Átok, ármány vagy vadkan öl országnagyot Hunniában?

Közeledik a tragikus nap

987 évvel ezelőtt, 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent István dédelgetett álma, Szent Imre herceg. Az aligha kész fehérvári Nagyboldogasszony bazilikában nem koronázni, hanem temetni  gyűlt először az Apostoli Magyar Királyság királyi háza, s háza népe. Szent Imrére emlékezünk vasárnap, azonban mikor rá emlékezünk, óhatatlanul merül fel bennünk az évezredes kétség, hogy miként magyarázható a rendkívüli herceg rendkívüli halála. 

Mintegy 5 évvel ezelőtt írt egy érdekes tanulmányt erről naplójában Szepsy Szűcs Levente, amit most (ha nem is minden mondatát kiegészítő megjegyzés nélkül, de minden részletét hű formában) felidézek, csakhogy értsük a kétségek miben létét az évezredes homályban!

Szent Imre halála és a "vaddisznó"

Történelemórán tanultuk:Szent István fia, Imre herceg 1031-ben, koronázása előtt pár nappal, egy vadászaton hirtelen elhalálozott. 

Mit írnak erről a szomorú esetről krónikáink?

• Pozsonyi évkönyv: 1031. Imre, István király fia meghal.
• Kézai Simon: Magyarok cselekedetei: "amikor tehát a legszentebb atya az uralkodás gondját legszentebb fiára igyekezett átruházni, utolérte a korai halál."
• Szent Imre legendája: "De mihelyt Szent Imre teste elenyészett még ifjúkorában, és megkapta örökségét az élők országában, ..."
• Képes Krónikában írja Kálti Márk: "Amikor tehát a legszentebb atya a vezetés gondját és az ország irányításának a terhét legszentebb fiára igyekezett átruházni, megelőzte ebben Boldog Imre herceg halála."
• Thuróczy János: Magyarok krónikája és a többi későbbi krónika ismétli a Képes Krónika mondatait.

Ezek bizony semmitmondó tudósítások. Semmi valós adatot nem közölnek! Vajon miért? 

A külföldi krónikák már bővebben írnak Szent Imre haláláról:

• Crónikon Hungarórum mixta Polonorum:
  "Mox decidens in gravem infirmitatem Henricus nobilis dux Schlavoniae VIII. diebus languit, nona vero die, hora IX. emirit spiritum"
  - Henrich, Szlavónia nemes hercege súlyos betegségbe esve, nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a lelkét kilehelte.
• Hildesheimi szász évkönyv írja meg pontosabban a vélelmezett halál okát, melyet ma is hivatalosnak tekintenek:
  "Et Heinricus Stephani regis filius dux Ruizorum in venatione ab apro discissus periit flebiliter mortuus".
  - István király fiát, Henriket, az oroszok hercegét egy vadászat során egy vadkan szétszaggatván, siralmas halállal meghala.

Dux Ruizorum címet kétféleképpen is értelmezik:

1. az orosz származású királyi testőrség parancsnoka volt.
2. Ruisa, a későbbi ausztriai tartomány egyik része, a német származású anyja, Gizella után örökli a tartományt és a hercegi címet.

Vajon lehetséges, hogy egy vaddisznó megöljön egy embert? 

Bizony, lehetséges! Az akkori vaddisznók, főleg az öreg "remetekanok" hatalmasra nőttek a háborítatlan, óriási erdőségek makktermésén. Némelyik agyara elérte a 25 cm-t is. Ez bizony veszélyes fegyver volt!

Sok történész elfogadja ezt a halálokot, mások viszont kétlik ezt! Arra hivatkoznak, hogy az információk igen kétesek, s nincs elég konkrét adat!

PEDIG VAN!

Egy egész képregény beszéli el Szent Imre halálát, csak tudni kell olvasni. Menjünk el a VELEMÉRI Árpád-kori templomba, s nézzük meg Aquilai János által 1377-78-ban festett freskók északi falon lévő alsó részét:

Első ránézetre a háromkirályokat látjuk, éppen hódolnak a kis Jézusnak

Ennek a képnek a témáját bizony "elmesélték" a festőnek, hogy mit fessen a falra! A népi emlékezetet örökítette meg egy témában, hogy megmaradjon az utókor számára, s "olvassák" a következő nemzedékek is. A freskón nyüzsögnek a jelképek, s aki tudja olvasni ezeket, érti a kép mondanivalóját. A középkor műveltebb rétege otthon volt a jelképek világában, hiszen írni, olvasni nem tudtak, de a képek "elmesélték" a lefestett történeteket. Ezért készült a Képes Krónika is a magyarok történetéről.

Először nézzük meg, hogy mit ír a biblia a "háromkirályokról".

Hm. Hm. Szó nincs királyokról. A Bibliában csak "bölcsek" jönnek Betlehembe! Egy sűrűn lakott városba. Ha figyelmesen megtekintjük a "mi" freskónkat, egészen mást ábrázol, mint a háromkirályokat (értsd: sem háromkirályokat, sem bölcseket!). Itt, mint egy képregényben, elmesélik SZENT IMRE HALÁLÁT; az öreg István király cselekedetét, mikor felajánlja az országot jelképező koronáját Szűz Máriának.

(A háromkirályok attribútumai: Boldizsár kezében aranykincsek, Menyhért kezében tömjén, Gáspár kezében mirha. Boldizsár MINDIG szerecsen! NEM EZT LÁTJUK! A háromkirályok elnevezés csak később alakul ki.)

Elemezzük az ikonográfiai jelképeket!

Vadász ábrázolása egy XIV. sz.-i
német krónikában.
Kísérteties a hasonlóság!

1. A kürtöt fújó "NÉMET", csőrös sapkát viselő vadász éppen leszúrja hátulról Imre herceget a lándzsájával.
   - Kürt: a harc, a támadás jelképe.
   - Lándzsa: a halál jelképe.
   - Vörös ruha: az erőszak színe.
   - Imre herceg kezében kehely: a hit megtestesítője - de jelenti a halált is! (értsd: a halál kelyhét üríti!)
2. Vadászkutya szarvast űz: jelzi, hogy VADÁSZATON vagyunk, erdőben (értsd: nem betlehemi jászolyban!).
   - apró fák sokasága - ez jelent erdőt,
   - de halált is (értsd: nem születést!).
3. István király, mint ereje teljében lévő uralkodó.
   - hogy mi van a kezében?
   - mi van a mondatszalagon?
   - már nem látni.
4. Majom a ló nyergében szimbolizálja az ember aljas természetét, jelképezi az emberi bűnt.
   - Apródruhában lévő alak egy kis hordóból bort iszik, míg a német vadászkalapos, lándzsás alak próbálja ezt megakadályozni.
   - Borivás: a romlottság jelképe. (ne igyál, mert részegen fecsegni fogsz!)
   - Lándzsa: a halált mutatja.
   - Fekete-fehér apródruha: a halál, a gyász színei. (Ormánságban ma is a fehér a gyász színe.
5. A hirtelen megöregedett István király tömjént és koronáját nyújtja a  kisded és Mária felé.
   - a tömjén: az imát az égbe emeli - ember és Isten kapcsolata.
   - a koronát nyújtja Máriának: István felajánlja Magyarországot és a koronáját Mária Istenanyának, s az ég kegyét kéri országára.
   Így lettünk REGNUM MARIÁNUM - Mária országa. Ma is!
6. Betlehemi csillag: a Szaturnusz és a Jupiter konjugációja Jézus születésekor.
   - Szaturnusz: a SORS bolygója, karmikus tanító.
   - Gáspár név felirat: a háromkirályokból csak Gáspár neve van felfestve: ind-perzsa név, a Szaturnuszt jelenti, a SORSot!

Bizony, ez a freskó Imre herceg halálát meséli el, s a hirtelen megöregedett, megtört István királyt mutatja a korabeli szokás szerint.

Miért kellett meghalnia Imre hercegnek?

Keressük az okokat! (nem vagyok történész, ezért leírhatom gondolataimat, megkerülve az ortodox történelmi téziseket.)

1. Vallási fanatikus volt, s ezt nem nézték jó szemmel az ország főemberei, kik lélekben még az ősi magyar istent imádták. (Gellért püspök, Imre nevelője túllőtt a célon?)
   A "vallási" küzdelem tárgya legkevésbé sem a hit, az Isten mibenléte, hanem az egyházi és világi hatalom volt, azaz a Kárpát-medence egészének egységes (értsd: egészséges) egyházi és világi fennhatósága!
2. Megházasították, de testi hiba miatt alkalmatlan volt a házaséletre, ezért tett szüzességi fogadalmat, s így nem születtek az Árpád házat továbbvivő utódok.
   Ez a közhelyes szűzies (liliom-fi) Imre herceg kép hajánál fogva előhúzott magyarázat csupán. Imre korábbi ábrázolásaiban hadvezéri kardot, vagy lándzsát tart kezében, nem liliomot (lásd az első képet jobbra fent!)
3. Finoman fogalmazva "nem kedvelte a női nemet", egy friss keresztény országban így alkalmatlan volt az uralkodásra.
   Ez a 2. pontbéli Szent Imre képen alapuló ókumlálás csupán. A keresztényi szemlélettel a legkevésbé sem lett  volna ellentétes a szűziesség fogadalma egy uralkodó részéről sem (lásd a bajor uralkodóházi párhuzamokat!). Sőt, a nyugati örökösödési rend (ti. a primogenetúra) mellett még lehetőséget is teremthetett a versengő házak közötti ideiglenes békére.
4. A fentiek alapján a főemberek és az egyház úgy ítélték meg, hogy romba döntené az országot, ha megkoronázzák.
   Pontosítsunk! Országot, vagy országokat döntött volna romba? Igen, romba döntötte volna már a lehetőségét is a kiskirályi - területekre szakadozó - uralmi helyzet visszaállításának, hiszen a Kárpát-medence egészére terjedő országot már atyja megteremtette. Lásd Ajtony, Gyula és Keán egyre inkább függetlenedő birodalmait, kikkel Istvánnak kellett hadakoznia! Ezekhez képest a "rockoperett" által meghatározó fordulattá felnagyított harc egy somogyi tartományúrral éppen, hogy nem volt döntő, sőt. Akkor is ha a király jelölt István és az önjelölt Koppány között zajlott fővezéri harc a Dunántúl, vagy Pannónia egységéért  István "királlyá emelésében" szerepet játszhatott! Az Istvánt szentté nyilvánító és nyilváníttató Szent László Horvátország annektálásával be is fejezte és - Figyelem! - házassága révén ki is terjesztette István művét a máig történelmi Magyarországnak tekintett /corona-/ határra, ha Padányi Viktornak igaza van abban, hogy Szent Imre felesége atyai ágon Kazimir, míg anyai ágon Orseolo házi leszármazott volt. Padányi szerint anyja neve után ifjabb "Josela/Hicela/Hiszela/Giszla" horvát hercegnő volt Imre arája. Azaz Szent Imre ifjú feleségének anyja (Padányi szerint) Orseolo Josela (német-latinos kiejtéssel Hicela/Giszela) horvát királyné, Péter atyjának, Orseolo Ottónak testvére volt. Így Péter és Imre herceg neje - Heltai Gáspár krónikájában Giszla magyar királyné, míg anyja neve után ifjabb "Josela-/Hiszela/Gizella" - unokatestvérek voltak. (Dr. Padányi Viktor: Gizella rejtély című tanulmányát érdemes elolvasni.)

Kinek állt érdekében a halála?

1. A magyar előkelőknek, mert nem találták alkalmasnak az ország vezetésére.*
   * Avagy talán inkább területi (kiskirályi) hatalmuk visszaállítását remélték.
2. Bosszú Koppány haláláért, a régi rend híveitől?
3. Tonuzobu haláláért kellett meghalnia? (Tonuzobu=vaddisznóapa!)
   Anonymus írja:
   
   
   "István király az élet igéit hirdette, s megkeresztelte a magyarokat, akkor Thonuzobu, ki hitében régi volt, kereszténnyé lenni nem akart, élve eltemettetett nejével együtt az Abádi révbe" (ez bizony a keresztény István király igen kegyetlen tette volt, méltatlan hozzá)*
   * Ez túlkövetkeztetés. A szöveg nem azt írja, hogy István temettette el, hanem hogy eltemettetett. Sokkal inkább jellemző ez az István mellé szegődött túlbuzgó és idegen szívű "német" lovagokra, s a beszámolók is ezt erősítik meg! Abban a hatalmi harcban, ami István Magyarországát ekkor jellemezte, ki lett volna az, aki minden ármányt és túlkapást megakadályozni, vagy megbosszulni lett volna képes (miközben maga Krisztus sem volt erre korában és környezetében sem képes és/vagy hajlandó)?!
4. A trónt a jog szerint Vazul, unokatestvére örökölte volna, de őt István börtönbe záratta*, később megvakíttatta**.
   * Pontosítsunk! Házi őrizetben tartotta a leginkább őrzött királyi körzetben! Vazul is jelölt és választható volt királynak, s krónikánk szerint István őt kívánta jelölni (még utalás sincs arra, hogy Pétert kívánta volna).
   Még egy "képregény" a történethez:
   Lent: Imre herceget a sírba helyezik a szülők jelenlétében.
   Középen:Vazult megvakíttatja István király**.
   ** Dehogy! Ez Kristó Gyula által elterjesztett ókumlálás csupán! István - krónikáink szerint - éppen, hogy nem tett ilyet, sőt, maga menekítette ki a királyi hercegeket is! Ugyanis - ezt Kristó Gyula maga is bevallotta - nincs egyetlen hiteles irat, krónika sem, amely ne azt írta volna, hogy István Vazult jelölte utódjaként, és hogy Gizella és Péter ármánykodása volt Vazul megvakíttatása. Még a kristói ókumlálás alapjául szolgáló ún. Altaichi évkönyvekben is éppen ez szerepel, de figyelmen kívül hagyták (sőt, kiiktatták a bejegyzést), mert nem kívántak szembe nézni azzal, hogy ez a Gizella (ki aztán Passauba került) már nem István felesége volt, hanem Orseoló Péter unokatestvére, azaz Josela (Dzsozela, Dzsizela, Hiszela, Hiszla, Giszle), aki nem lehetett más (Padányi Viktor nyomán), mint Szent Imre királynéként tisztelt özvegye. Antonio Bonfini is észrevette e második Gizella és István hitvese, Imre anyja között a feltűnő ellentmondásokat, de megfejteni nem tudta okát, ezért második házasságot feltételezett, amit Heltai Gáspár is átvett krónikájában. Lásd a képen az agg és összetört István mögött a feltűnően fiatal királynét! És lásd felette az ifjú Vazult, kihez képest a bal felső sarokban éppen a betört kapujú Fehérvár felé (nem attól el) lovagló lovasok túlontúl idősek ahhoz, hogy Vazul nevelt gyermekei legyenek.
   Fent: Vazul fiai, András, Béla, Levente külföldre menekülnek***. Később András és Béla is a magyar trónra kerül.

   

   A hercegek kimenekítéséről szóló bekezdés iniciáléja

   
   *** A kutya fülét! A Képes Krónikában az ifjak meneküléséről a fenti képhez tartozó szakaszban egyetlen árva szó sincs. A fenti kép nem éppen ifjakat ábrázol (még Vazulnál is idősebbeknek tűnnek), azaz talán nem is az ifjakat mutatja. Ez is ókumlálás csupán. A Képes Krónika fenti képe után következő új bekezdés szövegében és a külön képes iniciáléjában figyelmezteti felemelt ujjal az ifjakat a betegeskedő István, hogy nem képes megőrizni épségüket Gizella (tehát Josela-Hiszela) ármánykodásától, ezért meneküljenek az országból! Krónikáink abban is egységesek, hogy a királyi hercegek atyja nem Vazul, hanem Szár László volt, csupán az árvákat Vazul, mint gyermekeit, atyai gyámság alatt nevelte.
   Kínos lett volna beismerni a gyilkosságban való részvételt?
   Bosszú Vazul szeme világáért?****
   **** Ezek a megjegyzések értelmetlenek. Az első szinte értelmezhetetlen, a második pedig teljesen logikátlan, hiszen Vazul megvakíttatása Imre halála után és nem előtte történt!
5. Német vendégek ölték meg egy vadászaton? Nehogy a német trónra kerüljön?
   Itt álljunk meg egy szóra!
   Imre herceg a német származású anyja, Gizella révén esélyes lehetett a német császári trónra, mikor meghal II. (szent) Henrik 1024-ben, s vele kihal a szász uralkodóház. (Gizella Henrik húga volt)
   II. Konrád, az új uralkodó 1030-ban megtámadja István országát, hogy elfoglalja. Imre dux, a hadsereg vezére szétveri a német hadat. 1031-ben a vesztes II. Konrád fiát, Henrik bajor herceget küldi Esztergomba, hogy békét kérjen.
   A küldöttséget jó magyar szokás szerint vadászatra viszik.
   Itt megölik Imre herceget, balesetnek álcázva az eseményt.
6. Valóban egy megsebesített "remetekan" öli meg Imrét? (esetleg némi német segédlettel?)

Sajnos, ezekre válasz nincs!
(kétségek azonban vannak, amint azt korábban, egy másik írás kapcsán már taglaltam)

Ismertetek még egy esetet, mely kísértetiesen hasonlít Imre herceg halálához, s itt is egy "vaddisznó" a főszereplő:

gróf Zrinyi Miklós költő, hadvezér és politikus az áldozat!

A XVII század legtehetségesebb hadvezére, politikusa és legjobb írója volt a magyar földnek.

"Illusztráció arról a szomorú eseményről, amikor egy vadászaton a nemes és
bátor embert - Gróf Nicolaus von Serinit - egy vaddisznó kegyetlen módon
fellökte és megölte. Ez történt 1664. november 16-án.

1. Vadászaton vaddisznó öli meg. (általános vélekedés)
2. Habsburgok öletik meg, mert esélyes lehetett volna a magyar trónra?
   (a pápai legátus írja VII. Sándor pápának 1663-ban: "a magyarok Zrinyi Miklóst akarják királyuknak"
   Ez a mondat okozta halálát?
3. Póka István nevű vadásza öli meg? (megfizették?)
4. Esetleg gróf Bethlen István, mert beígérték neki az Erdélyi kancelllárságot? (ott volt a vadászaton)

Elmélet sok van - konkrét tény viszont nincs!

Zrinyi legendája írja:
A Burg titkos fegyvertárában van egy régi puska, melynek a tusára a következő szöveg van vésve:
"Ego sum illa Flintea, ex qua Comes Nikol: a Zrin in Sylva Ottok Insula Muraköz in Venatione ab Apro Persecutos a Venatorum Supremo N. Stephano Poka A. 1664. dia 18."
Ez a puska mai is megvan: csak nem a Burgban, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárában őrzik. A fegyver később készült, minthogy Zrinyi meghal.

SORS BONA NIHIL ALIUD !

(jó szerencse, semmi más! - mondotta sokszor)

Hát - neki nem volt!

Olvasom Wagner Nibelungringjéből a Siegfried opera szövegkönyvét, s mit találok!
Részlet a szövegkönyvből:

• Gutrune: Mit hoznak ott?
• Hagen: Kit egy bőszült VADKAN ölt meg;
• Siegfried, halott férjed ez!
• Gutrune: Siegfried! Siegfried! Megöltek!
• Gunther: Ne szórd az átkot rám, vádold a bosszús Hagent, ő volt az a bőszült vadkan, aki a hőst megölé.
• Hagen: Hát jó! Én vagyok a gyilkos, én, Hágen öltem meg Őt! ...

Igen! Wágner itt elszólja magát! Ősi német szokás ez a gyilkossági mód? Lehet, hogy ezek a "vadász-balesetek" megszokott likvidálási módok volt a német középkorban?
(ez az egyetlen esemény, mikor a főurakat, királyokat a vadászat hevében nem tudták megfelelően védeni a testőrök)

Az ilyen vadász-balesetek bizony nem (máshol és máskor sem) voltak ritkák. Így halt meg:

• az utolsó Meroving uralkodó, III. Childeric 752-ben.
• az angol Rúfus Vilmos király 1100.
• a francia "Szép" Fülöp király 1314.
• Szent Imre herceg 1031.
• gróf Zrinyi Miklós 1664.
  és még
• András nápolyi herceg 1345.
• III. Károly (utolsó atyai ágú Habsburg) magyar király 1740.
• ...

HISTORIA REPETIT SE!

(a történelem ismétli önmagát)

Továbbította és kiegészítette megjegyzéseivel:
Ferenc (az öreghegyi)