Oldalak

2017. január 24., kedd

Hadd szóljon az, ki a testvérekhez testvérként szól

Márton Csaba szívünkből szólt, mintha mi írtuk volna testvérvárosunk magyarjainak a székesfehérvári Maroshegy határából látva a messzi Hargitát, sóhajtva ezt a néhány sort, hogy a csíkiak, a székelyek is tudják, hogy országuk, városuk, népük, akárcsak a mienk és mieink egyetlen Hazába való!

Szólhatok

Határon túli magyarok!
Ha megengeditek,
szólhatok? 
Tudom,
azt hiszitek
egyedül maradtatok.
Becsukta szemét a világ,
és ti,
már nem hiányoztok.

Tudom,
azt hiszitek
egyedül maradtatok.
Süket már mindenki
és ti,
hiába szóltok.
Tudom,
sokat imádkoztok.
De, valamiért
isten se hallja imátok.
Hát tudjátok meg
határon túli Magyarok!
Anyaország, minden éjjel
veletek álmodott.
Itthon is sír,
a föld, a fák, a csillagok.
Könnyet hullajtanak
kicsik és nagyok.
Testvéreim,
igen,
nekünk hiányoztok.
Hát, tudjátok meg
határon túli Magyarok!
Anyaországra
mindig, számíthattok.
Ha majd,
a gonosz súlya alatt
kettéreped a föld,
és hullanak a csillagok.
Mi akkor is itt leszünk,
veletek,
mi,
igaz Magyarok.

2017. január. 24. Szerző: Márton Csaba

Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése