Királyi út, nem séta: Fórum a Nemzeti Sírkert és Emlékhelyről a Királykúton

Meghívó

 
a Fejér Szövetség,
a Fehérvári Polgári Védegylet
és
a Fejér megyei Építészek Kamarájának
 
egyeztető tanácskozására
 
a Nemzeti Sírkert és Emlékhely 
sorsával kapcsolatos állásfoglalás tervezeteikről

Időpont:   2012. január 27. 18 óra

Helyszín: Királykút, Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.

Szeretettel és tisztelettel várunk minden érdekelt társadalmi szervezeti képviselőt és megyei, fehérvári polgárt az egyeztető fórumra.

Kelt: Székesfehérvár, 2012. január 25.

Kovács Ferenc és Dr. Boór Ferenc

Fejér Szövetség felsővárosi tized

Melléklet (frissítve az esemény napján, a döntés után): a Fejér Szövetség kísérő levele és állásfoglalása

Állásfoglalás a székesfehérvári
Nemzeti Sírkert és Emlékhely jövőbeni terveiről

A Nemzeti Sírkert részeként számon tartott hajdani székesfehérvári „Romkert területén megvalósítandó Nemzeti Emlékhely elképzelés már a kezdetek idején félresiklott. A félresiklás okai között talán a leghangsúlyosabb okként az nevezhető meg, hogy a királyi és királynéi sírhelyek és csontmaradványok és emlékek nemzeti sírkerthez méltó kegyhely szerepét elhalványító, sőt, azt mellékes tényezőként kezelő turisztikai és félreértelmezett állagvédelmi szempontok kerültek előtérbe a szakértelmet, társadalmi elfogadottságot folyamatosan nélkülöző pályázati kiírásokban.

Szövetségünk már a 2009. december 9-én közzétett felhívásában is a leghatározottabban utasította el a korábban nyilvánosságra hozott pályamunkák megvalósítását a "Romkert" néven emlegetett, s a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által Nemzeti Sírkertként nyilvántartott területen. Világossá tettük, hogy minden megengedhető és emberileg elfogadható eszközt igénybe veszünk azért, hogy az emlékhely történelmi szerepéhez és nemzetünkhöz méltó átalakítási folyamat eredménye és ne egy ránk erőszakolt, vagy tartalmatlan és főként ne „történelmietlen” turisztikai látványosság célú, pénzpazarló nagyberuházás terepe legyen csupán. Széleskörű társadalmi egyeztetésbe kezdtünk több megyei és fehérvári szervezettel, kiemelkedő városi szakértővel a fehérvári Nemzeti Sírkert és Emlékhely sorsáról. Így alakult ki a 2010. augusztus 13.-i sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott nyilatkozatunk 12. pontjában is kifejtett álláspont, melyet a megye és a város önkormányzatához és az országos sajtószervekhez is eljuttattunk:

„Együttműködve, szövetségben lépünk fel és cselekszünk …

12.  … a „Nemzeti Emlékhely” címén folytatott kampánytevékenység beszüntetéséért a „Romkert” ürügyén, és hogy ne legyen lehetséges oda nem illő, „Nemzeti Sírkert”-hez nem méltó, kegyeletsértő tevékenység engedélyezése[1]. Azért, hogy a „Nemzeti Sírkert” területén semmilyen beruházás ne történhessék mindaddig, amíg annak régészeti feltárása és menthető emlékeinek teljes dokumentálása nem befejezett, s míg a beruházás nem nyerte el az érintett megyei társadalmi szervezetek és Székesfehérvár közvéleményének többségi támogatását, s amíg a jelenleg tömegsírban tárolt királyi és királynéi földi maradványok azonosítására és eredeti nyughelyükön, végakaratuk szerinti méltó eltemetésére nem kerül sor. Azért, hogy induljon társadalmi részvétel mellett és az Állami Számvevőszék által felügyelt felülvizsgálat a „Nemzeti Sírkert”-tel kapcsolatos múltbéli milliárdos nagyságrendű pénzügyi döntésekben, eseményekben, a beruházás ügyében.”

Tettük ezt azért is, mert a város volt vezetése, mintegy a korábbi szemlélet folytatásaként, avagy új megnyilvánulásaként továbbra is érvényben tartotta az ún. „Királyi Séta projekt” tervet. Ezt az októberben megválasztott új városvezetés sem volt hajlandó elvetni. Végül, a Fejér Szövetség és más társadalmi szervezetek, s a közvélemény nyomására e terv is megbukott. Jellemző, hogy annak ellenére, hogy ezt a hivatalban lévő polgármester már 2010. december 9.-i fehérvári közgyűlésen is elismerte, a teljes nyilvánosság előtti beismerésre – nem kis mértékben annak is köszönhetően, hogy a Fejér Szövetség legutóbbi állásfoglalására a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság levélben megerősítő választ is írt, s ez nyilvánosságot kapott – csak 2011. májusában került sor.

Ezért is, és nem kevésbé azért, mert megjelent a 302/2011. (XII. 23.) számú Kormányrendelet a Nemzeti Emlékhelyek használati rendjéről, amelyben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság részére 60 napon belül teljesítendő feladatként írja elő egy használati terv készítését, a Fejér Szövetség újra nyílt állásfoglalással fordul a fehérvári közvéleményhez és levélben az illetékesekhez, legfőképpen a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz, hogy terveikben, állásfoglalásaikban, leendő pályázati kiírásaikban vegyék figyelembe a már többször hangsúlyozott és a város felelős társadalmi szervezeteivel, szakértőivel is többször egyeztetett álláspontunkat.

A Fejér Szövetség továbbra is kitart a bő egy évvel korábbi, az illetékesekhez és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsághoz is írásban eljutatott 2010. szeptember 29.-i állásfoglalásban írtak (Állásfoglalás a Nemzeti Sírkert és Emlékhely védelmében) és a 2011. január 7.-i sajtótájékoztatón mondottak mellett (Fehérvár Rádióban megjelent nyilatkozat), melyet lényegében a Bizottság válaszlevele is megerősített.

A korábbi állásfoglalásainkhoz hasonlóan most is 5 pontban fogalmaztuk meg a folyamatot, amelyet következetesen szem előtt tartó tervek és pályázati kiírások számunkra elfogadhatók:

1.      Régészeti feltárás haladéktalan folytatása a szakmailag indokolt befejezettség elérése érdekében azon a területen, amelyre – a felmerülhető folytatást sem akadályozó – emlékhely megvalósítási terv készül.

2.      Királyi és királynéi maradványok lehetséges és mielőbbi azonosítása.

3.      Méltó sírhelyek tervezése, kivitelezése, s a máig méltatlanul a budapesti Mátyás-templom orgonaszéke alatt tárolt III. Béla és felesége, Antiochiai Anna síremlékének és csontmaradványainak mielőbbi Fehérvárra szállítása és eredeti nyughelyen történő elhelyezése.

4.      Koronázó templomunk maradványainak és környezetének a hely történelmi szerepéhez (azaz az ezeréves magyar államiság szakrális központjához) méltó bemutatása és olyan „Nemzeti Emlékhely” kialakítása, amely a műemlékileg és a közvélemény által is elfogadott 1938-as állapotokat nem alul-, hanem felülmúlva felel meg a korszerű romvédelem, a városkép, a városi élet és az idegenforgalom szempontjainak is.

5.      Múzeumi környezet létrehozása a sírkert területén kívül, ahol a páratlan fehérvári kőmaradványok és nemzeti múltunk fennmaradt jelképei, ereklyéi és/vagy azok hiteles másolatai is bemutathatók.

Reméljük, ezúttal olyan terv, mely véglegesen láthatatlanná tenné (el- vagy letakarná, s mi több, alagsorba kényszerítené, avagy dobozba zárná, stb.) Szent István királyunk ezeréves bazilikájának maradványait, királyaink és királynéink sírjait és teljességgel nélkülözné a magyarság e Szent Helyét megillető méltóságot, többé nem születhetik! Reméljük, hogy a „szűk látókörű” és „kampány” jellegű felelőtlen tervek ideje is lejárt, s hogy a „Nemzeti Sírkert”-hez és a királyi székhely múltjához méltó felelős gondolkodás, tervezés és cselekvés váltja azt fel. Továbbra is hisszük, hogy nem pénz, csupán szándék kérdése, hogy a „Nemzeti Sírkert és Emlékhellyel” – nevéhez illő módon – végre méltó emléket állíthassunk a magyar nemzet itt eltemetett nagyjainak és az elmúlt évezred Magyarországának, Székesfehérvár városának, s különösen e kivételes és egyedi történelmű helyszínnek, nemzetünk emlékhelyének. Az eddigi történések, bizony, ezt erősítik meg.

Mindezeken túl az is meggyőződésünk, hogy a helyszíni megvalósítás tervein túl a hely hajdani szerepéhez igazán méltó Nemzeti Sírkert és Emlékhely megvalósítása nem szűkíthető le a máig feltárt területre és szűkebb környezetére csupán, az annál jóval tágabb városfejlesztési szemléletet igényel. Ezért óva intjük a mindenkori megye- és városvezetést attól, hogy a jelenleg még önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő, s a Nemzeti Sírkert és Emlékhely szerepével összefüggésbe hozható ingatlanokról, területekről bármilyen formában is lemondjon, vagy azok ettől idegen célú hasznosításához hozzájáruljon. Ilyen területek különösen az Aranybulla tágabb környezete (Csúcsos-hegy), a Budai út-Király-sor-Rákóczi út útvonallal határos területek, a Királykút műemlék épülete és kertje, s a hajdani várfal környezete.

Kelt: Székesfehérvárott, 2012. január 27-én

A Fejér Szövetség és az állásfoglalást aláírók nevében:

Dr. Boór Ferenc                                                      és                                                             Sajó Victor
Fejér MAG Egyesület elnöke                                                                                 Fejér Szövetség elnöke

Címzettek: Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (1250 Budapest, Pf. 19.); Szfvár Polgármesteri Hivatal (8000 Szfvár, Városháztér 1.); Fejér Megyei Közgyűlés Elnöke (8000 Szfvár, Szt. István tér 9.); Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága (8000 Szfvár, Fő u. 6.); Fejér Szövetség (Dr. Boór Ferenc, 8000 Szfvár, Udvardi utca 34.)

---

[1]  pl. olyan, mint a legutóbbi „kalandjárat” címen engedélyezett, s a mai napig a tv2 archív felvételei között megtekinthető esemény – lásd ~1'30''-tól: http://tv2.hu/kalandjarat/video/szekesfehervar-interaktiv-idegenvezetes-a-fesztivalvarosban

Letölthető melléklet:
Fejér Szövetség kísérő levele
Fejér Szövetség állásfoglalása
Fejér megyei Építészeti Kamara állásfoglalás tervezet

S talán olvasták, akiknek olvasni kellett 2012. február 1-én a Fejér Megyei Hírlapot