Köszönet Matúz Gábornak és Siklósi Beatrixnak a kiváló és kitartó munkájukért.
Tisztességgel végezték tudósítói munkájukat ebben a műsorban,és remélhető talán, hogy hamarosan hasonló meglepetésekkel láthatjuk őket viszont a képernyőn - valahol, valamikor, szabad! magyar médiafelületen.
Ha áldozatos munkájuk nyomán mégsem kapnának teret, előre borítékolható, hogy sokan terjesztjük majd írásaikat, ha azzal megtisztelnek minket. De még az mp3-ban továbbított tudósítások is futótűzként terjedhetnek. Emlékezzünk 2002-re, amikor a Vasárnapi Újság című rádióműsor felvételeit
akár az egykori pincei másolatokat, adtuk kézről kézre.
És kinőtt a föld alól egy felébredt nemzedék, akik tudják mi dolguk itt.
Siklósi Beatrix és Matúz Gábor!
Köszönjük!
És él ebben az országban egy magyar ember, aki most is rács mögött, láncon felvezetve tölti napjait. Jogtalanul és bizonyítékok nélkül összelapátolt 23000 naplopó oldal árnyékában, amit egy söpredék kommunista csürhe, meg a semmi máshoz nem értő liberál uszító aljadék hazudtak rakásra. Olyan vezetői beosztásokat bitorló bűnözők akarnak ítélkezni Budaházy György felett, akik a történelem szégyenpadjára kötözték MAGYARORSZÁGot. És a legnagyobb szégyen a történetben, hogy jött egy új fülkenemzedék, akik éppen olyan arcátlanul engedik a vörös tolvajok dühöngését az országban, hogy ami nincs lehegesztve az eltűnhessen.
Kiváló végszó volt ez az országban helyi jelleggel forrósodó klímaváltozásokhoz.
Lesz-e valaha épeszű magyar bíró, aki nevét adja a balliberális csőcselék ámokfutását betetőzendő tervezett - borítékolhatóan mellső végtagjukat nem kímélve, előre megírt - elmarasztalásához? Lesz-e egyetlen igaz bíró, aki inkább a páncélos kék gorillák szeme közé veti foltossá alázott talárját, és elhagyja inkább a pulpitust, mintsem csomót kössön az igazságra. Amit mint tudjuk a táncos lábú idióta nem fejtett ki teljes terjedelmében, leplezve e szófordulattal a nyilvánvalóan aljas és bestiálisan népirtó hazugságokat.
Azt a bírót garantáltan a vállán fogja körbehordozni a tömeg!
Ferencváros, 2011. január 15.
Lengyel Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése