Zarándoklat Fehérvárott két hét múlva, Nagyboldogasszony napján, amint az Aranybullában írva van

2018. év Kisasszony - Új kenyér - augusztus hava 15., szer napja, szerda. 14:00 órakor kezdődik

Fehérvár 5. Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklata 

„A szent király halálának napjára, 1083. augusztus 15-re Szent László egybehívta az ország nagyjait. A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon."

A "királyi TV" tudósítása 2017-ben (képre kattintva)
Fehérvár 4. Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatáról

Majd' ezredév után mi is azt tesszük, amit a tiszteletet kezdeményező nép is tett Szent István elhunytának évfordulóján évszázadokig. Együtt zarándoklunk a szent király síremlékéig attól a pontból indulva, ahol 796 évvel ezelőtt, 1222. év derekán II. András apostol magyar királyunk és a fehérvári országgyűlés a fehérvári törvénylátó napokat a szent király elhunytának napjától temetésének és szentté avatásának évfordulós napjáig, Szent István ünnepével együtt törvénybe, Aranybullába foglalta.

Fehérvári Zarándoklat honlapja

Szent Kinga magyar királylány a lengyel nemzet nagyasszonya

Ma Szent Kinga napja van...

... a régi magyar naptárban Szent Jakab hava, a székely naptárban Áldás hava, míg a maiban július hónap 24. napja. Hajdan Mandula napja volt az, ami mára Szent Kinga napja.

A fenti képre hívható összeállítással a magyar nemzet királyleányára, avagy a lengyel nemzet nagyasszonyára emlékezünk

Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklat Székesfehérvárott

Vitéz Csernay Ádám lesz a 425. Hétvezér Est vendége

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

vitéz Csernay Ádám: fegyverrel a kezemben Budapesten

Fehérvári Beszélgetések:
Csernay Ádám
/a képre kattintva/

A 425. Hétvezér Est vendége – első alkalommal - vitéz Csernay Ádám 56-os veterán, aki az 1956-os budapesti harcok forgatagában megtapasztalt élményeiről számol be ezen az estén.

Találkozás és kötetlen beszélgetés egy élő szemtanúval mindig más élmény. Beharangozóként ajánljuk megtekinteni (a képre kattintva) egy a Fehérvár Médiacentrum jóvoltából korábban vele készült beszélgetést. Nem mindennapi történésekről hallani egy nem mindennapi ember, egy túlélő, egy tanú jóvoltából nekünk ajándék.

Nagy tisztelettel látjuk és hallgatjuk körünkben a hajdani "pesti srácot", aki közöttünk él és nekünk is mesél.

Részletesebben az előadásról: 

Meghívó a Fejér MAG Egyesület Éves (nyilvános) Közgyűlésére

Tisztelt Fejér MAG Egyesület Tagok!
Kedves Barátaim, Szövetségesek!

Amint tudjátok, az Országzászló Védnöki Testület létrehozásához és pénzügyi alapjához közérdekű beruházás keretében (cégbírósági, azaz törvényi felügyelet mellett) több milliós adománygyűjtést és adakozást vállaltunk és folytattunk sikerrel.

A Fejér MAG Egyesület (továbbiakban: Egyesület) elnöke személy szerint felel a törvényességért, de nem egyedül dönt, hanem az Egyesület Közgyűlése ebben a kérdésben is.

Eljött az idő, döntenünk kell a pénzügyek rendezéséről és az Országzászló Védnöki Testület alapítására tett javaslatunkról, még mielőtt azt az Egyesület nevében az Országzászló Védnöki Testület elé terjesztem 2018. augusztus 15-én.

Az Alapszabály adta jogkörömnél fogva ezennel összehívom a Fejér MAG Egyesület soros, éves Közgyűlését.

Meghívó

a Fejér MAG Egyesület Éves Rendes Közgyűlésére

a Királykút Emlékházba

(8000 Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.)

2018. augusztus 10-én (pénteken) 18:30 órára.

Koszorúzással és kilencvenkilenc perces díszőrséggel emlékezünk a Nemzeti Hadsereg zászlóbontására

Tisztelt Fehérvári Polgárok!

Tisztelt Közéleti Szereplők!

Tisztelt Sajtómunkatársak! 

2018. július 19-én lesz 99 éve, hogy Szegeden megszentelték a Nemzeti Hadsereg zászlaját, mely hamarosan a Nemzeti Hadsereg megalakulásához vezetett. A Nemzeti Hadsereg nélkül Magyarország siralmasabb helyzetbe került volna, mint Trianon óta van. Egy zászló akár hazát és nemzetet is menthet. 

A Vitézek Történelmi Rendje és a Fejér Szövetség szervezésében az Országzászló Védnöki Testület és a csatlakozó szervezetek (az Alba Regia Civitas Rend, a Fehérvári Íjászok, a Fejér Baranta, a Fejér MAG Egyesület, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Fejér megyei szervezete, a Rákóczi Szövetség Fejér megyei szervezete, a Szent György Lovagrend Fejér megyei priorátusa, a Trianon Társaság Fejér megyei szervezete, a Vitézi Rend Fejér Szék) tagjai ezen alkalomból megemlékezést tartanak Székesfehérvárott, a 2018. június 4-én újraavatott Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél.

Aki kiúszott a pokolból…

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Sáringer Károly:   „Letenni a poharat!”  - az egykori élsportoló, sportújságíró  beszél saját életéről, tapasztalatairól.  

A 424. Hétvezér Est vendége – első alkalommal - Sáringer Károly lesz.  A fehérváriak fülében Sáringer Károly neve ismerősen cseng, hiszen sportújságíróként és a helyi televíziózás egyik meghatározó személyiségeként jól ismerték őt a városban és azon túl is.

Aztán történt vele valami olyan váratlan esemény, amely annyira megrázta, hogy nem tudta feldolgozni és akkor a pohárhoz nyúlt. Ugye ismerős forgatókönyv ez sokunk számára, melynek a végén nincs happy end. Vagy mégis? Nos, Sáringer Károly nem mindennapi történetével már talán sokan megismerkedtek, de nem elegen. Miért lehet ezt kijelenteni ennyire egyértelműen? Azért mert a szenvedélybetegek száma nem csökken drasztikusan, pedig a jó példák csak karnyújtásnyira vannak , csak meg kell találni őket és meghallgatni történetüket és követni példájukat. 

Magyar kártya - Tell Vilmos a hunvölgyi legendás hős

Parázs volt az 1848/49-es szabadságharc hamuja alatt 

Pozsgai Zsolt filmje a képre kattintva újra megtekinthető

a magyar kártyán Tell és megannyi társa

Egy újabb cikk az ORIGO.HU oldalon, melyet jó szívvel kell ajánljak olvasónknak, pártolóinknak, tagjainknak.

Azonban mielőtt ajánlanám, javaslom azt is, hogy olvassunk bele az Uri kantonról írt korábbi írásunkba és az abban található videó összeállításokba! Érdemes. 
2011. május 8., vasárnap Laikusok gondolkozzatok - a Hun-völgy csak emlék?

Lássuk tehát az origo.hu oldalán Jeki Barielle 2018.07.10-éne közölt írását! 

Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?

Legenda Koppány felnégyelése ... IS

Avagy a malmok, amik lassan, de biztosan őrölnek

Az is hamis, amint sok minden más is, amit sokszor dicséretként, sokszor gyalázatként varrtak történészeink nagy nemzeti alakjaink nyakába az elmúlt néhány száz év alatt. Természetesen volt aki csak bőbeszédűségből tette, vagy értetlenségből, megfelelés vágyból, de bizony, olyanok is vannak, akiknek jobban tetszik, ha nem tiszteljük felhőtlenül őseinket, őseink közül a közismertebb tiszteletre méltókat.

A napokban jelent meg az ORIGO.HU oldalán egy írás egy történelmi tévelygésről, amely egy igen sikeres rockopera által történelmileg hamis körítéseivel együtt már-már történelmi tényként terjedve osztja meg éppen azokat, akik nagyobb érzelemmel viszonyulnak magyarságunk és őstörténetünk iránt.

A cikket nagyon is ajánlom, azonban nem szeretném megjegyzések nélkül hagyni, azaz a leegyszerűsítő kijelentéseket is egyúttal - óvatosságra intés nélkül - továbbítani. Ezért egy-egy helyen gondolatébresztő megjegyzéseimmel együtt szeretném csupán ajánlani.

Lássuk az írást (és betoldott megjegyzéseim)!

Még mindig hallik a hangod, Gyula: éppen Fehérvárott ne lett volna királyi palota?!

Quo vadis Alba Regia?

"In memoriam Siklósi Gyula" - a képre kattintva

Nem lehet oktalan, hogy néhai Siklósi Gyula bátyánk* egyik kései tanítványa nevével is fémjelezve igazolódik tanítása. Legutóbb, mikor Szücsi Frigyesről írtunk, még a vádlottak padján ült, mint a "Hunnia" avagy "Budaházy" per 20 évre elítélendő "terroristája". S már arról is adtunk hírt, hogy házi őrizetben is a tanulmányait és kutatásait folytatta (Lásd: A terror valódi arca című ajánlónkat!).

Időközben nagyot fordult a kocka. Vádolni vádolják még, akik indokot keresnek, s találnak bárkiben, hogy acsarkodhassanak, azonban Szücsi Frigyes neve már nem őrizetesként, hanem kutató történészként köszön vissza. Hiszen tudjuk mi, történelem és politika már-már elválaszthatatlan. No, de ennyire?! Igen, ennyire, ha nem is annyira!

423. Hétvezér Est - az elmaradt találkozás az alkotókkal

A Hétvezér Est, ami késik, de nem múlik ...
Újra a fehérvári Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműről, de most valóban az alkotókkal közösen

Máthé Krisztián, Boór Bernadett,
Láposi Gabriella, Bíró Csaba

A 423. Hétvezér Est kiérdemeli a rendhagyó jelzőt. Ugyanis mi másnak lehetne nevezni azt a beszélgetést, amikor azokkal az alkotókkal találkozunk, és arról a történelmi, várostörténeti jelentőségű eseményről adnak számot ők, akik és ami révén lehetővé vált, hogy Székesfehérvár országzászlót állítson 70 év után ismét, hogy ezzel hitet tegyen amellett a Magyarország mellett, melynek egykor székvárosa volt. Beszélgetés ez a javából azokkal az alkotókkal, akik formába öntötték a közösség akaratát, hogy a koronázó város Országzászló terén ismét az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű ékeskedjék. 

Megemlékezés a Hősök terén a pozsonyi magyar győzelem 1111. évfordulóján

A POZSONYI CSATÁRA EMLÉKEZÜNK 

2018. 07. 07-én egész napos rendezvénnyel emlékeznek meg az őseiket tisztelő és céljaikat követő honfitársaink Árpád és hadainak nemzetmentő csatájáról.

Szabó Dezső életműve

ifj. Tompó László

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

ifj. Tompó László : „Minden magyar felelős minden magyarért”.

A 422. Hétvezér Est vendége ismét ifj. Tompó László lesz. A Hétvezér Esték közönségének ifj. Tompó Lászlót, a fiatal magyar katolikus gondolkodót nem kell bemutatni, hiszen évek óta visszajáró előadója a sorozatnak és egyike azon előadóknak, akik a legtöbb HVE előadást tartottak az évek során. Ezen az esten a „Mélyszántás 2. Irodalmunk titkai”  című kötetéből Szabó Dezső életművét tekinti át az előadó. Megismerteti hallgatóságát Szabó Lőrinc magyarságfelfogásával és irodalomszemléletével.

1111 éve zajlott a magyarok első vitathatatlanul magyar hont védő háborúja

1111 éve július 4. és július 8. között zajlott Árpád honvédő pozsonyi csatája

A Múlt-kor hasábjain a múlt évben jelent meg egy rövid, tömör, a csata jelentőségét mégis méltón és méltán taglaló írás, amit most ideidézek. Csupán egyetlen helyesbítéssel élek a tényszerűség érdekében a cikk zárómondatához, amely így hangzik:

"A legfontosabb..., hogy a nyugatiak egészen 1030-ig nem támadták meg a Kárpát-medencét, és a magyarság így be tudott rendezkedni új hazájában".

E mondatban alaposabb és helyesebb volna, ha krónikáink alapján nem a "magyarság" berendelkezése, hanem Atila Csaba ági örököseinek, mint Turul-házi uralkodók és a belőlük keletkezett nemesek berendezkedése Atila örökségében, hazájában szerepelne. S, ha már mindenáron ragaszkodnánk is az "új haza" kifejezéshez, akkor a tényszerűség azt követelné meg, hogy az csupán Atila Csaba-ági örökösei számára lehetett pillanatnyilag új - ám örökségében mégis ősi - haza, s nem a magyar nyelvű népesség, a magyarság számára (Lásd a települések neveiről szóló igen alapos tanulmányt korábbi bejegyzésünkben: Bizonyítják azt ősi neveink, hogy akik jöttek, nem feltétlen eleink)