DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l)
ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
============================== ============================== ==============
Dr. Navracsics
Tibor
Közigazgatási és
Igazságügyi Miniszter Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Miniszter
Úr!
Elmúlt
napon – november 19-én –
tartott, – szerintem helyesen devizában nyilvántartott forinthiteles –
kerekasztal megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakhoz
engedje meg azt, hogy az alábbiakban
é s z r e v é t e l
e k e t
tegyek:
Megnyugvással vettem tudomásul T. Miniszter Úrnak azt a mondatát, hogy
„… ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz
szükség „belenyúlni” a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges
közérdekre kiható sérelem merül fel.”
Álláspontom szerint ezzel helyesen azt fejezte ki, hogy a
szerződések különböző fogyatékosságainak kiküszöbölése az igazságszolgáltatás
dolga, és a közhatalom gyakorlói tiszteletben tartják azt, hogy a magánjogi
szerződésekkel kapcsolatos, felek közötti vitát a törvény rendes útján, bíróság
előtt kell eldönteni és nem közhatalmi jogosítványok igénybevételével.
Ellenben T.
Miniszter Úrnak azt a mondatát, hogy
„A
miniszter szerint alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének,
az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes
megítélése.
engedje meg, hogy kiegészítsem az alábbiak
szerint.
Az egyoldali kamatváltozás – helyesebben az ezzel
kapcsolatos banki egyoldalú szerződésmódosítási jog – mindösszesen a szerződés
részbeni érvénytelenségével kapcsolatos probléma, míg az árfolyamrés pedig a
szerződés egészének semmisségével kapcsolatos probléma.
Ezek a különbségek álláspontom szerint nem teszik
lehetővé az egységes megítélésüket azért, mert az árfolyamréssel kapcsolatos
probléma bíróság előtti eljárásban mindenkor kiküszöbölendő a Kúriai Július 4-i
ítélet alapján a Ptk. 237. § 2. bek.-e alkalmazásával, míg az egyoldali
kamatváltoztatási (és kezelési költség) változtatási jog semmisége esetén ennek
a szerződési feltételnek figyelmen kívül hagyásával teljesítendő a szerződés
megkötésétől kezdődően a kölcsönszerződés olyan tartalom mellett, amit a
szerződés egyéb részeinek értelmezése mellett meg lehet
állapítani.
És mivel fogyasztói szerződésről van szó,
érvénytelenségre csak
a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Fentiekből következően közel nem gondolom olyan súlyúnak az
árfolyamréssel kapcsolatos problémát, mint a törlesztő részletnek bankok általi
önkényes emelésével kapcsolatos egyoldalú kamatváltoztatási probléma megoldását,
a bankok által tisztességtelenül megfogalmazott jognak megszüntetését.
Nem beszélve arról, hogy az árfolyamréssel kapcsolatos,
szerződés egészének semmiségére vonatkozó igény előterjesztése esetén a bírósági
eljárás illetéke a kölcsönösszeg 6 %-a, míg az egyoldali kamatváltoztatással
kapcsolatos igény előterjesztése esetén a bírósági eljárási illetéke a kölcsönösszeg nagyságától függetlenül
egységesen 36.000.-Ft.
-----------------------------
T. Miniszter
Úrnak mondatai
között sajnos olvasható egy mindenképpen kifogásolható mondat
is:
„december elejére pedig döntés várható az ügyvédi kamara
és a közjegyzői kamara végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos
javaslatairól.”
Tekintettel arra, hogy a megbeszélésen az Országos
Ügyvédi Kamara Elnöke, valamint az Országos Közjegyzői Kamara Elnöke vett részt,
nyilvánvalóan ők terjesztettek elő a végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos
javaslatokat is.
Konkrétan Dr. Bánáti János Elnök Úr, akit a
Bankszövetség delegálta a Választott bíróság tagjai közé, valamint Dr. Tóth
Ádám Elnök Úr, aki az ellenem tett feljelentése alapján
lefolytatott büntető eljárásom irataiból jól tudja azt, hogy több száz károsult
képviseletében az adósok alkotmányos jogainak megsértése – jogorvoslathoz való jog figyelmen kívül hagyása – miatt
folyamatosan kifogásolom valamennyi közjegyzőnek azt a tevékenységét, amikor a
bankok kérelmére végrehajtásra alkalmas okiratokat készítenek.
És ezeknek a közjegyzői tevékenységeknek eredményeként
nem lehet kizárni esetleges jövőben kártérítési peres eljárásokban azt, hogy a
bankok mellett együttes károkozás folytán bíróság előtt alperesként lesznek
perbe vonva. A közjegyzőkről szóló törvény 3.§-ban írtak megsértése folytán.
Mindezekre tekintettel, ismeretében annak, hogy
különösebb jogok a kerekasztalnál történtekkel kapcsolatosan nem illetnek meg,
az általam képviselt 700 szerződésem szerinti több mint 1500 megbízóm nevében
tiltakozom az ellen, akár az Országos Ügyvédi Kamara
Elnöke, akár a Közjegyzői Kamara Elnöke bármilyen módon beleszóljon a devizában
nyilvántartott forintkölcsönre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos rendezésbe.
------------------------------
Azt pedig sajnálattal veszem tudomásul, hogy egyetlen szó
sem esett arról, hogy az adósok által indítandó egyedi perek megindítását
akadályozza az egyoldali kamatváltoztatással kapcsolatos, Ptk. 209, és 209/A-ok miatti kötelező
ügyvédi képviselet.
Ugyanis sajnálattal tapasztalom azt, hogy az ügyvédi kar
döntő része elzárkózik előttem ismeretlen okok folytán a bankok elleni peres
eljárásoktól, míg azoknál a kevés létszámú ügyvédeknél, akik mégis vállalják,
számos olyan ügyvédi tevékenységről tudok, ahol a kétségbeesett adóssal szembeni
díjkövetelés nagyságával kapcsolatosan felvethető erkölcsiség mértéke
összevethető a tragédiát okozó banki erkölcstelenség
mértékével.
Illetve sajnos bármiféle jogi képzettség nélküliek, akik
a Magyar
Értelmező Kéziszótár szerint „kontár” –nak tekinthetők,
(jelentése: nem céhbeli iparos) csapatba tömörülve ellenszolgáltatás
fejében kívánják azt a jogi problémát rendezni, aminek részleteivel
kapcsolatosan a jogásztársadalom is Kúriai döntésre vár. Ma éppen egy „HitelSikerek” nevű internetes lap
„Jogi segítséget az alábbi személyektől
kaphat” cím utáni felsorolást juttatták el hozzám ezzel kapcsolatosan.
Már csak azért is indokolt ezek figyelmeztetése, mert az
időközben hatályba lépett Büntető
Törvénykönyv 286. § 1. bek-e ekként fogalmaz:
„Aki
jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi, vagy közjegyzői
tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
----------------------------
T.
Miniszter Úr!
Az ügyvédi kötelező képviselettel kapcsolatos problémát
kérem segítsen rendezni.
Abból indulok ki, hogy bírósági panasznapon az
a bíró, fogalmazó,
bírósági titkár, aki az ügyfeleknek okiratot készít, szakképzetségénél fogva
bírósági tárgyalásra alkalmas keresetlevelet készít és szerel fel a
mellékletekkel, majd ezt követően tartandó bírósági eljárásban pedig az Európai Bíróságnak C- 472/2011. számú
előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet alapján kötelező hivatalból
értékelni a bírónak mindazokat az érvénytelen feltételeket ezekben a fogyasztói
szerződésekben, amik a bíróság rendelkezésére állanak.
Bizonyítási eljárás a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény
figyelembevételével szükségtelen, és ezért a perben az ügyvédi képviselet
mellőzhető.
Erre tekintettel
k é
r e m
T. Miniszter Urat arra, hogy a
december elejére már előterjesztett törvényjavaslat helyett, vagy azt
kiegészítve terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, mely szerint „A jogi képviselet kötelező” utáni
Az 1952. évi III.
tv. 73. § b. -
„A
törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a
jogorvoslati eljárás során is, kivéve”
törvényhelyet követően egészítsék ki a törvényi
felsorolást az alábbi
„bd.) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége
tárgyában, bírósági panasznapon indított eljárásban”
törvényszöveggel.
------------------------------ ---
Határozottan állítom a 700 peres eljárásban szerzett
tapasztalatom folytán azt, hogy ügyvédi szakértelmet fentiek esetén ezek a peres
eljárások első fokon nem igényelnek míg másod, illetve esetleges harmadfokon
pedig párfogó ügyvédre mindösszesen egy-egy tárgyalásra van szükség kész ítélet
után.
Ezért ez már könnyedén
megoldható.
Siófokon 2013. november 20. napján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése