George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
A svájci szabadságharcos a legendák szerint a 13. és 14. század fordulóján élt a mai Uri kanton vidékén. Életéről számtalan történet kering, amelyet az elmúlt századok során feldolgozott már többek közt Friedrich Schiller, Aegidius Tschudi vagy épp Gioacchino Rossini. Létezését azonban mind a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.
Az íjász, aki nyíltan szembeszállt a Habsburgokkal
Hermann Gessler a Habsburgok helytartójaként zsarnokoskodott Uri kanton lakói felett Forrás: Friedrich Pecht, Arthur Freiherr Von Ramberg |
Tell Vilmos idejében az eredetileg svájci származású Habsburgok
minden törekvésükkel uralni akarták Uri kantont, és ezért bármit meg is
tettek volna. Hermann Gessler, a Habsburg-ház helytartójaként
zsarnokoskodva furfangos tervet eszelt ki a lakosság hódolatának
kikényszerítésére.
Altdorf
városának főterén egy póznát állíttatott fel, amelynek csúcsára tette a
kalapját. Ezután elrendelte, hogy a karóra helyezett kalap előtt
ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.
Azt is közhírré tétette, hogy aki nem hajlandó meghajolni a kalapja előtt, azt letartóztatják, és börtönnel büntetik.
Tell Vilmos, az egyik helyi íjász azonban nem volt hajlandó eleget tenni az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának.
Gessler a kalapját egy póznára tűzette, amely előtt elhaladva mélyen meg kellett hajolniuk a polgároknak (Ann Marie Ackermann metszete) Forrás: Library of Congress |
Tell Vilmos, az egyik helyi íjász azonban nem volt hajlandó eleget tenni az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának.
Gessler ezért először megfenyegette, majd furcsa, hátborzongató kihívás elé állította.
A Habsburg kényúr azt találta ki büntetésként, hogy a kitűnő íjász
hírében álló Tell Vilmos a város főterén (a „bűntettének” helyszínén)
egy nehezen teljesíthető bravúrt hajtson végre.
Tell Vilmos megtagadta, hogy Gessler póznára tűzött kalapja előtt tisztelegjen Forrás: Welt |
1307. november 18-án Tell fiát, Waltert a tér közepére állíttatta, és a fejére egy almát helyezett.
Megparancsolta a mesterlövésznek, hogy nyilával lője át a gyümölcsöt száz lépés távolságból.
Tell Vilmos kegyelemért könyörgött, ám hiába. A zsarnok kérlelhetetlen maradt, és megparancsolta, hogy célozzon és lőjön.
Tell Vilmos hiába könyörgött, Gessler nem engedett Forrás: Look and Learn/Unknown |
Cserébe azonban megígérte, hogy ha a férfi eltalálja a fia fejére helyezett almát, akkor mindketten szabadok lesznek. Így a bátor svájci vett egy nagy levegőt, és megfeszítette számszeríját.
Mosolyogva fenyegette meg halálosan a zsarnok kormányzót
Miközben az íjász ráhelyezte a nyilat a számszeríj idegére, egy másikat is a keze ügyébe készített.
Még a levegő is megfagyott, amikor Tell Vilmos számszeríjával megcélozta az almát Forrás: Learn-Swiss-German.ch |
Altdorf városában ekkor néhány pillanatra szó szerint megfagyott a levegő. A svájciak lélegzet-visszafojtva figyelték, hogy Tell nyila száz lépés távolságból szabályosan kettéhasította az almát.
Gessler
harsányan örvendezett a „produkció” láttán, de azért furdalta az
oldalát a kíváncsiság. Megkérdezte hát az íjásztól, hogy miért
készítette elő a második nyílvesszőt is. „Ha az első nyíl megölte volna a
fiamat, a másodikat te kaptad volna, és biztosíthatlak, ezt már nem
hibáztam volna el” – szólt a későbbi történetleírások szerint a válasz.
Tell Vilmos „almája”Forrás: Mike Mols |
A kormányzó ekkor természetesen éktelen haragra gerjedt, és elrendelte Tell Vilmos azonnali letartóztatását.
Kalandos szökés és halálos bosszú
Gessler elrendelte, hogy fogják le az őt megfenyegető Tell Vilmost Forrás: Getty Images/Bert Hardy |
A
csónakban utazók olyannyira megijedtek, hogy megkérték az íjászt,
vezesse ki őket a szorult helyzetből. Tell Vilmos persze azonnal
kihasználta, hogy a katonák megszabadították láncaitól és köteleitől.
Egy óvatlan pillanatban kiugrott a hajóból, és megszökött.
Magabiztos karcsapásokkal a partra úszott, és gyalog indult el a kastély felé, hogy revansot vegyen a kormányzón.
Magabiztos karcsapásokkal a partra úszott, és gyalog indult el a kastély felé, hogy revansot vegyen a kormányzón.
Tell Vilmos szökése 19. századi romantikus stílusú festményen Forrás: Goethe Etc |
Gessler halála általános felkelést robbantott ki
Tell Vilmos bátor szembeszállása a zsarnok Habsburg helytartóval
szabadságharcot váltott ki három svájci kantonban: Uri mellett Schwyzban
és Unterwaldenben is felkelők tömege mondott nemet az önkényuralomra. A
lázadás (és Tell Vilmos második nyila) vezetett az ország
függetlenségéhez is.
Tell Vilmos megöli Gesslert (19. századi színezett metszet) Forrás: Origo |
Tell Vilmos nemzeti hősként vonult be a történelmi emlékezetbe Forrás: Origo |
A kantonoknak végül nyolc évvel később, az 1315-ös mortgarteni csatában aratott győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk a Német-római Császárságon belüli autonómiájukat.
Mondhatni, a svájci lázadók ezzel alakították meg a Svájci Államszövetséget.
Tell Vilmos pedig az ország nemzeti hősévé, az alpesi állam önállóságának jelképévé vált.
Tell Vilmos pedig az ország nemzeti hősévé, az alpesi állam önállóságának jelképévé vált.
A
legenda szerint ezután már békében élt szeretett országában 1354-ben
bekövetkezett haláláig, amikor is a Schachenbach folyóba ugrott, hogy
kimentsen onnan egy gyereket. Sikertelenül.
Tell Vilmos személye a múlt legendáinak homályába vész
Egyes történészek Robin Hood személyéhez hasonlónak tartják Tell Vilmos alakját Forrás: News Pic |
Tell Vilmos létezésére a mai napig nincs hiteles bizonyíték. Egyes
történészek Arthur királyhoz és Robin Hoodhoz hasonlítják, és komolyan
kétségbe vonják a létezését.
Történetét az 1474-ben keletkezett Sarmeni Fehér Könyvben jegyezték fel először.
Tell Vilmos története írásban csak a 15. század végén jelent meg Forrás: Friedrich Pecht, Arthur Freiherr Von Ramberg |
Az életével kapcsolatos dokumentumokat, leírásokat és közszájon
keringő Tell-történeteket csak jóval később, 1570 körül dolgozta fel a
svájci Aegidius Tschudi történetíró.
A szerző hitelességét hamarosan megkérdőjelezték.
Egy amerikai újság, a The Brooklyn Eagle egy 1880-ban megjelent
cikkében arról számolt be, hogy Schwyz svájci kantonjában döntés
született arról, hogy Tell Vilmost nemes egyszerűséggel kihagyják
ezentúl a tankönyvekből. Ám ezt a rendelkezést végül visszavonták.
A svájciak 58 százaléka csak legendának tartja Tell Vilmos történetét Forrás: Markt Altusrie |
Egy 2006-os nemzeti felmérés során az is kiderült, hogy a svájciak 58 százaléka szerint Tell Vilmos története csak legenda, ám többen még ma is az ország nemzeti hőseként tekintenek rá. Tell
Vilmos személye Friedrich Schiller drámája és Gioacchino Rossini operája
jóvoltából vált az egész világon ismertté.
A Habsburg-ellenesség jelképeként került a magyar kártyára
Friedrich Schiller (Anton Graff festménye) Forrás: Wikimedia Commons |
A harminckét lapból álló magyar kártya ma ismert változata 1830-ban
került piacra. A lapokon ábrázolt személyek egytől-egyig Friedrich
Schiller 1804-ben írt, és 1827-ben bemutatott Tell Vilmos című
drámájának a főszereplői. Nézzük őket végig!
A magyar kártyán a svájci történelem Tell Vilmos korabeli alakjai szerepelnek Forrás: Dreamsteam |
Tell Vilmos portréja a kártyalapon Forrás: Origo |
A magyarok szemében I. Ferenc császár és király abszolutizmusa szimbolizálta a zsarnokságot Forrás: Wikimedia Commons |
Érdekesség, hogy bár a kártyákon lévő valamennyi karakter svájci, az alpesi országban a magyar kártya javarészt ismeretlen.
Még ma is szükség van Tell Vilmos mítoszára
„Bár Tell Vilmos létezése nem bizonyítható, mégis igen fontos
szerepet tölt be a svájci nemzeti tudat alakulásában” – mutatott rá
Roger Sablonier, a Zürichi Egyetem középkori történelem professzora. –
Egy-egy ilyen karakter fenntartja az összetartozás érzését, és a
nemzeteknek ezért is van hatalmas szükségük a Tell Vilmoshoz hasonló
mítoszokra.
Attól függetlenül, hogy valós személy volt-e vagy sem, Tell Vilmos fontos szimbólum a svájci nemzettudatban Forrás: Origo |
Gioacchino Rossini Tell Vilmos című operája tette igazán világhírűvé a legendás svájci hős személyét Forrás: Wikimedia Commons |
Ami pedig a legjobb a történetben, az az, hogy kritizálhatod őket, de valahogy mindig »életben maradnak«.
Egy hős tudást, áldást és hasznot is jelent – hangsúlyozza Joseph Campbell A hősök ezer arca (Thousand Faces Hero) című tudományos értekezésében.
„Olyan kalandokat élt át a mindennapokban, amelyekből aztán pozitív előnyöket kovácsolt, és amellyel meghatározza a hős fogalmát és szerepét a társadalomban.”
Hozzátette: Tell Vilmos legendájának fennmaradása és fejlődése is azt mutatja, hogy a történelem és a mítosz közötti határvonal gyakran elmosódik.
Tell Vilmos személye Schiller és Rossini munkásságána köszönhetően tett szert európai ismertségre Forrás: Origo |
Ferenc (az öreghegyi)
Kár hogy a svájciak nem ismerik a makaó, a zsírozás meg a fájer kártyajátékokat... :) Mi ismerjük, de legalább nem nálunk zsarnokoskodott Gessler (bár zsarnokokból kijutott Magyarországnak is a történelemben sajnos). Megérdemelten kapott nyílvesszőt :)
VálaszTörlés