Oldalak

2012. március 30., péntek

120. Hétvezér Est: GMO és FÖLD - Genetikai Rulett és/vagy Repülő Szőnyeg?

Ha kedd, akkor "Hétvezér Est"

Bardocz Zsuzsa: Az vagy, amit eszel, de mi van, ha az GMO? – Genetikai rulett?
2012. Szelek hava 3. nap 18 óra, Székesfehérvár, Királykút, Mikszáth Kálmán út 25.
(az estről felvétel készül)


Bardocz Zsuzsa, a Debreceni Egyetem táplálkozástudományi professzora, az MTA doktora lesz a Fejér Szövetség Hétvezér Esték előadássorozatának 120. előadója. Az előadás arról szól, hogy mit jelent az, hogy GMO (génmódosított létesítmény), hogyan csinálják, milyen GMO-k vannak a táplálékainkban és a környezetünkben és ennek milyen hatásai vannak az egészségünkre.

"Az is lehet, hogy a GM-növényekkel hasonló a helyzet, mint a dohányzással. Ha az ember elszív egy cigarettát, kutya baja sem lesz. Ha azonban évtizedeken át dohányzik (lásd krónikus hatások), akkor a tüdőráktól az érrendszeri megbetegedésen át sokféle betegsége kialakulhat." – nyilatkozta az előadó még 2005-ben.

Azóta túl van egy-két kísérleten és meglehetősen többet is mondhat és tud, ennél jóval többet!

Az előadás helye: Királykút, Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.
Az előadás ideje: 2012. április 3. (kedd) 18.00-20:00 óra

Az első kérdés, ami felvetődik, mindenképpen morális jellegű. Azaz van-e joga az embernek megváltoztatni az élőlények eleve elrendelt genetikai rendszerét? Nem a Teremtő dolga-e mindez?! És ha igen, akkor nem lendül-e túl minden neki szabott határon az ember a genetikai rendszerek megváltoztatásával, nem lesz-e baj abból, hogy immáron Isten helyébe képzeli magát? A másik kérdés sokkal prózaibb, s több nagy világcég is feltette már magának: mennyit lehet ebből „kaszálni”?

GMO: genetikai rulett?
„Létezik egy hivatalos propagandafolyam a világon, amely szerint a genetikailag módosított növények termesztése olcsó, biztonságos és kiszámítható. Hiszen éppen azért változtatta meg a tudomány például a kukorica genetikai rendszerét, hogy az önmaga is a képes legyen annyi és olyan vegyi anyagot, értsd: mérget termelni, amellyel megölheti a rátámadó kártevőt, a kukoricamolyt vagy a kukoricabogarat. Így tehát nem kell a gazdálkodóknak a moly ellen védekezni, ami jelentősen, a propaganda szerint legalább 25 százalékkal csökkenti a termelési költségeket. Valójában a gazdák nem védekeznek (szerk: ma sem) a kukoricamoly ellen, mert nem okoz jelentős kárt, így tehát megtakarítás nincs, viszont a génmódosított kukorica minden sejtje rovarölő szert termel, amely bekerül a táplálékláncba.”

Magok a szélben

„Dr. Bardócz Zsuzsa kutató, aki férjével, dr. Pusztai Árpáddal együtt a GM növények bevizsgálási lehetőségeivel foglalkozott Skóciában, állítja, hogy a genetikai módosítás egyelőre önmaga őskorában jár. Ott, ahol még a véletlenek uralnak mindent. Szerinte ma úgy, és olyan hatásfokkal lőhetők be idegen gének egy adott növény szervezetébe, mintha egy íjász bekötött szemmel próbálná eltalálni a céltáblát. Dr. Bardócz Zsuzsa a férjével közösen végzett kísérleteiben úgy tapasztalta, száz belövésből körülbelül kettőben sikerül a megfelelő helyre juttatni az új géneket. De még így is kiszámíthatatlan, hogy mi történik ezután. Egy új, belőtt gén nemcsak a kívánt és óhajtott változást idézi elő az adott növény génrendszerében, hanem legalább egy-öt százalékban módosítja azt. A tudomány semmilyen kutatási eredménnyel és tapasztalattal sem rendelkezik azzal kapcsolatosan, hogy a genetikailag módosított növényekből készült élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Nemcsak arról van szó, tette hozzá dr. Bardócz Zsuzsa, hogy meglehetősen kevés idő telt el a GM növények első, 1983-as megjelenése óta, hanem arról is, hogy a GM vetőmagokat előállító nagyvállalatok nem hajlandók a kutatásokhoz, összehasonlításokhoz szükséges mintákat adni. És ez nem a véletlen műve.”

„Fertőző lenne a GMO? Sok szakember szerint, ha egy GM növény magvai bekerülnek egy adott természeti környezetbe, akkor sohasem lehet kiirtani onnan. Bár a nagy cégek és a GMO-rendszerek pártolói teljesen biztonságosnak hirdetik a genetikailag módosított mezőgazdasági növényeket, s állítják, hogy egy 50-60 méteres pufferzónával meg lehet védeni a hagyományos termőtáblákat. Biológusok és környezetvédők szerint viszont a nagyobb szelek akár több száz méteren keresztül is képesek utaztatni odafönn a levegőben a pollent vagy egy-egy magot.

A GMO ellen védekezni nagyon nehéz. Ha nem lehetetlen.

Beszédes kísérletek

„A hazai GMO-lobbi egyébként harcos csapat. Nemrég a Budapesti Műszaki Egyetemen tartottak „ismeretterjesztő” előadást, ahol több olyan felszólalás hangzott el, amely megpróbálta hiteltelenné tenni a hazai GMO-ellenes szakembereket és aktivistákat. Mindenekelőtt sajtóhibák, újságírói elírások felemlegetésével.”

„Vannak egyszerűbb, nem a laboratóriumok, hanem a mindennapok által kínált tapasztaltok is. Egy amerikai farmer GM takarmánnyal táplált egy sertés kocát. Az állat megtermékenyült ugyan, de nem kismalacot, csak egy vízzel telt hólyagot hozott a világra. A farmer a nyilvánosság elé akart lépni, és pert akart indítani a Monsanto ellen. A cégóriás azonban megegyezést kínált neki.

Az Egyesült Államokban nem kell feltüntetni, hogy van-e GM növény egy-egy élelmiszer-ipari készítményben. Miért is kellene, amikor olyan szervezetek és személyek állnak a GM technológia mögött, mint például a rendkívül befolyásos Bilderberg csoport vagy Bill Gates, a Microsoft dúsgazdag guruja. Öt évvel ezelőtt az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére invitálták a hazai mezőgazdasági szervezetek képviselőit az amerikai kongresszus delegációjával való találkozóra. A delegáció tagjai arra kérték a magyar mezőgazdasági szervezetek képviselőit, hogy támogassák az Egyesült Államok GMO-val kapcsolatos politikáját Magyarországon és az EU-ban. Ács Sándorné a Magosz képviseletében felsorolta a GM növények termesztésbe vonása ellen szóló érveit, és figyelmeztetett a döntéshozók felelősségére. Más-más érvek alapján, de nemet mondtak utána szép sorban a többiek is. A kongresszusi képviselők meglepődtek, egyikük elvesztette az önuralmát, és hisztérikus kiabálásban tört ki.

Ketyegő bomba

A Monsanto és cégtársai is óriásvállalatokká nőtték ki magukat, növényvédőszer-gyártás, vetőmag-előállítás, élelmiszer-ipari termékek, gyógyszerek: a GMO-s világ lobbija fokozatosan rátette a kezét mindenre, a vetőmagok gyártásának területét is bekebelezték, már a kezükben van a „hagyományos” vetőmag-előállítás nyolcvan százaléka.
Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere szinte minden külföldi látogatásán felveti a GMO- technológia ügyét, legyen bármi is az adott találkozó témája.”

Ennyi legyen elég, mintegy előzetesként az előadáshoz!

Hétvezér Est rendezői
Fejér Szövetség

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése