Somogyi Győzőre és munkásságára emlékezünk egy salföldi kopjás, Dr. Kapiller Mátyás jóvoltából

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Kapiller Mátyás: Somogyi Győző és a Salföldi Kopjások
 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Dr. Kapiller Mátyás állatorvos, a Salföldi Kopjások tagja lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 735. előadója. Ennek az előadásnak szervezését különleges alkalomként már hónapokkal ezelőtt megkezdtük, hiszen a 2026. évad programsorozatát a vitézi hagyományőrzés doyenjével, a június közepén váratlanul elhunyt Somogyi Győzővel közös előadásával szerettük volna zárni.

 

Ezzel az előrehozott előadással tehát a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikusra és kiváló festőművészre, a magyar történelmi viseletek, a népi építészet pótolhatatlan kutatójaként a Magyar Művészeti Akadémia tagjára, Somogyi Győzőre (1942. július 28. – 2026. június 14.) és munkásságára emlékezünk szülőföldjének meghatározó hagyományőrző alakulata, a Salföldi Kopjások szemszögéből.

 

Előadónk, Dr. Kapiller Mátyás Lukácsházán nevelkedvén vált az állatok, a természet, illetve a paraszti kultúra és a lovak szerelmesévé, a néptánc, a népzene és hangszerkészítés rabjává. A Salföldi Kopjások hagyományőrző lovas bandériumnak tagja. Rövid vidéki állatorvosi időszakot követően, 2018-tól az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszékének munkatársa, ahol a magyar mellett angol és német nyelven is oktatja a háziállatok anatómiája, tájanatómiája és szövettana tárgyakat egyetemi tanársegéd beosztásban, valamint részt vesz a patkolókovácsok és lovasok elméleti-gyakorlati anatómia képzésében. A tanszéki idegtudományi kutatócsoportban végez kutatási tevékenységet, továbbá tagja a Magyar Anatómus Társaságnak. Részt vett a König-Liebich szerzőpáros német nyelvű Háziállatok anatómiája című könyve fordításában, amely a magyar állatorvostan-hallgatók hivatalos anatómiai tankönyve lett. 2025-ben az MMA Kiadó jóvoltából  jelent meg Szunyoghy Andrással közös, három nyelvű, gazdagon illusztrált könyve is "A ló művészeti anatómiája" címmel.

  

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

 

2026. év Nyárelő - Szent Iván - Napisten - június hava 23. napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.) 

Kapiller Mátyás

Somogyi Győző és a Salföldi Kopjások

című előadására

Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Rendhagyó helyszínre és különleges múzeumi látogatásra invitálja vendéget a 734. Hétvezér Est

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Kripcsi-Szabó József: A huszárság és a nemesség emlékei - lakásmúzeumi látogatással
 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Kripcsi-Szabó József, a Fehérvári Huszárok fegyvernöke, nemesi viseletek- és gombok szakértője, történelmi emlékek és kulturális hagyományok őrzője lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 734. előadója és egyben vendéglátója is a történelmi belvárosi lakásában kialakított magánmúzeumában. Valóban egyedi különleges Hétvezér Est vár vendégeinkre a Bástya u. 1. szám alatt, ahol régi, jó ismerősünk meghívásának köszönhetően saját lakásmúzeumában ismerkedhetünk a huszárság és nemesség emlékeivel. Kripcsi-Szabó József gyermekkora óta érdeklődik történelmünk iránt, így a múltból fellelhető szép ötvösmunkák-emlékek különösen megragadják figyelmét. Kicsi gyermekként nagyapja szép kabátgombjai annyira megtetszettek neki, hogy amikor eladásra kerültek a 12 db gombból 1 db-ot kikönyörgött nagymamájától, amit mai napig őriz. Elhatározta, hogy ha lehetősége lesz mind visszaszerzi. Minden zsebpénzét arra fordította, hogy a régmúlt kicsi darabkáit megvegye-megőrizze. Ennek köszönhetően a hosszú évek alatt összegyűjtött emlékek ma megtekinthetők az általa kialakított lakásban. József előadásában megtudhatunk történeteket a kiállított darabokról, a nemesség és huszárság életéről és megtekinthetők többek közt: korabeli ruhák, régi iratok, numizmatika, ötvösmunkák, ékszerek, pitykék-gombok, fegyverek a XVI-XX századig. Kripcsi-Szabó József egy elismert székesfehérvári magángyűjtő és hagyományőrző, aki a város szívében őrzi a huszárság és a nemesség tárgyi emlékeit. A Bástya utca 1. szám alatti lakásmúzeumként emlegetett helyszín az ő személyes otthona és magángyűjteménye, amely nem klasszikus, állandó nyitvatartással működő közintézmény, hanem előzetes egyeztetés alapján, vagy időszaki városi kiállításokon látható. 

A magyar nyelvi örökségről tart előadást Juhász Zsolt ősműveltség kutató a 733. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Juhász Zsolt író, ősműveltség- és rováskutató: A mag népe a tudás őrzője

 

Mottó:
„Ha ismerni szeretnéd a jövőt, kutass a múltban.
Keresd meg az okokat és rálelsz az okozatokra"
(Ősi egyiptomi templom felirat)

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

 

Juhász Zsolt író, ősműveltség- és rováskutató lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 733. előadója, aki immár második alkalommal látogat el hozzánk. Juhász Zsolt előadásának címe  "A Mag népe a tudás őrzője”, egyben elméletének egyik legfontosabb alaptézise. Írásaiban és előadásaiban visszatérő gondolat, hogy a magyar nyelv és a rovásírás egy olyan magasabb szintű szellemiség által létrehozott zárt rendszer, amely egy egyetemes, kozmikus tudást őriz. Elmélete szerint a „magyar” népnév régebbi korokban a magor vagy magúr kifejezésekből eredt. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy a magyarság (nyelvében) a legbelső lényegi tudás, az élet esszenciájának őrzője és védelmezője. Hosszú, hosszú idővel ezelőtt az emberi lények a maihoz képest egészen más minőségű tudatossággal, és ehhez illő kommunikációval és megismeréssel rendelkeztek. Erre a valaha létezett fantasztikus tisztánlátásra és intelligenciára ma is élő bizonyíték a magyar nyelv és a hozzá természetesen simuló ősi írás, amit ma a legtöbbünk már csak rovásírásnak nevez.