Grandpierre Atilla: Tárih-i Üngürüsz – a magyarok ősgesztája
Az előadás ideje: 2018. Fergeteg hava, azaz január 23. kedd 18.00 óraű
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.
Vannak pillanatok az ember életében, amelyek különlegesek, ünnepiek, felejthetetlenek és meghatározó mérföldkövekké válnak. Ugyanígy vannak ünnepi és emlékezetes események, pillanatok a közösségek életében is. Egy ilyen ünnepi esemény részese lesz, aki ellátogat a következő Hétvezér Estre. A Fejér Szövetség által elindított és immár a nyolcadik éve tartó előadás sorozat 400. estjére kerül sor 2018. január 23.-án, kedden este a Királykút Emlékházban. A sorozatot a Fejér Szövetség hozta létre és a tagok, pártolók és természetesen a Hétvezér Estek látogatóinak támogatásaiból működik. A HVE Székesfehérvár színes és pezsgő kulturális életének közismert, mint a felcímben olvasható, minden kedden megrendezésre kerülő állandó programja. Ezen az ünnepi Hétvezér Esten – talán nem véletlenül – tizedik alkalommal köszönthetjük Grandpierre Atillát, aki a Tarih-i Üngürüszről „A magyarok történetéről” azaz a magyarok ősgesztájáról tart előadást, ami vélhetően szintén nem a véletlen műve, hiszen a Tárih-i Üngürüsz legfontosabb nemzeti krónikánk.
Évszázados hagyománya van „A magyarok története” ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka
tartalmában keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X. században lefordították latinra, és elhelyezték a királyi könyvtár titkos részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán Székesfehérvárt prédálta, és a Korán előírásához tartva magát, elrendelte a „hitetlenek” iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz martaléka lett, de a krónika megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510–1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának, tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz forrása lehetett egy eredeti ősgesta. Egyes részletei még a középkori krónikákban sem olvashatók. A Tarih-i Üngürüsz a Magyar Tudományos Akadémián elfekvő irat, az elveszett őskrónika török fordítása, mely kalandos úton került ki az intézményből. A mai napig tiltott kutatási terület, a magyarság valódi múltjához nélkülözhetetlen forrás. A páratlan kézirat évszázadokon át „bujdosott”, fél évezredig porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros, Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában, megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne – ma jelzete Török F. 57. sz. –, ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériára szorítást is felvállalva önzetlenül mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré vert szellemi karanténból és közkinccsé válhasson. Grandpierre Attila, édesapja, Kolozsvári Grandpierre Endre szellemi örökségének leghitelesebb ápolója, a mai generációknak ismételten feltárja az elhallgatott tényeket, titkokat számos olyan javítással, amely az 1980-as évekbeli kiadásból kihagytak, vagy átírtak.
Évszázados hagyománya van „A magyarok története” ősgeszta elhallgattatásának, és ennek oka
tartalmában keresendő. Magyar nyelven íródott, valószínűleg már a X. században lefordították latinra, és elhelyezték a királyi könyvtár titkos részlegében. Buda eleste után két évvel I. Szulejmán Székesfehérvárt prédálta, és a Korán előírásához tartva magát, elrendelte a „hitetlenek” iratainak megsemmisítését. A királyi könyvtár jelentős része a tűz martaléka lett, de a krónika megmenekült Mahmúd Terdzsümánnak (1510–1575), a szultán bécsi születésű tolmácsának, tudósának köszönhetően, aki a latin nyelvű kéziratot lefordította ótörökre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz forrása lehetett egy eredeti ősgesta. Egyes részletei még a középkori krónikákban sem olvashatók. A Tarih-i Üngürüsz a Magyar Tudományos Akadémián elfekvő irat, az elveszett őskrónika török fordítása, mely kalandos úton került ki az intézményből. A mai napig tiltott kutatási terület, a magyarság valódi múltjához nélkülözhetetlen forrás. A páratlan kézirat évszázadokon át „bujdosott”, fél évezredig porosodott a magyar királyi könyvtár titkos részlegében, majd a magyar koronázóváros, Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása után Isztambulba került, a szultáni irattárba. Neves Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin egy példányára rátalált az isztambuli bazár forgatagában, megvásárolta a kódexet, hazahozta és 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ma is az intézmény zárt részlegén vagy pincéjében heverne – ma jelzete Török F. 57. sz. –, ha a hetvenes évek elején nem akadnak olyan kiváló magyarok, mint Mindszenty hercegprímás titkára, dr. Zakar András, a felvidéki Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre, illetve Blaskovics József professzor, akik az Aczél-éra idején a pereskedést, letartóztatást, zaklatást, szellemi perifériára szorítást is felvállalva önzetlenül mindent megtettek azért, hogy a kézirat az 1980-as évek elejére kikerüljön a tudatosan köré vert szellemi karanténból és közkinccsé válhasson. Grandpierre Attila, édesapja, Kolozsvári Grandpierre Endre szellemi örökségének leghitelesebb ápolója, a mai generációknak ismételten feltárja az elhallgatott tényeket, titkokat számos olyan javítással, amely az 1980-as évekbeli kiadásból kihagytak, vagy átírtak.
Grandpierre Atilla ajánlója:
A Tárih-i Üngürüsz, a magyar ősgeszta 1453-ban íródott a török szultán számára egy réges-régi ősforrás alapján. Sorsa azóta a lét és a nemlét bugyrait járja...
Bár 1860-ban Vámbéry Ármin átadta az MTA-nak, 120 éven át ismét nemlétezőnek tekintették. Csak akkor vált mégis ismertté, amikor ezt a tétlenkedést látva szorgos magyarok kikölcsönözték a török nyelvű kéziratot, és megszervezték magyarra fordítását.
Megpróbálták megnyerni a Tárih-i Üngürüsz kiadatásához Ligeti Lajos turkológus, az MTA akkori alelnökének támogatását. Amikor ez ügyben személyesen felkeresték, és nem tágítottak e szándékuktól, az MTA akkori alelnöke így kiabált: „Ne merjék ezt megtenni, mert véresre zúzott homlokkal fognak visszahátrálni!, és Ne akarjanak engem a sz…ros vödörbe dugni!”
Édesapám,Grandpierre K. Endre két nagyhatású ismertetőt tett közzé róla, és ezután a Tárih-i Üngürüszt nem lehetett tovább elhallgatni. Korlátozott példányszámban kiadták, de egy hamisítással felérő, torzított változatban, amelyekbe a fordító belement, mert, ahogy mondta: „Erőltették, nem tehettem mást”.
Az eredeti, hamisítatlan kézirat őstörténeti része most, ebben a kötetben lát először napvilágot, édesapám - Grandpierre K. Endre összes e témában megjelent írásával együtt. Két tanulmányom vezeti be, amelyben megvilágítom a különböző álláspontokat, azok eltéréseinek okait, feltárják a Tárih-i Üngürüsz idősíkjait, hogy megvilágítsa a helytálló értelmezéséhez szükséges legfőbb szempontokat.
Ennek során fény derül az ősi magyar szájhagyomány jelentőségére, a magyar nemzeti sajátosságokra, a regöseink és a mágusok közötti kapcsolatra, Nimród történelmi szerepére, s részletes képet kapunk a Tárih-i Üngürüszről, amely őstörténetünket az eddigieknél mélyebb összefüggésbe helyezi.
Bebizonyosodik, hogy a Tárih-i Üngürüsz legfontosabb nemzeti krónikánk, amely képes arra, hogy hathatósan hozzájáruljon a magyarság szellemi megújhodásához.
(Grandpierre Attila)
*
TARTALOM:
I. A Tárih-i Üngürüsz tartalmi értelmezésének és értékelésének kérdései:
(Dr. Grandpierre Atilla)
• Áttekintés a Tárih-i Üngürüsz értékeléseiről;
(A Tárih-i Üngürüsz ősgesztai jelentőségét, vagy ennek lehetőségét elismerő történészek állásfoglalásai /1858-ban Vámbéry Ármin keletkutató, 1861-ben Budenz József akadémikus, 1979-ben Grandpierre K. Endre író, történész, 1979/1982 Blaskovics József nyelvész, egyetemi tanár, 2010-ben Hölbling Tamás történész/ - A Tárih ősgeszta voltát, őstörténeti jelentőségét elutasító hivatalos történészek állásfoglalásai /1977-ben, 1996-ban Hazai György akadémikus, nyelvész, 1982-ben Fodor István régész, 1988-ban Borzsák István akadémikus, ókortudós, 2014-ben Sudár Balázs tud. főmunkatárs)
• A Tárih-i Üngürüsz idősíkjai;
(A TÜ öt idősíkja - A történelemkép változásai - Mi a civilizáció? - Az első korszakváltás - A második korszakváltás - A harmadik korszakváltás - Civilizáció és történelem - Három vízválasztó történelemképünk változásaiban. A történelemírás és a hivatalos történetírás elágazása - Kívülállók szerepe a tudományban - A TÜ idősíkjai, a szájhagyomány jelentősége)
• A Tárih-i Üngürüsz kulcselemei: a regösök, a krónikások, Nemród /vagy Nimród, illetve Menroth/;
(A TÜ első mondata: a kulcsmondat - Kik voltak a regösök? - Mikor éltek a regösök? - Magyar nemzeti sajátosságok - A népfelség eszméje a régi magyar jogrendben - Magyarságképünk és a történelemkép változásai - A korabeli nemzeti önazonosság jelentősége - A Tárih-i Üngürüsz első mondatának hányattatásai és jelentősége - A regösök és a Tárih-i Üngürüsz születésének időpontjai - A TÜ érdemi részének első félmondata, a török eredeti és magyarra fordításának néhány szempontja - Anonymus, Pais Dezső fordítása - Kézai Simon - Kálti Márk, Képes Krónika - Thuróczí János - Mit tudunk Nemródról? Melyik korban élt, Miben rejlik Nemród jelentősége a magyar történelem számára? - A Nemród mondakör magyar elemei - Mikor élt Nemród? - Nemród népe és a magyarság kapcsolata a genetika tükrében - Lehet-e a magyarság jelen a mezopotámiai civilizáció megteremtésénél? Nemród jelentősége a magyar őstörténelem számára)
• Szemelvények a Tárih-i Üngürüsz különösen figyelemre méltó pontjaiból és néhány észrevétel;
• A Tárih-i Üngürüsz jelentősége és üzenete;
(A Tárih-i Üngürüsz jelentősége)
II. A magyarok eredete a Tárih-i Üngürüsz tükrében:
(Grandpierre K. Endre)
• A Csodaszarvas-monda új változatai egy latinból törökre fordított magyar ősgesztában;
• A kézirat százados kallódásáról;
• Miként jutott krónikás anyagához Terdzsüman Mahmud?
• Mahmud származásáról;
• Milyen kódexre vagy kódexekre tett szert Mahmud?
*
II. sz. Bizonylat a Forrás-tanulmány
Előtörténetünk a Tárih-i Üngürüsz Ős-Csodaszarvas-mondái tükrében:
• Őstörténetünk szerkezeti rendje;
• A szentélybe zárkózás titkai;
• Ősi jelképiség;
• Szkíta Maotisz Másává alakul;
Nimród eltűnéséről, a mondai cselekményekről való rejtélyes kiválásról:
• Miképp értesült Hunor arról, milyen üzenetet hozott az égi vad?
• Volt-e kapcsolat a keletre távozott magyarok és az itthoniak között?
• Hogyan került Magor az első helyre?
• A Hunor névről;
• Miért távozott Hunor sietve Perzsiából
Hunor fővezérsége és halála:
• Őstörténeti mondáink sajátos szerkezete;
• Hadpusztító óriásmadarak fantasztikus mondája;
- Tízezer év magyar őstörténetének egybefoglaló mondaköre
- Legyűrhetetlen égi-földi történelmi mozgató erő
• Honfoglalások vagy honvisszafoglalások?
• Magyar honvisszafoglalások tízezer évi sora;
• Tíz-tizenkétezer évi bizonyított őshonosság;
Tárih-i Üngürüsz; egy ezer éve bujdosó magyar ősgeszta titokzatos történetének peranyaga I:
(Grandpierre K. Endre)
• Bizonylatcsoport, levelek, cikkek;
Tárih-i Üngürüsz: egy ezer éve bujdosó magyar ősgeszta titokzatos történetének peranyaga II:
• Mit nyújt az ősgeszta a magyarságnak;
• Miként fogadta a kincstári tudományos és politikai vezetés az ősgeszta nyilvánosságra kerülését?
*
Üngürüsz története - Iszkender legenda:
Madzsar Táríhi
(Dr. Blaskovics József)
UTÓSZÓ- Név- és tárgymutató
Szeretettel várunk mindenkit a 400. Hétvezér Estre és az azt követő ünnepi visszaemlékezéssel egybekötött baráti beszélgetésre.
Az előadás ideje: 2018. Fergeteg hava, azaz január 23. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése