A természet rendje szerint ...
A
magyar néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés
napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával
almát olt. Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen
kell oltani, szemezni a fákat. Székesfehérvár-Felsővároson a déli
Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven
teremjenek. A békési szlovákok is különösen foganatosnak tartják az
ünnepet az oltásra, szemzésre." (Bálint Sándor „Ünnepi kalendárium”
nyomán)
A termékenység és a csillagászati tavasz kezdete - a tavaszi nap-éj egyenlőség után annyi nappal, amint a téli napforduló napját követi Mária gyümölcse, Jézus születése - a fák, virágok, rügyek éledése. A hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák, mely az év folyamán aztán meghozza gyümölcsét. Ezek a „kezdetektől” való történések igazi okot adnak e napon a Nők köszöntésére.
Gyümölcsoltó Boldogasszony a fogantatás. Ez a nap, március 25.-e méltó a Nők köszöntésére.