Oldalak

2019. október 16., szerda

100 évvel ezelőtt szabadította fel a megszállás alól Székesfehérvárt a Nemzeti Hadsereg

Tisztelt Polgármester Úr! 
Tisztelt Közéleti Szereplők!
Tisztelt Fehérvári Polgárok!
Tisztelt Sajtómunkatársak!

Ezúton hívjuk Önöket,
emlékezzünk együtt az országot felszabadító Nemzeti Hadsereg tisztjeinek és közkatonáinak felejthetetlen áldozatvállalására Fehérvárt felszabadító bevonulásuk 100. évfordulóján az Országzászló Védnöki Testület felkérésére, a Fejér Szövetség és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében!

Felhívás, megemlékezés és emlékmenet
az országmentő Nemzeti Hadsereg Fehérvárra érkezésének 100. évfordulóján,
2019. 10. 19-én (szombaton) 15:00 órától
Székes Fejér Város Csíki Székelykapujától
az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműig

2019. október 19-én lesz* 100 éve, hogy az 1919. június 18.-i szegedi zászlószentelés és zászlóbontás következtében megalakult Nemzeti Hadsereg vitéz nagybányai Horthy Miklós vezetésével Szabadbattyánon keresztül bevonult Székesfehérvárra, amellyel megszüntette Székesfehérvár román megszállását és megkezdte útját a főváros felé, hogy véget vessen az országot dúló idegen seregek visszaéléseinek!

A Nemzet Hadserege azért indult a megcsonkolt ország szívébe és érkezett Siófokról Szent István városába, hogy a koronázó város szakrális ereje által biztosítsa az ország határait és megkezdhesse az egészséges és igazságos Magyarország helyreállítását!
 
A magyar nép és korabeli vezetése a trianoni diktátumot alapjogi értelemben (de jure) nem tudta elfogadni. A Nemzeti Hadsereg megalakulása és rövid időn belül százezer önkéntessel bővülése, nyugat-magyarországi toborzása, majd székesfehérvári és végül budapesti be- és felvonulásai nélkül a ténylegesnek tekintett (de facto) „trianoni” Magyarország akkor idegen megszállás alatt szenvedő jelentős része sem maradt volna határon belül. Mind a mai Bács megye, mind az Őrvidék megmaradt része, ahogy a Tiszahátság, úgy Észak-Magyarország egy része is – kétségünk ebben egy pillanatra sem lehet – idegen országokhoz került volna a Nemzeti Hadsereg áldozatvállalása nélkül. 

Ezúton hívjuk Fehérvár polgárait, a sajtó képviselőit, minden együttérző honfitársunkat és szólítjuk városunk közéleti szereplőit, hogy tartsanak velünk 2019. október 19-én
  1. 15 órától a maroshegyi körforgalomban állított székelykapunál a rendkívüli sajtótájékoztatón, melynek keretében teszi közzé az Országzászló Védnöki Testület által is támogatott felhívását Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke és Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Mozgalom alelnöke,
  2. s ahonnan fellobogózott lovas fogat viszi az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű új - a már megszolgált országzászló helyére cserélendő - Nemzeti Lobogót a Szent István térre, hogy átadják a zászlókísérőknek, hogy együtt vegyünk részt a
  3. 16 órakor induló Emlékmeneten az Országalmától az Országzászló térig,
  4. 16 óra 30 perctől az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél a megemlékezésen,
  5.  18 órától a "Ciszterci" Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templomban a Szent Misén a Nemzeti Hadseregért és az új Országzászló szentelésén!
Az emlékmenet és a megemlékezés résztvevői:
  • Alba Regia Civitas Rend,
  • Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület,
  • Fejér Baranta,
  • Fejér MAG Egyesület,
  • Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Fejér megyei szervezete
  • Rákóczi Szövetség Fejér megyei szervezete,
  • Szent György Lovagrend Fejér megyei priorátusa
  • Trianon Társaság Fejér megyei szervezete
  • Vitézi Rend Fejér Szék
  • csatlakozó fehérvári polgárok és további szervezeti képviselők
A megemlékezés közreműködői:
  • v. Dr. Bene Gábor közíró, közjogász, a szegedi Horthy emlékmenet főszervezője
  • Becze Katalin Margit gyimesi énekmondó
  • Király Dávid dudás népzenész

Fejérvármegye 1919. október 23.-i közgyűlésének döntése által Gróf Károlyi István javaslatára a szabadbattyáni országút negyedik kilométerkövénél, Emmaróza[1] területén a Nemzeti Hadsereg Székesfehérvárra történő bevonulásának emlékére állított emlékművet 1920. október 17-én avatták fel és 1946. március 14-én döntötték le az ún. Nemzeti Bizottság felszólítására. Az emlékmű mozaikkal kirakott koronája a Bory várban máig látható. Az emléktáblán a következő felirat volt olvasható: 

"Ezen a helyen fogadta 1919. október 19-én* délelőtt 9 órakor Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége hazánk reményét, a Nemzeti Hadsereget s annak élén Horthy Miklós hadvezért. Kísérje áldás kezükben nemzetünk viharvert zászlaját. Kárpátoktól az Adriáig visszhangozzék a magyar katona halhatatlan dicsősége. Emelte Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége a magyar katona halhatatlan dicsőségére." Forrás: Magony Imre: Bory Jenő, 69-70. o. 
 
* Szerk. 2020.10.15., Helyesen: október 12-én volt (a kozterkep.hu oldalon, vagy a forrásműben elütés lehet)

[1] mely terület a nevét gróf Andreoli-Batthyány Emmaróza, Szabadbattyán utolsó Batthyány tulajdonosa után kapta


Tisztelettel várjuk a velünk együtt megemlékezőket a maroshegyi körforgalomban felállított székelykapunál, az Országalmánál, de legkésőbb 16:30-kor az Országzászló téren, a 2018. június 4-én újraavatott Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél.

Bizalommal az ősi erényben:

               Kónyi-Kiss Botond alelnök                           Dr. Boór Ferenc társelnök
 Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom                      Fejér Szövetség         

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése