Oldalak

2017. január 29., vasárnap

Elhunyt Borbély Imre, a "subsidiaritas" állhatatos híve (újabb hírekkel bővítve 01.30-án)

Eltávozott eszmei atyánk egyike, a szubszidiaritás - általunk székiségnek nevezett vezérelv - eredeti tartalmának híve és őrzője, Borbély Imre. Tegnapelőtt volt csupán, hogy Székesfehérvárott hallhattuk és láthattuk előadni Borbély Imre fiát, Borbély Zsolt Attilát, s ma a következő hír érkezett, amit meg kell osztanunk tagjainkkal és minden olvasónkkal.
Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke.
A felvétel 2001 márciusában készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Életének 69. évében, súlyos betegség következtében vasárnap elhunyt Borbély Imre erdélyi vegyészmérnök, politikus, politikai elemző - tájékoztatta az MTI-t a család. Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben.


Borbély Imre 1948-ban született Temesváron. 1974-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a temesvári műszaki egyetemen. 1977 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott, öt találmányát szabadalmazták.

Tőkés Lászlónak az 1989-es forradalomba torkolló temesvári ellenállását stratégiai tanácsaival segítette.

1990-ben a Temesvár Társaság külső tagjaként a kezdeményezője és az egyik értelmi szerzője volt a Temesvári Kiáltványnak, és a kiáltvány 8. pontjának, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól.

A kiáltvány a romániai kommunistaellenes mozgalmak meghatározó dokumentuma.

A rendszerváltozás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) keretében vállalt politikai szerepet, és a helyzetteremtő politizálás szószólója volt. 1990 és 1993 között az RMDSZ elnökség tagja, 1992 és 1996 között a szövetség parlamenti képviselője volt.

Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben. Politikusként a magyarság romániai társnemzeti státusát és Románia föderalizálását szorgalmazta. 1992-ben értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először az RMDSZ programjába emelő Kolozsvári Nyilatkozatnak.

1996-tól a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nemzetstratégiai bizottságának a koordinátora majd elnökeként, később az MVSZ régióelnökeként tevékenykedett. 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyar nemzet határok fölötti reintegrációjának a gondolatát. A nemzetegyesítést a külhoni magyar állampolgárságon és a határon túli magyar közösségek autonómiáján keresztül egy szubszidiáris nemzetstruktúrában tartotta megvalósíthatónak. (kiemelés tőlem)


forrás: MTI 

A Magyarok Világszövetsége - Fejér Szövetség székelyén, az Alba Mária közéleti műhely és örökségbolt ablakában éppen, hogy csak bevettem az országos gyásznapon kihelyezett fekete zászlót, s mától újra kitettem, s míg el nem kíséri utolsó földi útján, s el nem búcsúzott Tőle szűkebb és tágabb családja, a testvéri székelység, addig iránta érzett gyászunkat hirdeti a zászló székhelyünkön, Székesfehérvár Koronázó terén.

Dr. Boór Ferenc elnök - társelnök
MVSZ Fejér Megyei Szervezete - Fejér Szövetség

Fájdalmas búcsú Borbély Imrétől

A Magyarok Világszövetsége fájdalommal búcsúzik kiváló tisztségviselőjétől, Stratégiai Bizottságának társelnökétől, a Kárpát-medencei Térség korábbi elnökétől,  Borbély Imrétől, akinek nem kegyelmezett a gyilkos kór. Borbély Imrét 69. életévében szólította el a Teremtő szülővárosában, Temesváron.  Borbély Imrét a Magyarok Világszövetsége saját halottjának tekinti. Az MVSZ székházára kitűzték a gyászlobogót.

Borbély Imre 1996-2000 között az MVSZ Stratégiai Bizottságának koordinátora volt. 2000-2004 között a Kárpát-medencei Régió elnöke.
2004-2012 között az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke, 2012-től ma bekövetkezett haláláig az MVSZ Stratégiai Bizottságának társelnöke Drábik Jánossal egyetemben.

Borbély Imrét a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós ismételten a legnagyobb magyar nemzetstratégának nevezte.
1999-ben Ő alkotta meg a világ politikai irodalmában ismertté vált külhoni állampolgárság fogalmát, konkrétan a külhoni magyar állampolgárság fogalmát.

Nagy formátumú politikai gondolkodó, igazi nemzetstratéga volt.
Legfőbb politikai alkotásai: Társnemzeti státus az elcsatolt területeken élő magyaroknak (1991), a Kolozsvári Nyilatkozat (1992), Új magyar paradigma: a tudásközpontú nemzetépítés (1995-96), A szubszidiáris magyar nemzetstruktúra (1996-2000).

1989-ben, temesvári ellenállása idején ott állt Tőkés László mögött.

Az RMDSZ Elnökségének politikáért felelős tagjaként 1991-ben Ő kezdeményezte Horvátország függetlenségének elismerését, amivel a szervezet a világon elsőként ismerte el annak az államnak a Jugoszláviából való kiválását, amely Magyarországgal 800 évig államközösségben élt. Az RMDSZ akkori bátor döntését pár hónap múlva államok is követték. Az eredmény közismert: Horvátország szabad és független állammá vált. Máig ez az RMDSZ nemzetközi mércével is mérhető, legjelentősebb politikai döntése.

1992-1996 között a bukaresti parlamentben Gyergyó szék képviselője volt. Ugyanebben az időszakban Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének póttagja.

1994. március 15-én, a magyar nemzeti ünnep napján, a román képviselők őrjöngése közepette magyarul szólalt fel a román parlamentben,. Az ülésvezető többször felszólította, hogy hagyja abba, majd amikor Borbély Imre nem engedelmeskedett, kikapcsolta mikrofonját.

A külhoni állampolgárság fogalmát Patrubány Miklóssal együtt mutatták be 1999-ben Bécsben, az EBESZ Fölülvizsgálati konferenciáján.

Borbély Imre világpolitikai elemzései biztos vezérfonalat jelentettek a magyar nemzet számára a mai bonyolult világban.

Borbély Imrét a Magyarok Világszövetsége saját halottjának tekinti.

Nyugodjék békében! Az örök világosság fényeskedjék Neki!

Borbély Imre temetésére szerdán, február 1-jén kerül sor Temesváron.
Az időpontot később tűzik ki.

MVSZ Sajtószolgálat
9105/170129

Borbély Imre temetése

Borbély Imre temetése február 1-jén, szerdán, helyi idő szerint 14 órakor  lesz Temesváron, a Lippai úti temetőben.
A Magyarok Világszövetségét Patrubány Miklós elnök, Bottyán Zoltán elnökhelyettes, Oláh István térségi elnök, Fuksz Sándor, Hompoth Zoltán, Kádár Dániel és Zombory István, az MVSZ Elnökségének tagjai valamint Radványi Viola, az MVSZ Etikai Bizottságának tagja képviselik.

MVSZ Sajtószolgálat
9106/170130

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése