A zsidó-kereszténység közönséges hamisítás voltáról... - Dr. Csohány János professzor új könyve
A
Kazinczy Ferenc Társaság kiadásában, Debrecenben megjelent Dr. Csohány
János egyháztörténész professzor új könyve, melynek címe Tegnap és tegnapelőtt. Írások a reformáció fél évezredes jubileuma elé.
A 350 oldalas keménykötésű könyv pillanatképeket közöl a magyar
protestantizmus századaiból, valamint történelmi arcképeket és kortárs
portrékat, könyvismertetőket. Dr. Csohány János professzor hatalmas
anyagismerete abban a könnyedségben érhető tetten, „amivel – látszólag szépirodalmat művelve, mégis páratlan tudás birtokában – hozzászól akár a legnehezebb kérdésekhez”
– írja ajánlásában Kiss Endre József, a Kazinczy Ferenc Társaság
titkára. Alább közzétesszük ennek egy példáját, Csohány professzornak a
könyv 110. oldalán olvasható eszmefuttatását egy manapság divatos
szóhasználatról, a zsidó-kereszténységről, pontosabban a
zsidó-keresztyénségről.
Divatos
napjainkban, hogy a sajtó és sokszor a világi szakirodalom is
zsidó-keresztyén hagyományról, kultúrkörről, filozófiáról, erkölcsről,
gondolkodásról, magatartásformáról, röviden szólva értékekről beszél. Ez
nem tévedés, hanem közönséges hamisítás. A különböző keresztyénellenes
szellemi áramlatok tudatos mesterkedése, aminek a keresztyénség
marginalizálása, bagatellizálása a célja. Olybá tünteti fel a
keresztyénséget, mintha az a zsidóság másodrangú mellékága lenne, holott
láttuk az elmondottak során, hogy Jézus Krisztus az Újszövetségben
teljesen újat hozott. A keresztyénség új vallás, a keresztyének szerint a
vallás. A keresztyénség új vallás voltát maga a korabeli zsidóság
ismerte fel elsőnek, mert az Újszövetség tudósítása szerint a zsidóság
kitaszította magából az őskeresztyéneket, sőt üldözésüket is ő
kezdeményezte, ezzel dokumentálta, hogy szerinte is egy teljesen más
vallásról van szó. Mindezt sietett a római hatóságok tudomására is
hozni, hogy azok is üldözzék a keresztyéneket, mivel nem érvényes rájuk a
zsidóknak engedélyezett vallásgyakorlat. Ilyen formán a keresztyén
erkölcs – ami nem az Ószövetség szemet szemért, fogat fogért erkölcse,
amibe belefért a kánaáni őslakosság kiirtása is – merőben különbözik a
zsidó erkölcstől, és az ellenség szeretetéig terjedő erkölcsöt
képviseli, ahogyan a keresztyén vallás is a szeretet vallása. A
keresztyén vallás a törvény helyett a kegyelem vallása, a megváltottak
örömének és az üdvösség reménységének vallása, ami kötelezi a
keresztyéneket, hogy minden népnek hirdessék ezt a vallást, és hívják
saját vallási közösségükbe, az egyházba, amelyben egyenlő rangú
testvérei lehetnek egymásnak. Mindez a keresztyén közgondolkodást, a
filozófiát, a kultúrjavakat, a társadalmat, a magatartást meghatározza.
Beszéljünk tehát keresztyén vallásról, keresztyén szellemi értékekről és
egyéb meghatározókról, ha azokat akarjuk említeni, mert azok önálló
értékek.
MVSZ Sajtószolgálat
9089/161218
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Teljesen egyetértek az írással. Egyszer megkérdeztem a helyi plébánosunkat,hogy miért kell nekünk a zsidó vallást belekevernünk a mi saját,önálló keresztény vallásunkba? Néma hallgatás volt a válasz!
VálaszTörlés