Harc a nemzet érdekében

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Borbély Zsolt Attila: Trianon meghaladásának paradigmái

Borbély Zsolt Attila

Borbély Zsolt Attila jogász, politológus, író, publicista az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lesz a vendége a 418. Hétvezér Estnek. Az időzítés persze nem a véletlen műve, hiszen egy nappal a gyászos és szégyenteljes trianoni diktátum 98. évfordulója után és egy nappal azután, hogy a Koronázó városnak, Székesfehérvárnak, immáron ismételten van felszentelt Ereklyés Országzászló Emlékműve, találkozhatunk Borbély Zsolt Attilával. Borbély Zsolt Attila édesapja Borbély Imre, az erdélyi autonómiaharc legfontosabb képviselőinek egyike, tavaly január végén távozott az élők sorából. Eszmei örökségét fia ápolja. A már eddig megjelent kötetek: Borbély Imre Harc a nemzet érdekében címmel (posztumusz)  Ezt követte az idén tavasszal az Őr és Úr - emlékkötet, Borbély Imrétől Búcsúznak barátai és harcostársai (Kiadó: Kárpátia Stúdió Kft.) Tőkés Lászlótól Toró T. Tiboron keresztül Raffay Ernő történészig.

Borbély Imrétől Búcsúznak
barátai és harcostársai

Borbély Imre olyan fogalmakat alkotott meg, mint a minőségi magyar paradigma (közös gondolkodásmód, közös értékek összessége,) a szubszidiaritásra (a helyi önkormányzatiságra és autonómiára) épülő nemzetstruktúra, a külhoni állampolgárság. Híve volt a társnemzeti gondolatnak, az autonómiának, és Románia föderalizálásának szükségességét hirdette már a kilencvenes évek első felében. Borbély Zsolt Attila mondja: "Apám abból indult ki, hogy egy nemzet akkor van paradigmális állapotban, ha kultúrája, történelmi hagyatéka, önképe harmonizál a jogrendjével és társadalmi berendezkedésével. Ez a magyarság esetében nem teljes mértékben adott, sőt több, egymást kizáró paradigma él egymás mellett. A nemzetépítő erők paradigmája élesen különbözik a globális világhatalom helyi segédcsapatainak paradigmájától. Apám a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés első megfogalmazását már 1994-ben közzétette." A szubszidiáris nemzetstruktúra lényege, hogy ha már a geo­politikai adottságok miatt nem lehet minden magyart egy országban egyesíteni, tehát az „almamodell” mentén megszervezni a nemzetet, akkor kövessük a „szőlő modellt”. Ebben a felfogásban a szőlőszemek a minél nagyobb fokú önrendelkezési jogkörrel, autonómiával bíró nemzetrészek, beleértve a saját államisággal bíró

Borbély Imre

anyaországi magyarságot, a kocsányt pedig a szervesítő algoritmusok képviselik, a határon átívelő kulturális, gazdasági, szakmai együttműködési rendszer, a közös magyar állampolgárság, illetve a létrehozandó felsőház, amelybe apám elképzelése szerint a határon kívülre szakadt magyarok is küldtek volna képviselőket. Végül nem került felállításra a felsőház, megkapták viszont a külhoni magyarok a választójogot, s így a magyar országgyűlés képviseli a teljes magyar nemzetet. A Kárpát-medencei közös magyar sorsalakítás immár nem metafora, hanem megélt valóság, bármit is gondoljanak erről a globális hatalmi elit nemzetközi és anyaországbeli talpasai.

„Ha valamikor autonómiája lesz az erdélyi magyarságnak, akkor abban apám igyekezete, munkája, kreatív gondolkodása is benne lesz” vallja Borbély Zsolt Attila.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a beszélgetésre.  

A beszélgetés ideje: 2018. Napisten hava, azaz június 05. kedd 18.00 óra
Helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25 

Fejér Szövetség Sajtószolgálat