Karácsonyi üdvözlet Jeruzsálemből, a magyar királyi városból

1916-ban érkezett e képeslap Palesztina fővárosából, a magyar királyi városból; Jeruzsálemből egy kis magyar faluba.

A magyar királyi cím talán értelmezésre szorulhat. Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől (Pázmány Péter Katolikus Egyetem):

"1217-ben II. András keresztes hadjárata a Szent földre, de nem háborúzik, hanem erődrendszereket épít magyar pénzből. Európától elismerten felveheti Jeruzsálem királya címét. Ettől kezdve 1918-ig Jeruzsálem királya a mindenkori magyar király."

Mivel 1916-ot írunk, és ekkor még volt királyunk - ő egyben Jeruzsálem királya is volt. S ha ma lenne királyunk, akkor ő is Jeruzsálem királya is volna és Jeruzsálem ismét a Szent Korona oltalma alatt állna, ahogy Magyarország is.

Az első Szűz Mária ábrázolás szimbolikus Szent Koronával a fején jóval a Szent Istvántól ismert korona és ország felajánlás előtt, úgy 700 körül készülhetett Egyiptomban. Tehát a felajánlás egy létező állapot megerősítése volt.

Egyiptomban a 707-ben épült farasi templom maradványait, s az egyik fali freskó döbbenetes valóságot tárt a szemlélődő kutatók elé, mivel Szűz Máriát a magyar Szent Koronával (!) a fején jelenítette meg. Ráadás gyanánt ereklyénk apostolábrázolásai is egy az egyben a farasi építmény hasonló alakjaira emlékeztetnek, ami már egyáltalán nem lehet véletlen.

Balra: A Szent Korona legrégibb ábrázolása 707 körüli időből

Jobbra: A Szent Korona közeli ábrázolása Farasból, tetején a jellegzetes körtalpazatú kereszttel

Idézet dr. Tóth Zoltán József jogtörténésztől:

"A Szent Korona Magyarországon a szuverén, övé a hatalom forrása, övé a hatalom. Azért övé a hatalom, mert Ő az égi közvetítő. A katolikus liturgikus ábrázolásban nyilvánvaló és engedélyezett, hogy a Szűzanyát 3-féle koronával lehet ábrázolni hivatalosan:

1. egy szimbolikus koronával - nem egy valódi korona
2. pápai tiarával – kiment a divatból
3. egyetlen egy valós koronával – ez a Szent Korona

Gyakorlatilag ezért is nevezik Mária országának, Szent István felajánlásával csupán megerősítette ezt az állapotot. A Magyar Szent Korona szentségi jellegénél fogva egy személyt jelenít meg, ezért a magyar közjog sem tekinti tárgynak: Az égi transzcendens jelenlét állandóságának szimbóluma.

Márianostrai Madonna

Fejér Szövetség Sajtószolgálat