Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Horváth Béla: Téveszmék a „honfoglalásról” – Keltezés és vezérnevek
A 399. Hétvezér Est előadója Horváth Béla ny. történelemtanár negyedik alkalommal lesz a vendégünk. A tavaly ősszel megkezdett előadás sorozatát folytatva, a magyarság eredetének, őstörténetünk titkait kutatva, újabb kérdésekre kaphatunk választ, arra vonatkozóan, hogy „kik vagyunk és honnan jöttünk”?
Nehéz és súlyos kérdések ezek. Azonban a Hétvezér Est közönsége számára rengeteg kérdés már nem kérdés ebben a témában, hiszen az egy híján 400 előadást felölelő kulturális-, művelődéstörténeti-, és életmód-sorozat hallgatósága könnyedén, meg tudja válaszolni azt a kérdést, hogy hogyan lettünk „finn-ugorok”.
Nehéz és súlyos kérdések ezek. Azonban a Hétvezér Est közönsége számára rengeteg kérdés már nem kérdés ebben a témában, hiszen az egy híján 400 előadást felölelő kulturális-, művelődéstörténeti-, és életmód-sorozat hallgatósága könnyedén, meg tudja válaszolni azt a kérdést, hogy hogyan lettünk „finn-ugorok”.
Persze ezzel nem mondhatjuk, hogy megoldottnak tekinthetjük a magyar őstörténet ágas-bogas kérdéseit. Ahhoz, hogy őstörténetünk ismeretlen fejezeteit megfejthessük, legelső lépésként alázattal és tisztességgel kell megközelíteni, és megpróbálni megválaszolni ezeket a nehéz és súlyos kérdéseket, hogy „kik vagyunk és honnan jöttünk”?
Az állításokat, feltevéseket lehetőleg minden esetben eredeti forrásanyagokkal alátámasztani, nem pedig az egyes kutatók, szerzők tudományos rangja, ismertsége, vagy korszakok politikai érdekei mentén. Azonban ez sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Hiszen milyen forrásanyaga van a történetkutatásnak? A nyelvészet és a régészet. Az írott történeti forrásokat ugyanis újra és újra „átértelmezik”. Az írott szövegeket, bizonyos szövegrészeket, bizonyos szavakat, kifejezéseket másként olvasnak, vagy másként értelmeznek és így azok az újabb és újabb korokban változnak vagy változhatnak. Az ókori Kelet és az antik világ kultúráiban nagyszámú tárgyi és írásos emlék és forrás található. Nem így van ez a magyar őstörténet esetében, hiszen ha belegondolunk újabb írott forrás pl. krónikák már több száz éve nem kerültek elő, azonban az egyre nagyobb számban előkerülő rovásírásos emlékeket, máig sem sorolják „hivatalosan” az őstörténeti emlékanyagunkhoz. A nem szakember számára is világos, hogy a valódi magyar őstörténetünk megrajzolása mennyire összetett, nehéz feladat. Ha arra gondolunk, hogy le kell „hántani” azokat az évszázadok óta rárakódott, vagy rárakott téveszméket, szándékos, vagy téves félremagyarázásokat, a tájékozatlanságból, vagy dilettantizmusból eredő megtévesztéseket, akkor látható, hogy milyen hatalmas és felelősségteljes vállalkozás őstörténetünk akárcsak egy-egy fejezetét is felrajzolni. Horváth Béla nyugalmazott történelem tanár most is erre vállalkozik, amikor folytatja előadás sorozatát ebben a témában.
Az állításokat, feltevéseket lehetőleg minden esetben eredeti forrásanyagokkal alátámasztani, nem pedig az egyes kutatók, szerzők tudományos rangja, ismertsége, vagy korszakok politikai érdekei mentén. Azonban ez sem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Hiszen milyen forrásanyaga van a történetkutatásnak? A nyelvészet és a régészet. Az írott történeti forrásokat ugyanis újra és újra „átértelmezik”. Az írott szövegeket, bizonyos szövegrészeket, bizonyos szavakat, kifejezéseket másként olvasnak, vagy másként értelmeznek és így azok az újabb és újabb korokban változnak vagy változhatnak. Az ókori Kelet és az antik világ kultúráiban nagyszámú tárgyi és írásos emlék és forrás található. Nem így van ez a magyar őstörténet esetében, hiszen ha belegondolunk újabb írott forrás pl. krónikák már több száz éve nem kerültek elő, azonban az egyre nagyobb számban előkerülő rovásírásos emlékeket, máig sem sorolják „hivatalosan” az őstörténeti emlékanyagunkhoz. A nem szakember számára is világos, hogy a valódi magyar őstörténetünk megrajzolása mennyire összetett, nehéz feladat. Ha arra gondolunk, hogy le kell „hántani” azokat az évszázadok óta rárakódott, vagy rárakott téveszméket, szándékos, vagy téves félremagyarázásokat, a tájékozatlanságból, vagy dilettantizmusból eredő megtévesztéseket, akkor látható, hogy milyen hatalmas és felelősségteljes vállalkozás őstörténetünk akárcsak egy-egy fejezetét is felrajzolni. Horváth Béla nyugalmazott történelem tanár most is erre vállalkozik, amikor folytatja előadás sorozatát ebben a témában.
Nagyon nagy szeretettel várjuk és hívjuk az érdeklődőket erre az előadásra.
Az előadás ideje: 2018. Fergeteg hava, azaz január 16. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése