Fejér Szövetség honlapja: A Rákóczi-szabadságharc kitörésének napján Horthy szoboravatás Csókakő Váralján

1703. június 16-án kezdődött a Rákóczi-szabadságharc

s e napon, azaz 24 nap múlva

Nekünk az Első Köztéri Horthy Szobor Avatása

Csókakő (idei, s talán eddigi) legnagyobb közfigyelemmel kísért közéleti eseménye
Helyszín: Csókakő, Fő tér, Váralja és Vár utca,
2012. június 16. Szombat, 10⁰⁰-22⁰⁰

Előzetes Menetrend:

09.30-10.00 Gyülekezés a római katolikus templommal szemben elhelyezkedő udvarház nyitott udvarán hagyományőrző viseletben
10.00-10.15 Ostormenet és felvonulás a Várhegyre, a Váralja térre
10.15-10.30 Fejér Vásár megnyitása - Ostormenet és lovasvágta - Himnusz
(telefon: Sajó Mária +36205527370; közvetlen @-levél: fejosmarika@gmail.com)
10.30-15.30 Színpadi és füves téri program, előadások és kiállítások a katonai sátrakban
11.00-15.00 Fejér Hétpróba (csapatverseny) - Kötélhúzástól Kelevézig és csapatbemutatók

15.30-16.00 Szervezők szónokai a színpadon

Meghívott előadók: Tóth Imre (őstörténet), Varga Géza (ősírás), Wittner Mária ('56), ...
16.00-17.00 Szoboravatás (egyeztetés Csöngedi Csabával: +36202369926)
17.00-18.00 Hungarikum koncert - Fejér Hétpróba eredményhirdetés

18:00-18:05 Fejér Vásár Zárás - Székely Himnusz

20.00-22.00 Kalapács és az Akusztika, Romantikus Erőszak és az Ossian koncertje

(jegy elővételben: 2.700Ft, helyszínen: 3.200Ft)

A szoboravatás támogatására Horthy Miklós emlékérem és pohárkészlet vásárolható a Hétvezér Estéken (8000, Székesfehérvár, Királykút, Mikszáth Kálmán út 25. minden kedden este 19.00-tól 22.00-ig)

Addig se feledd:

Kormányozni csak "fejér" fejjel lehet!

Emlékezz arra, ami valaha volt, ami éppen csakhogy múlt és lásd fejéren-feketén, ami ma van!
2012. június 16. a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 309. évfordulója.

"Istennel a Hazáért és a Szabadságért"

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország beépítését a Habsburg Birodalomba és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt. A török kiűzése után a bécsi kormány intézkedései súlyosan sértették a magyar társadalom különböző rétegeit. 1703-ban az elégedetlen parasztok, a szélnek eresztett végvári katonák, valamint Thököly bujdosó kurucai a Tiszaháton felkeltek a Habsburg kormányzat ellen, s mozgalmuk vezetésére hazahívták a Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferencet. 1703. június 15-én az ország határánál egy Kliniec nevű faluban, Lawiczne mellett fogadta az Esze Tamás vezetése alatt megjelent paraszti csapatokat. Ez 200 puskával felfegyverzett gyalogost és 50 lovast jelentett. Rákóczi 1703. június 16-án Vereckén keresztül érkezett Magyarországra és teljes serege körülbelül 3000 főből állt. Ezzel kezdetét vette az 1711-ig tartó szabadságharc.

RÁKÓCZI IMÁJA

"A te kezedben van szívünk, Uram, döfd át szereteted nyilával, gyújtsd fel a lomhákat, vezesd vissza az eltévelyedetteket, világítsd meg a vakokat, lágyítsd meg a hajthatatlanokat, bátorítsd meg a habozókat, tanítsd a tudatlanokat, gyarapítsd bennünk a hitet, gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, s újra és újra kérlek, add, hogy szereteted gyarapodjék, hogy ez az isteni láng eméssze föl viszálykodásainkat."

Cum Deo pro Patria et Libertate !
1703. június 16.
a dicsőséges Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc ünnepe

II. Rákóczi Ferenc a Nagyságos Fejedelem a magyar történelem legkiemelkedőbb személyisége. Családja nagy részét a Habsburgok meggyilkolták, 12 éves korában családjától elszakították, örök életére száműzték szeretett hazájából. II. Rákóczi Ferenc aki mindenét - családját, országnyi vagyonát - feláldozta a nemzetéért, amit kibontott zászlójára írt, azt híven követte s a megalkuvás helyett inkább a száműzetés keserű kenyerét választotta, semmint esküjét megszegje. Csodálatos nagy szabadságharcát az akkori világ a legnagyobb függetlenségi háborúnak tekintette. Napjainkig nem hogy boldoggá nem avatták, hanem a hivatalos politika a nyolc évig tartó szakadatlan háborúra az abban a hazájáért meghalt sok-sok tízezer áldozatra és a szabadságharc ünnepnapjára június 16-ikára sem emlékszik. De mi nem felejtünk, dicsőséggel adózunk a kiváló írónak, tudósnak és hadvezérnek, a Nagyságos Fejedelemnek és emlékezünk a magyar függetlenségért életüket adó hős kuruc katonáira.

II. Rákóczi Ferenc 1700-ban Magyarországot járva rettenetes benyomásokra tett szert.

„Szegény alattvalóimat a telelő német katonaság tönkre tette, panaszaik miatt sokat bánkódtam. A császári katonaság eljárása a pogány zsarnokságra hasonlított. Fizetésképtelen férfiak asszonyain erőszakot követtek el, a gyalázatot a férjek jelenlétében hajtván végre. Másokat megkorbácsoltak, sokan belehaltak az ütlegelésbe...”

Ünnepeljük a nagy királyainkkal azonos rangú fejedelmi uralkodót, a magyar nemzet hősét, II. Rákóczi Ferencet és a nyolc éves szakadatlan honvédő szabadságharc emlékét a Rákóczi Szabadságharc napján. A Magyar Szent Korona Országainak szinte minden népe együtt küzdött a Kárpát-medencében a Nagyságos Fejedelem által adományozott „CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE” lobogó alatt. Nemzeti ünnepünkön emlékezzünk a dicsőséges Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc 308 évvel ezelőtti kezdetére 1703. június 16-ra. Ekkor, felsővadászi II. Rákóczi Ferenc a német-római birodalom hercege a következő felhívását küldte a keresztény Európába.

Kiáltvány!

„Örök emlékezetül! Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy az egészséges törzset is a végső halálos pusztulásba dönti... a nemzetet, mely... vérének hullatása és áldozatok árán kiváló dicsőséggel védelmezte... az egész kereszténységet... megfosztják hadi érdemeitől, s... páratlanul megcsúfolva egy idegen népnek vetik oda prédául.”

Rákóczi 1703. június 16-tól kezdve a Habsburg-uralmat gyűlölő magyarok élére áll. Sorsa ekkortól egybefonódik hazájával és a nemzet sorsával. A lengyelországi Brezán várából szólítja harcba Magyarország minden nemes és nemtelen lakosát. II. Rákóczi Ferenc aki születésétől volt a birodalom hercege, 1703. június 16-án jelképesen a Kárpátokon keresztül, a Vereckei-hágónál átlépte a magyar és a Rákóczi hercegség határát. Ezzel a népi kezdeményezésű felkeléssel megkezdődött a nyolc évig tartó Nagy Magyar Rákóczi-szabadságharc. Kezdetben a kurucokkal együtt harcoltak a lengyelek, svédek, franciák, bajorok és a Szent Korona országaiból a ruszinok, akikhez rövidesen csatlakoztak mint egységes kuruc hadhoz a szlovák, a román és kis létszámban a német fegyvert forgató lakosság. Az évszázadok során a megszállók önkénye és a történelem vihara elpusztította a szabadságharcban elesett hős katonájának nevét és síremlékét. Áldott emlékük lelkünk mélyén örökre fennmarad. A Kárpát-medence népei, a magyar nemzet három évszázada Szent Istvánhoz, Szent Lászlóhoz és Mátyás királyhoz hasonlóan szimbólumokon és a szívükben őrzik II. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem emlékét és dicsőséges szabadságharcát.

Dr. Galla János, HEGYVIDÉKI Trianon Társaság

Fejér Szövetség Sajtószolgálat