Uralkodóink és nemeseink nyomában a 757. Hétvezér Esten
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Kovács Bence Gábor: Az archeogenetika tudományának bemutatása esettanulmányokkal
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Első alkalommal köszönthetjük - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a 757. Hétvezér Esten - előadó vendégünket, Kovács Bence Gábort. Kutatásait az archeogenetika (régészeti genetika, a régészet segédtudománya), amely egykor élt élőlények maradványainak biológiai örökítő anyagát (DNS vagy RNS) segítségével elemzi. Kovács Bence Gábor részt vett többek között a Báthory és az Aba család, valamint székesfehérvári csont-leletek – genetikai vizsgálatához kapcsolódó munkákban. Mi köze volt a királyoknak a legnagyobb magyar nemesi családokhoz, és mit mesélnek a csontok ott, ahol a történelemkönyvek már hallgatnak? Ebből az izgalmas előadásból kiderül, hogyan nyit ablakot a múltra az archeogenetika – vagyis a régészet és a DNS-kutatás modern ötvözete, amely ma már képes feltárni a leghíresebb középkori dinasztiák titkos rokonságát. Az előadás során elmerülünk a székesfehérvári királysírok kutatásainak kulisszatitkaiban, és megvizsgáljuk a középkori Magyar Királyság legbefolyásosabb uralkodócsaládjait, az Abákat, a Báthoryakat és a Corvinokat.
Megtudhatjuk, honnan érkeztek ezek a családok, kikkel házasodtak össze, és hogyan fonódtak össze dinasztikusan az Árpád-házi királyokkal. A DNS-vizsgálatok például alátámasztják a krónikák azon állítását, hogy a Báthory család somlyói ága germán, szász-sváb gyökerekkel rendelkezik – ezt igazolják a szilágyperecseni kápolna gazdag fejedelmi sírjaiból előkerült férfiak genetikai vonalai is. Ezzel szemben az Aba nemzetség abasári kutatásai során Belső-Ázsiából származó, a honfoglaló magyar elithez köthető apai vonalak bukkantak fel.
A genetika adatai egyértelműen tisztázzák azt is, hogy bár az Abák és az Árpádok is őrizhettek keleti sztyeppei vagy hun elemeket, apai ágon nem azonosak. Sőt, a legmodernebb rokonsági vizsgálatok (az úgynevezett IBD-elemzések) olyan rejtett, korábban írásos forrásokban fel nem jegyzett rokoni szálakat is kimutattak az Abák, a Báthoryak és a Corvinok között, amelyek teljesen új megvilágításba helyezik a középkori magyar arisztokrácia hálóját.
Kovács Bence Gábor szakmai pályafutásáról:
Magyarságkutató Intézet – Archeogenetikai és Antropológiai Kutatóközpont – Tudományos Segédmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar - Genetika Tanszék – Archeogeneikai Kutatócsoport
• Közgazdaságtan és statisztika (Szegedi Tudományegyetem): Az Országos Doktori Tanács (ODT) adatlapja szerint az SZTE Közgazdaságtani Doktori Iskolájának hallgatója, ahol 2025 augusztusában abszolutóriumot szerzett. Kutatásai érintik a statisztikai jártasságot, a digitális kompetenciákat és ökoszisztémákat, az informatikusképzések térbeliségét, valamint az ipari ökoszisztémákat és innovációs hálózatokat.
• Archeogenetika (MKI Archeogenetikai Kutatóközpont / SZTE): Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpont munkatársaként szerepel történelmi és arisztokrata családok – köztük a Báthory és az Aba család, valamint székesfehérvári csontleletek – genetikai vizsgálatához kapcsolódó munkákban, illetve az SZTE TTIK Biológiai Doktori Iskolájához kötődő értekezésben.
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
2026. év Őszutó - Szent András - Enyészet - november hava 24. napján (kedden)
18:00 órától a Királykút Emlékházban
(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.)
Kovács Bence Gábor:
Uralkodóink és nemeseink nyomában
Az archeogenetika tudományának bemutatása esettanulmányokkal
című előadására
Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!
A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat





Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése