Már csak egyetlen érintett köztisztviselő maradt, aki – bár honlapján hirdeti, hogy komoly súlyt helyez a társadalmi együttműködésre, mégsem – még mindig nem válaszolt a Fejér Szövetség egyetlen állásfoglalására, levelére sem.
2010. december 23-án érkezett viszont a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alábbi levele a Fejér Szövetség Nemzeti Sírkert és Emlékhely jövője érdekében hozott állásfoglalására, arra az állásfoglalásra, amely több köztiszteletben álló közéleti fehérvári polgár aláírásával megerősítve tartalmazza a kivezető utat, a Nemzeti Sírkert és Emlékhely „programját”, – szép magyarul – öt pontos feladattervét. Emlékeztetőül, a Fejér Szövetség a következőket fogalmazta meg:
1. Régészeti feltárás haladéktalan folytatása a szakmailag indokolt befejezettség elérése érdekében,
2. Királyi és királynéi maradványok lehetséges és mielőbbi azonosítása és csak és csakis ezután
3. Méltó sírhelyek tervezése, kivitelezése és felszentelése,
4. Koronázó templomunk maradványainak és környezetének a hely történelmi szerepéhez (azaz az ezeréves magyar államiság szakrális központjához) méltó bemutatása és olyan „Nemzeti Emlékhely” kialakítása, amely a műemlékileg és a közvélemény által is elfogadott 1938-as állapotok visszaállítása mellett megfelel a korszerű romvédelem, a városkép, a városi élet és az idegenforgalom szempontjainak is,
5. "Magyarság-központ" létrehozása nemzeti múltunk fennmaradt jelképeinek, ereklyéinek és/vagy azok hiteles másolatainak helyszíni bemutatásával.
A bizottság – számunkra igencsak megnyugtató – válasza pedig a következő (részletesebben alább olvasható):
„ …A királysírokkal történő összefüggésben pedig a változtatásokhoz hozzájárulásunk szükséges. Éppen ezért a Székesfehérvári Emlékhely kuratóriumában elnökhelyettesi szintem képviselteti magát, aki a Bizottság nevében 2006. május 25-én eljuttatta állásfoglalását a kuratóriumhoz.
Ebben szorgalmazta az Emlékhely jelentőségéhez és történetéhez méltó végleges megoldást, utalva a 2000-ben emelt és 2004-ben lebontásra került „védőtető” kudarc-történetére. A végleges megoldásnál az alábbi szempontokat javasolta figyelembe venni:
1/ Amennyiben szükséges további (befejező) feltárás, úgy annak utána biztosítani kell a falrom védelmét, megőrzését.
2/ Méltó elhelyezést és környezetet kell biztosítani az ott eltemetettek maradványainak. Lehetővé kell tenni, hogy társadalmunk tagjai a királysíroknál kifejezhessék tiszteletüket. A legújabb kutatási módszerekkel (DNS) folytatni kell a csontmaradványok folytatását.
3/ Biztosítani kell a terület szakralitását (egyházi, nemzeti és kegyeleti megemlékezésekhez, szertartásokhoz). A szakrlitás nem engedi meg a bazilika területén az interaktív, vagy hagyományos tájékoztatást a bazilika történetének kiállítás-szerű bemutatását; azt a bazilika mellett kell kialakítani.”
Nem feszegetve tovább, hogy városunk vezetése hogyan vélhette azt, hogy folytathatja a már szinte minden elemében megbukott „Királyi Séta projekt” elnevezésű és EU támogatással megvalósítani szándékozott programját; itt az idő, hogy a Nemzeti Sírkert és Emlékhely méltó helyreállítása és kivitelezése érdekében kiutat mutasson az együttműködésre képes Fejér Szövetség és a fehérvári polgárok és társadalmi szervezetek egyre szélesebb köre a zsákutcából, amelybe az elmúlt évek társadalmi ellenőrzést mellőző pályázati "lobbija" városunk vezetését juttatta.
Itt az idő, hogy elkezdődjék a Fejér Szövetség és csatlakozó szakértők által megfogalmazott „Nemzeti Sírkert és Emlékhely öt pontos feladattervének” megfelelő kivitelezés kidolgozása és megvalósítása!
Fejér Szövetség Sajtószolgálata2010/12/29/1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése