Miniszter Úr! E föld nem furfangos játék, hanem magyar!

"Ami az NFA földek körül folyik, az rosszabb, mint egy árverés!" - hangzott el Siófokon, a gazdafórumon két nappal ezelőtt - "Alapos gyanú a mutyira, ami lezajlott eddig Fejérben fehéren-feketén!"

N FA?! Nem nemzeti Föld Alap?!
Paraszt családok nélkül NEM. NEM FA.

Szinte az egész hazai sajtót bejárta a keddi, február 21.-i gazdafórumon történtek híre az MTI jóvoltából. A fórumon a Fejér Szövetséget is képviselve vett részt az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnök asszonya és alelnöke. Igaz, a nevét elírta a szerkesztő, de a botrány, amiről Nyílt levelünkben (lásd itt: Magyar Föld - Nyílt levél Ángyán József és a vidék védelmében) is írtunk már néhány nappal ezelőtt, az nem tévedés. Botrányos a fejér megyei NFA kezelésben pályázatra kiírt földeket elnyerő régi-új nagybirtokosok térnyerése és a családi gazdaságokat megcsúfoló pályázati "kisemmizés". A Vidékfejlesztési Minisztériumban ellehetetlenített, ezért távozó Ángyán József után kialakult helyzetben óriási a gazdák körében az elkeseredés.

A hír igaz. A cím már kevésbé szerencsés! Ajánljuk mindenki figyelmébe az utolsó bekezdést!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Fazekas: Ez magyar furfanggal megoldható

PR
MTI
2012. február 21., kedd 23:25

forrás: mno - http://mno.hu/gazdasag/fazekas-ez-magyar-furfanggal-megoldhato-1053835

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden beszámolót tartott az elmúlt másfél év mezőgazdaságban elért eredményeiről és az új feladatokról egy siófoki gazdafórumon, ahol többen is kifogásolták az állami földbérlethez jutás körülményeit.

A miniszter közel kétszáz Siófok környéki agrárgazdálkodó előtt beszélt arról, hogy egy gazdasági háborúban, világméretű spekulációk közepette kell most helytállni, de a válságnak vannak pozitív jelenségei is. Magyarországnak piacot és egyfajta kiutat jelenthet a válságból a betörés azokra a keleti piacokra, ahol jelenleg népességnövekedés és pénzfelhalmozódás tapasztalható.

Mint arról korábban beszámoltunk, Fazekas Sándor Devecserben kedden arról beszélt: megoldást kell találni az ajkai timföldgyár tározói kiporzásának megoldására, a zöldhatóság intézkedési tervet dolgoz ki.

Az elmúlt másfél évre visszatekintve felsorolta a nemzeti vidékstratégia mentén meghozott intézkedéseket. Kiemelte a helyi értékesítés lehetőségét, amelyben cél a nyugati országok arányainak elérése, ahol a piac 8-20 százalékát uralja ez a fajta kereskedelem. Szólt a fokozott élelmiszer-biztonsági intézkedésekről, és az uniós támogatások kifizetésének felgyorsulásáról. Az eredmények között említette, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt két évben nőtt, megkezdődött a korábban elvesztett keleti piacok visszahódítása, és hogy a magyar fogyasztók elkezdték keresni és becsülni a magyar termékeket.

Beszélt arról, hogy folyamatban van az állami földek hasznosítása, amelyben cél, hogy a helyben lakó, állattartó gazdák jussanak területekhez. A 65 ezer hektárnyi nemzeti földalaphoz tartozó területek mellett a nemzeti parkok területinek hasznosítása is megkezdődött – tette hozzá.

A jövőbeni feladatokról szólva beszámolt a kiemelt magyar termékek védelmével kapcsolatos, napirenden lévő parlamenti törvényalkotásról, a kistermelők és őstermelők által betartandó szabályok egyszerűsítéséről, a fajtanemesítés rendbetételéről és a földtörvény előkészítéséről. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, közeledik a földpiac megnyitása, amikor meg kell védeni a valódi gazdákat a spekulánsoktól. Ez „magyar furfanggal megoldható” – fogalmazott, példaként hozva fel, hogy bár látszólag a nyugati földpiac is nyitott, az ottani „jogszabálydzsungelben” nehéz külföldieknek, illetve spekulánsoknak földhöz jutniuk.

A gazdák egyebek között a szállítási, piacra jutási nehézségekről, az állattartás nem megfelelő jövedelmezőségéről, a falugazdák túlzott adminisztrációs terheiről, és az osztatlan közös földtulajdonok megoldatlan problémáiról panaszkodtak. A legnagyobb indulatot, és a legtöbb kérdést az állami földek bérbeadásának körülményei váltották ki. Volt, aki azt sérelmezte, hogy a 25-szörös túligénylés ellenére egyes területek régóta parlagon hevernek. A lepsényiek a miniszternek átnyújtott iratokkal azt tették szóvá, hogy a térségben megpályáztatott földterületek kiírását ismeretlen okokból visszavonták, az állattenyésztőkkel szemben támasztott követelmények pedig nehezen teljesíthetőek, amit a földhöz jutó kedvezményezettek „marha és disznó lízingeléssel” akarnak vagy tudnak majd teljesíteni.

Fejér megyei gazdák arra panaszkodtak, hogy a lejárt földbérleti szerződések által érintett terültek jelentős részét nem a helyi gazdáknak adták bérbe, hanem a korábbi bérlőknek. A Csákvár környéki gazdák nevében Nemesi Béláné*, aki szintén levelet nyújtott át a miniszternek, az MTI-nek kifejtette, a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyfajta „mutyizás” zajlik az állami földek körül, amelyben a családi vállalkozások, vagy kis- és középvállalkozások csak elvétve kapnak földet, helyettük a tűzhöz közel állók juthatnak a jövőben elővásárlási jogot jelentő földbérleti lehetőségekhez.

* helyesen: Tamási Béláné