Aláírásgyűjtés nyitánya vasárnap a Magyarok Világszövetsége székházában

Nemzeti Konzultáció Trianonról

2017. október 15-én, a Bocskai István vezette győztes szabadságharc kitörésének évfordulóján kezdődik Budapesten és Magyarország számos településén a Trianonról szóló nemzeti konzultáció aláírásgyűjtése. Budapesten a nyitány a Hősök terén Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelmének szobránál lesz 15 órakor.

A nemzeti konzultációt kezdeményező és a társult szervezetek vezetői rövid, buzdító üzeneteket fogalmaznak meg és megkoszorúzzák a fejedelem szobrát. Ezt követően a megjelentek átvonulnak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol ünnepi műsor következik. Itt mindenki aláírhatja a kezdeményezést és átveheti a bianco íveket.

A szervezők minden magyart várnak, akinek fáj Trianon.

MVSZ Sajtószolgálat
9355/171011

Nemzeti konzultáció

Trianonról

„Csak egy dolog van,

mi erősebb a világ

összes hadseregénél:

egy ötlet, amelynek eljött az ideje!”

Victor Hugo

Amit a nemzeti konzultációról tudni kell

A Trianonról szóló nemzeti konzultáció keretében egy kettős aláírásgyűjtés is zajlik, amelynek során a kezdeményező Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság, valamint a mozgalomhoz társult szervezetek és személyiségek azoknak a magyar embereknek az aláírását várják, akiknek fáj Trianon, és akik készek fájdalmukat nyíltan, aláírásukkal megerősítve megvallani, készek a trianoni igazságtalanság ellen cselekedni. A rajt időpontja: 2017. október 15.

A két aláíróív

Az egyik aláírásgyűjtés szokványos, amellyel az aláírók a magyar Kormányt szólítják fel, hogy lépjen fel a nemzetközi politikában a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért. Ennek az aláírásgyűjtésnek a zászlóvivője Nyers Csaba. Abban, hogy Nyers Csaba kezdeményezésétől egy testületileg is felvállalt indítvány lett, még két személy játszott fontos szerepet. Ezért ennek az aláírásgyűjtésnek a neve: Grespik–Gaudi–Nyers indítvány. Ennek az indítványnak az aláíróíve egy fekvő A4-es lap, amelyen 10 (tíz) aláírás fér el.

A második aláírásgyűjtés során az aláírók tulajdonképpen egy úgymond különleges ügyvédi meghatalmazást írnak alá, amelynek birtokában a meghatalmazottak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, vagy más, illetékes nemzetközi bírósághoz fordulhatnak a trianoni békeparancs semmisségének kimondatása érdekében. Ennek az aláírásgyűjtésnek a zászlóvivője Szigeti Sándor. Miként az előző, úgy ez a kezdeményezés is testületi határozatokkal alátámasztott indítvány lett, amelynek során már vezető tisztségviselők is fontos szerephez jutottak. Ezért ennek a második aláírásgyűjtésnek a neve: Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány. Ennek aláíróíve egy álló A4-es lap, amelyen kétnyelvű, angol-magyar szöveg van. Ahányan ezt az indítványt támogatják, annyi aláíróívre lesz szükség. A Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány minden egyes aláíróívét két tanúnak is meg kell erősítenie kézjegyével.

Mind az aláírásgyűjtés kettős volta, mind az a körülmény, hogy a második indítvány íveit két tanúnak is ellenjegyeznie kell, mind az aláírásgyűjtés biztonsági szempontjai célszerűvé teszik, hogy az utcai aláírásgyűjtést lehetőleg két-két aláírásgyűjtő végezze.

Minden aláírásgyűjtő a Magyarok Világszövetsége által kibocsátott, pecséttel ellátott Igazolás-sal rendelkezik. Az aláírók helyesen járnak el, ha megkérik az aláírásgyűjtőt, hogy igazolja magát. Ekképp lehet az ellenséges szándékú aláírásgyűjtőket kiszűrni. Tapasztalatból tudható, hogy ilyen és hasonló aláírásgyűjtés esetében ellenséges szándékú személyek is beállnak aláírásokat gyűjteni, de az általuk gyűjtött aláírások soha sem jutnak el az aláírásgyűjtés szervezőihez, hanem az orvul aláírásokat gyűjtők ellenséges szándékú megbízóihoz.

A Nemzeti konzultáció Trianonról hivatalosan be lett jelentve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amely egy nyilvántartásba-vételt igazoló számot bocsátott ki: NAIH-128544/2017. Ez a szám rá van nyomtatva minden egyes aláíróívre. A hatóságok felé ez a szám igazolja, hogy a nemzeti konzultáció törvényi keretek között zajlik.

Az aláíróívek kezelése

A Grespik–Gaudi–Nyers indítvány aláíróívei sorszámozottak, és bianco állapotukban sem sokszorosíthatóak. A bianco íveket az MVSZ postai úton vagy futárral eljuttatja az aláírásgyűjtőknek. Az aláíróívek sorszámozását a törvény írja elő azért, hogy egyetlen aláíróív se kallódhassék el.

            Minden aláírásgyűjtő el kell számoljon az átvett aláíróívekkel. Ha egy aláírásgyűjtő más személyeket is bevon az aláírásgyűjtésbe, és átad nekik bizonyos mennyiségű aláíróívet, akkor őt terheli az a felelősség, hogy az általa átvett összes aláíróívvel elszámoljon.

            A Grespik–Gaudi–Nyers indítvány aláíróívein tíz-tíz aláírás fér el. Az íveken fel van tüntetve a nemzeti konzultáció szervezőjének, a Magyarok Világszövetségének az adatvédelemre vonatkozó felelősségvállalása, valamint mindazon adatvédelmi tájékoztatás, amelyet az aláírók tudomására kell hozni.

            Az aláíróív jobb alsó részében egy bekeretezett rész van, amelyet maguk az aláírásgyűjtők töltenek ki.

Minden egyes aláíróív hátlapján kivonat olvasható abból a petícióból – Igazságot Európának! –, amelynek kidolgozását a Magyarok VII. Világkongresszusa kérte 2008-ban, és amelyet a Magyarok Világszövetsége dolgozott ki, és fogadtatta azt el legmagasabb döntéshozó testületével, a Küldöttgyűléssel 2009. május 1-2-án. Ezt a petíciót a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság 2015-ben hivatalosan benyújtotta az Európai Parlament elnökének, az Európa Tanács főtitkárának, valamint Franciaország államelnökének.

            Ennek a szövegnek az alapos tanulmányozását ajánljuk minden aláírásgyűjtőnek, hiszen annak, aki Trianon megdöntésén fáradozik, felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy tétovázó vagy bizonytalan nemzettársát meggyőzze igazáról, és rábírja őt az aláírásra.

A Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány aláíróívei nem sorszámozottak. Tehát szabadon fénymásolhatóak. Ennek az indítványnak az aláírója meghatalmazza Bottyán Zoltánt, a Magyarok Világszövetségének képviselőjét, dr. Drábik Jánost, az Országos Trianon Társaság képviselőjét, valamint az aláírásgyűjtés zászlóvivőjét, Szigeti Sándort, hogy a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért forduljanak a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, avagy valamely más, illetékességgel bíró nemzetközi bírósághoz. Erre abban az eshetőségben kerül sor, ha a Grespik–Gaudi–Nyers indítványra begyűlt, milliónál is több támogató aláírás ellenére a magyar Kormány nem fordulna nemzetközi szervezetekhez a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért. Ebben az esetben a három meghatalmazott személyre és az őket erre a feladatra jelölő szervezetekre hárul annak a felelőssége, hogy megkeressék annak a módját, és úgy helyezzék nemzetközi bíróság asztalára az indítványt.

Az eddig vázoltakból kiderül, hogy a Bottyán–Drábik–Szigeti indítvány esetében minden egyes aláíróív egyetlen személyt testesít meg.

A meghatalmazás alján feltüntetett két tanú szerepét bárki betöltheti, aki jelen volt, amikor a meghatalmazó aláírta a meghatalmazást.

Adatvédelem

Az aláírásgyűjtőnek szavatolnia kell, hogy az aláírások nem jutnak harmadik fél kezébe. Másolatot senki sem készíthet az akár csak részlegesen is kitöltött ívekről, és másnak sem engedheti azt meg. Az aláírásgyűjtő íveken található személyes adatok nem használhatóak fel a meghirdetett célon kívül semmi más célra.

Az aláíróívek átvétele és leadása

Az aláírásgyűjtést szervező Magyarok Világszövetsége portáján a nap 24 óráján át lehet venni bianco aláíróíveket, és le lehet adni aláírt íveket. A bianco ívek átvételekor átvevő személyi igazolványával és lakcímkártyájával igazolja azonosságát, és aláírásával tanúsítja, hogy átvette a megnevezett mennyiségű és sorszámú aláíróívet. Az aláírt ívek leadásakor az MVSZ képviselője átvételi elismervényt ad a leadónak, amelyen feltünteti az átvett ívek számát és sorszámait.

Budapest, 2017. október 10.

                                                                                 Magyarok Világszövetsége

MVSZ Sajtószolgálat

9357/171012

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.

Továbbította a

Fejér Szövetség Sajtószolgálata