Légy kapcsolatban velünk! Kérj meghívót a kapcsolattartói közösségbe a fejerszovetseg@gmail.com címre írt levéllel!
Tisztelt Honfitársak! |
| A megemlékezés és a sajtótájékoztató videó összefoglalója a képre kattintva látható (készítette: Sajó Victor; zenei betét: Simándy József - Bánk áriája https://www.youtube.com/watch?v=r2sWQgCW7Wc) |
Első alkalommal lesz Gondos Béla a Fejér Szövetség által rendezett Hétvezér Esték előadás sorozat vendége, amely immáron a 322. előadás lesz. Gondos Bélát a fővárosban sokak régóta úgy ismerik, hogy „a Könyves ember”. Arról viszont kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott irodalmat, ellenzéki kiadványokat is terjesztett. Arról sem tudnak elegen, hogy Gondos Béla évtizedek óta járja a Kárpát-medencét, sőt esetenként azon túli tájakat is felkeresi, megkeresi, gyűjti, fotózza eleink történelmi építészeti, művészeti emlékeit. 
 |
| A Fehérvár Televízió tegnapi felvétele a képre kattintva látható |
 |
| A felvétel a képre kattintva Sajó Victor képes összeállításában hallható |
A Magyarok Világszövetsége megkereste Gerome Daulin francia énekest, aki lefordította franciára a Kell még egy szó
című népszerű dalt, és felajánlotta számára a Versailles-ban június
4-én sorra kerülő Trianon-96 összmagyar megmozduláson való fellépés
lehetőségét. A jelenleg Magyarországon tartózkodó francia művész
tapintatosan elhárította a felkérést, de hozzájárult ahhoz, hogy a
szervezők a megmozdulás során bejátsszák előadásában a dalt. A művész
engedélyével alább közzétesszük az általa készített francia fordítás
szövegét. A dal a csatolt állományban hallgatható meg. |
| Az Országzászló tér egykor és a leendő felújítást követően (terv vázlat) |
Tisztelt Dr. Cser-Palkovics András Polgármester Úr!
907. július 4-6. Vajon mit takar ez a magyar történelemben fontos dátum, amelyről ma oly keveset hallunk? Hányan tudják, - a szakemberek és a magyar történelem szerelmesein kívül - hogy a magyarság történelmében ez a „lenni vagy nem lenni” sors-kérdést eldöntő, győztes, dicsőséges pozsonyi csata dátuma? Tóth Sándor Egerben élő történész már nem először vendége a Hétvezér Esteknek. A hadtörténeti jelentőségű pozsonyi diadalról a Magyarság Tudományi Füzetek 2. számú kötete jelent meg Tóth Sándor tollából „Győztes csatáink: Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet” címmel*. A pozsonyi csatáról, a csata következményeiről, az azzal szorosan kapcsolatba hozható, tragikus eseménnyel a csatában feltételezhetően megsebesült Árpád Fejedelem későbbi haláláról is hallhatunk a 320. Hétvezér Esten. 
7. Botond Napi Vásáron és
Hagyományőrző Családi Napon
2016. év Pünkösd-Ígéret-május hava 7. napján, III. László apostoli magyar király elhunytának 811. évfordulóján emlékezett meg a Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete - Fejér Szövetség a történelmi Fehérvárott eltemetett III. László magyar királyról és Anjou Katalin királyi hercegnőről Székesfehérvárott, a Nemzeti Sírkert és Emlékhely területén, a királyi csontokat őrző osszáriumnál, avagy mondhatnánk, a síremlékhellyel "el nem ismert" magyar királyok síremlékénél, vagy még pontosabban az ismeretlen sírhelyű és síremlékkel meg nem tisztelt magyar királyok vélt csontmaradványainak gyűjtőhelyén.
Mi a szociális szövetkezetek lényege? Milyen előnyei vannak ennek a vállalkozási formának? Melyek a szociális szövetkezetek fő céljai ? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak válaszokat, akik meghallgatják a 319. Hétvezér Est előadóját Bocskay József logisztikai rendszerszervezőt, aki a kérdés országosan ismert szakértője. Akik még nem hallottak a szociális szövetkezetekről azok számára úgy fogalmazható meg a rövid válasz, hogy a szociális szövetkezetek elsődleges célja az önellátás, önfenntartás és fenntartható települések létrehozása. A szociális szövetkezeti vállalkozás egy minden más eddig ismert formától különböző vállalkozási forma. Ha történelmi visszapillantást teszünk a szövetkezeti mozgalom történetében, akkor ne a rossz emlékű kommunista időket idéző termelőszövetkezetek jussanak a kedves olvasó eszébe, hanem egy teljesen más alapokon működő és rendkívül sikeres vállalkozás forma jusson eszünkbe.
