Fejér Szövetség honlapja

Ismét Sorskérdések a terítéken a 754. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est

Dr. Bogár László: Mohács és a Globális parazita ötszáz éve

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Dr. Bogár László közgazdász, egyetemi oktató, publicista – korábban, mint politikai közszereplő - lesz a Fejér Szövetség Hétvezér Esték előadás sorozatának 754. előadója. A neves előadó már nem először szerepel a Fejér Szövetség programjaiban, Hétvezér Esten második alkalommal köszönthetjük, de korábban már a Fejér Vásár és Hun-Magyar Hagyományőrző Találkozón tartott - nagy létszámú érdeklődőt vonzva - előadást a magyar valóságról. Előadásaiban szemléletesen tárja elénk a kialakult történelmi helyzetet. Ezen az estén is feltárja a mai válság valódi okait, rámutatva az összefüggésekre, Az 1490 és 1540 közötti ötven év a Szent Korona szakrális történelmi Magyarországának pusztulása (Mátyás halála és Buda elfoglalása, közte Mohács) és ekkor indul útjára a Globális parazita is a világ „felfedezésével”, ami cinikus és brutális rablás csupán. A mohácsi csata 500. évfordulója (1526–2026) nemcsak egy tragikus katonai vereség emlékét hozza felszínre, hanem a magyar történelem azon visszatérő dilemmáját is, hogy miként vált az ország külső geopolitikai és gazdasági erők – a kritikus diskurzusokban gyakran emlegetett „globális parazita” struktúrák – ütköző zónájává és erőforrás-forrásává az elmúlt fél évezredben.

Mohács és a globális függőségi rendszerek ötszáz éves összefüggései a következő főbb szerkezeti csomópontok mentén értelmezhetők:

1. A birodalmi függőség kezdete (1526)

• A magára hagyottság mítosza és valósága: 1526-ban a Magyar Királyság nem csupán a felemelkedő Oszmán Birodalom katonai fölényével állt szemben, hanem a korabeli Európa nagyhatalmi játszmáinak is áldozatává vált.

• Nyugati és keleti harapófogó: Miközben a Habsburgok és a francia Valois-ház a kontinens feletti uralomért harcoltak, Magyarország védelmi rendszere külső pénzügyi és katonai segítség nélkül maradt. A korai világrendszer centrumai saját érdekeik szerint kezelték a perifériát.

2. Erőforrás-elszívás és periferizáció

• A három részre szakadt ország: Mohács után az ország gazdasági és emberi erőforrásai a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti folyamatos háborúskodásban őrlődtek fel.

• Gyarmati jellegű munkamegosztás: A 16–17. századtól kezdve Magyarország a nyugat-európai magterületek mezőgazdasági nyersanyagszállítójává (pl. szarvasmarha- és gabonakivitel) vált, miközben az iparcikkeket importálta. Ez a struktúra konzerválta a strukturális elmaradottságot.

3. A modern „globális parazita” koncepciója

A modern politikai és gazdaságfilozófiai elemzésekben a „globális parazita” kifejezés az alábbi mechanizmusokra utal, amelyek Mohács örökségével vonnak párhuzamot:

• Hitel- és adósságcsapdák: A nemzetközi pénzügyi rendszerek, amelyek a nemzeti szuverenitást szűkítve vonnak ki tőkét a félperifériás országokból.

• Szuverenitási küzdelmek: Ahogy 1526 előtt a királyi kincstár üressége és a belső megosztottság kiszolgáltatottá tette az államot, úgy a modern globális struktúrákban is a nemzeti önrendelkezés megőrzése a legnagyobb kihívás.

Történelmi párhuzamok áttekintése 

Korszak	Külső domináns erő	A függőség formája	Magyarország szerepe
16–17. század	Oszmán és Habsburg Birodalom	Katonai megszállás, adóztatás	Végvári ütközőzóna
18–19. század	Bécsi udvar / Habsburg abszolutizmus	Vámrendszerek, merkantilista gazdaságpolitika	Nyersanyagbázis
20. század	Szovjetunió / KGST	Ideológiai és tervgazdasági elnyomás	Kiszolgáltatott csatlós állam
21. század	Globális pénzügyi és transznacionális hálózatok	Tőkekivitel, adósságfüggőség, aszimmetrikus piacok	Félperifériás összeszerelő üzem

Ötszáz év elteltével Mohács tanulsága nem a fatalista beletörődés, hanem a felismerés: a belső kohézió hiánya és a külső globális erők érdekeinek vakon való kiszolgálása mindig a szuverenitás elvesztéséhez vezet. Az 1990 és 2040 közötti ötven év a magyar társadalom önfelszámolásának utolsó fázisa. És egyben a Globális parazita vége, mert nincs több kirabolható erőforrás mező. The game over! A játéknak vége! 

Dr. Bogár László (született: Miskolc, 1951. április 22.) magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató és publicista. Fő kutatási és publicisztikai témája a globális hatalmi rendszerek működése, de az utóbbi években leginkább a fősodratú médiától élesen eltérő globalizációkritikus nézeteiről és összeesküvés-elméleteiről vált ismertté.

Főbb életrajzi és karrieradatok

• Tanulmányok és tudományos fokozat: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1973-ban, majd ugyanitt doktorált 1986-ban. 1991-ben megszerezte a politikai tudományok kandidátusa címet.

• Politikai karrier: A rendszerváltás időszakában kapcsolódott be a politikába. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt (kezdetben az MDF, majd az MDNP színeiben). 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott az első Orbán-kormány idején.

• Oktatói tevékenység: Hosszú ideig egyetemi docensként oktatott a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol a hallgatók visszajelzései szerint felkészült és jó előadóként ismerték meg.

• Díjak és elismerések: Munkásságáért 2011-ben Pro Urbe díjat kapott, 2020-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Jelenlegi tevékenysége és közéleti szerepe

Bogár László rendszeresen publikál és szerepel különféle műsorokban. Saját YouTube-csatornáján, az Egy Bogár Naplója felületén rendszeresen oszt meg elemzéseket a világpolitikai és makrogazdasági folyamatokról. Gyakran hívják meg szakértőnek és interjúalanynak különböző közéleti műsorokba, podcastekbe (például a XXI. Század Intézet Oral History sorozatába). Elemzéseiben rendszeresen kritizálja a nyugati világrendet, a globális pénzhatalmi struktúrákat, valamint sajátos megvilágításba helyezi a nemzetközi konfliktusokat.

Közszereplés

Kiterjedt politikai és publicisztikai szereplése ellenére nem tekinti magát közszereplőnek. A Civil Összefogás Fórum által rendezett összejöveteleken előadásokat tartott és tart. A 2020-as évek első felétől rendszeres szereplője Boros Imrével a különböző rendezvényeknek, illetve Bayer Zsolt vendégei a Hír Tv csatornánál a Háttérkép című műsorban. Rendszeres vendége Boros Imrével Virághalmy Sarolta nevével fémjelzett Nem Píszi című műsorban. Továbbá számtalan egyéb fórumon és csatornán meghívott előadóként hirdeti a hazai és világfolyamatok gazdasági, politikai és társadalmi események elemzéseiből összeállított állásfoglalását, figyelemfelhívó a nemzet érdekeit mindig szem előtt tartó mondanivalóját. A gazdag előadói pályafutás, amely szinte megszámolhatatlan előadás és egyéb megnyilvánulásai mellett, kiemelkedően termékeny publicista, és szakíró is.

Művei 

• A fejlődés ára. Gazdasági nehézségeink főbb okainak történeti aspektusa; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983 (Időszerű közgazdasági kérdések)
• Kitörési kísérleteink. Egy modernizációs csapda anatómiája; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1989 (Fehéren feketén)
• A nemzeti parlamentek az Európai Unió döntéshozatalában; összeáll. Bogár László; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2003
• Magyarország és a globalizáció; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Politológia)
• Bokros újratöltve. A megszorítások mitológiájának mélyszerkezete. Kísérlet egy történeti összegzésre; Kairosz, Bp., 2006 (...és mégis élünk!)
• Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai; MEH Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 (Európai műhelytanulmányok)
• Hálózatok világuralma (Argumentum, 2007)
• Örvényben. Bogár László közgazdásszal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2008 Magyarnak lenni)
• Magyarország felszámolása (Kairosz, 2008)
• Válság és valóság (Éghajlat, 2009) – Drábik Jánossal és Varga Istvánnal közösen
• Idegrendszerváltás (Kairosz, 2009)
• A rendszerváltás bukása (Kairosz, 2010)
• Lefelé a létezés lejtőin (Kairosz, 2011)
• Bogár-gyűjtemény (Kairosz, 2011)
• Globalobüntiben (Kairosz, 2012)
• Háború a nemzet ellen (Kairosz, 2012)
• Globális örvénylések (Kairosz, 2013)
• Háttér-képek (Kairosz, 2013)
• Bogártankönyv; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
• Tékozló ország; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
• Hol vagyon a vagyon?; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
• Globális háborúk örvényeiben; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
• Boros Imre–Bogár László–Bayer Zsolt: Háttérképek háttérképe; Kairosz, Bp., 2016
• Az álomnak vége; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
• A jövő elkezdődött; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
• Abszurditások világa; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
• Birodalmak alkonya; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
• Folyamatos jövő; Kairosz, Bp., 2018 (...és mégis élünk!)
• Válaszúton; Kairosz, Bp., 2018 (...és mégis élünk!)
• Végfelszámolás; Kairosz, Bp., 2019 (...és mégis élünk!)
• Vendég a Présházban Archiválva 2019. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben – Molnár Pállal közösen alkotott kötet, 2019, Kairosz
• Végidők; Kairosz, Bp., 2020 (...és mégis élünk!)
• Történelmi háttérkép. A szakralitástól a modernitáson át a globalitásig; Erdélyi Szalon, Szentendre, 2022
• Globális parazita - A pénz titkos története Kárpátia Stúdió 2025

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

2026. év Őszutó - Szent András - Enyészet - november hava 03. napján (kedden) 

18:00 órától a Királykút Emlékházban (Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.)

Dr. Bogár László közgazdász, egyetemi oktató, publicista

„Mohács és a Globális parazita ötszáz éve” című előadására

Figyeljék híreinket, hiszen, ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat