Acta deviza a'la Léhmann - Kerekasztal

 DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

Dr. Navracsics Tibor

Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Úrnak 

B u d a p e s t

 

Tisztelt Miniszter Úr!

  

Elmúlt napon – november 19-én – tartott, – szerintem helyesen devizában nyilvántartott forinthiteles – kerekasztal megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakhoz engedje meg azt, hogy az alábbiakban

é s z r e v é t e l e k e t                                       tegyek:

Megnyugvással vettem tudomásul T. Miniszter Úrnak azt a mondatát, hogy

„… ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség „belenyúlni” a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges közérdekre kiható sérelem merül fel.”

Álláspontom szerint ezzel helyesen azt fejezte ki, hogy a szerződések különböző fogyatékosságainak kiküszöbölése az igazságszolgáltatás dolga, és a közhatalom gyakorlói tiszteletben tartják azt, hogy a magánjogi szerződésekkel kapcsolatos, felek közötti vitát a törvény rendes útján, bíróság előtt kell eldönteni és nem közhatalmi jogosítványok igénybevételével.

Ellenben T. Miniszter Úrnak azt a mondatát, hogy

„A miniszter szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése.

engedje meg, hogy kiegészítsem az alábbiak szerint.

Az egyoldali kamatváltozás – helyesebben az ezzel kapcsolatos banki egyoldalú szerződésmódosítási jog – mindösszesen a szerződés részbeni érvénytelenségével kapcsolatos probléma, míg az árfolyamrés pedig a szerződés egészének semmisségével kapcsolatos probléma.

Ezek a különbségek álláspontom szerint nem teszik lehetővé az egységes megítélésüket azért, mert az árfolyamréssel kapcsolatos probléma bíróság előtti eljárásban mindenkor kiküszöbölendő a Kúriai Július 4-i ítélet alapján a Ptk. 237. § 2. bek.-e alkalmazásával, míg az egyoldali kamatváltoztatási (és kezelési költség) változtatási jog semmisége esetén ennek a szerződési feltételnek figyelmen kívül hagyásával teljesítendő a szerződés megkötésétől kezdődően a kölcsönszerződés olyan tartalom mellett, amit a szerződés egyéb részeinek értelmezése mellett meg lehet állapítani.

És mivel fogyasztói szerződésről van szó, érvénytelenségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Fentiekből következően közel nem gondolom olyan súlyúnak az árfolyamréssel kapcsolatos problémát, mint a törlesztő részletnek bankok általi önkényes emelésével kapcsolatos egyoldalú kamatváltoztatási probléma megoldását, a bankok által tisztességtelenül megfogalmazott jognak megszüntetését.

Nem beszélve arról, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos, szerződés egészének semmiségére vonatkozó igény előterjesztése esetén a bírósági eljárás illetéke a kölcsönösszeg 6 %-a, míg az egyoldali kamatváltoztatással kapcsolatos igény előterjesztése esetén a bírósági eljárási illetéke  a kölcsönösszeg nagyságától függetlenül egységesen 36.000.-Ft.

-----------------------------

T. Miniszter Úrnak mondatai között sajnos olvasható egy mindenképpen kifogásolható mondat is:

„december elejére pedig döntés várható az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatairól.”

Tekintettel arra, hogy a megbeszélésen az Országos Ügyvédi Kamara Elnöke, valamint az Országos Közjegyzői Kamara Elnöke vett részt, nyilvánvalóan ők terjesztettek elő a végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos javaslatokat is.

Konkrétan Dr. Bánáti János Elnök Úr, akit a Bankszövetség delegálta a Választott bíróság  tagjai közé, valamint Dr. Tóth Ádám Elnök Úr, aki az ellenem tett feljelentése alapján lefolytatott büntető eljárásom irataiból jól tudja azt, hogy több száz károsult képviseletében az adósok alkotmányos jogainak megsértése – jogorvoslathoz való jog  figyelmen kívül hagyása – miatt folyamatosan kifogásolom valamennyi közjegyzőnek azt a tevékenységét, amikor a bankok kérelmére végrehajtásra alkalmas okiratokat készítenek.

És ezeknek a közjegyzői tevékenységeknek eredményeként nem lehet kizárni esetleges jövőben kártérítési peres eljárásokban azt, hogy a bankok mellett együttes károkozás folytán bíróság előtt alperesként lesznek perbe vonva. A közjegyzőkről szóló törvény 3.§-ban írtak megsértése folytán.

Mindezekre tekintettel, ismeretében annak, hogy különösebb jogok a kerekasztalnál történtekkel kapcsolatosan nem illetnek meg, az általam képviselt 700 szerződésem szerinti több mint 1500 megbízóm nevében

tiltakozom az ellen, akár az Országos Ügyvédi Kamara Elnöke, akár a Közjegyzői Kamara Elnöke bármilyen módon beleszóljon a devizában nyilvántartott forintkölcsönre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos rendezésbe.

------------------------------

Azt pedig sajnálattal veszem tudomásul, hogy egyetlen szó sem esett arról, hogy az adósok által indítandó egyedi perek megindítását akadályozza az egyoldali kamatváltoztatással kapcsolatos, Ptk. 209, és 209/A-ok miatti kötelező ügyvédi képviselet.

Ugyanis sajnálattal tapasztalom azt, hogy az ügyvédi kar döntő része elzárkózik előttem ismeretlen okok folytán a bankok elleni peres eljárásoktól, míg azoknál a kevés létszámú ügyvédeknél, akik mégis vállalják, számos olyan ügyvédi tevékenységről tudok, ahol a kétségbeesett adóssal szembeni díjkövetelés nagyságával kapcsolatosan felvethető erkölcsiség mértéke összevethető a tragédiát okozó banki erkölcstelenség mértékével.

Illetve sajnos bármiféle jogi képzettség nélküliek, akik a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint „kontár” –nak tekinthetők, (jelentése: nem céhbeli iparos) csapatba tömörülve ellenszolgáltatás fejében kívánják azt a jogi problémát rendezni, aminek részleteivel kapcsolatosan a jogásztársadalom is Kúriai döntésre vár. Ma éppen egy „HitelSikerek” nevű internetes lap „Jogi segítséget az alábbi személyektől kaphat” cím utáni felsorolást juttatták el hozzám ezzel kapcsolatosan.

Már csak azért is indokolt ezek figyelmeztetése, mert az időközben hatályba lépett Büntető Törvénykönyv 286. § 1. bek-e ekként fogalmaz:

„Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi, vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

----------------------------

T. Miniszter Úr!

Az ügyvédi kötelező képviselettel kapcsolatos problémát kérem segítsen rendezni.

Abból indulok ki, hogy bírósági panasznapon az a bíró, fogalmazó, bírósági titkár, aki az ügyfeleknek okiratot készít, szakképzetségénél fogva bírósági tárgyalásra alkalmas keresetlevelet készít és szerel fel a mellékletekkel, majd ezt követően tartandó bírósági eljárásban pedig az Európai Bíróságnak C- 472/2011. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet alapján kötelező hivatalból értékelni a bírónak mindazokat az érvénytelen feltételeket ezekben a fogyasztói szerződésekben, amik a bíróság rendelkezésére állanak.

Bizonyítási eljárás a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény figyelembevételével szükségtelen, és ezért a perben az ügyvédi képviselet mellőzhető.

Erre tekintettel

k é r e m

T. Miniszter Urat arra, hogy a december elejére már előterjesztett törvényjavaslat helyett, vagy azt kiegészítve terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, mely szerint  „A jogi képviselet kötelező” utáni

Az 1952. évi III. tv. 73. § b.  -

„A törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve”

törvényhelyet követően egészítsék ki a törvényi felsorolást az alábbi

„bd.) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában, bírósági panasznapon indított eljárásban”

törvényszöveggel.

---------------------------------

Határozottan állítom a 700 peres eljárásban szerzett tapasztalatom folytán azt, hogy ügyvédi szakértelmet fentiek esetén ezek a peres eljárások első fokon nem igényelnek míg másod, illetve esetleges harmadfokon pedig párfogó ügyvédre mindösszesen egy-egy tárgyalásra van szükség kész ítélet után. 

Ezért ez már könnyedén megoldható.

Siófokon 2013. november 20. napján. 

               Tisztelettel: