Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Bocskay József: Szociális szövetkezetek - Útban az önellátás felé
Mi a szociális szövetkezetek lényege? Milyen előnyei vannak ennek a vállalkozási formának? Melyek a szociális szövetkezetek fő céljai ? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak válaszokat, akik meghallgatják a 319. Hétvezér Est előadóját Bocskay József logisztikai rendszerszervezőt, aki a kérdés országosan ismert szakértője. Akik még nem hallottak a szociális szövetkezetekről azok számára úgy fogalmazható meg a rövid válasz, hogy a szociális szövetkezetek elsődleges célja az önellátás, önfenntartás és fenntartható települések létrehozása. A szociális szövetkezeti vállalkozás egy minden más eddig ismert formától különböző vállalkozási forma. Ha történelmi visszapillantást teszünk a szövetkezeti mozgalom történetében, akkor ne a rossz emlékű kommunista időket idéző termelőszövetkezetek jussanak a kedves olvasó eszébe, hanem egy teljesen más alapokon működő és rendkívül sikeres vállalkozás forma jusson eszünkbe.
Ez pedig az ország gazdaságát - és gazdagságát - egykor, azaz a II. Vh. előtt meghatározó, valamikori Hangya szövetkezeti mozgalom. Az a mozgalom, amelyet pontosan a kommunista időkben vertek szét.E mozgalom lehet a mintája a most kiépülő, az egymással együttműködő szociális szövetkezetek hálózatának. A II. Világ-háború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei, székházzal, kereskedelmi átvevőhellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, stb.
A mai szövetkezetek jelenleg még gyengék, viszont az összefogás megalapozhatja, hogy a szövetkezetek nagyobb súllyal szerepeljenek a magyar gazdaságban, valamint jelentős munkaerő foglalkoztatási képességük legyen a későbbiekben. Az elsődleges cél munkahelyeket teremteni és a szövetkezeteket piachoz juttatni. A szövetkezetek a közhiedelemmel ellentétben nemcsak mezőgazdasági tevékenységre alakulhatnak. Számos csoport jött már létre, melyeknek profilja: a turisztika, különböző szolgáltatások, a kereskedelem, a vendéglátás is. Az alapításhoz nem sok feltételnek kell megfelelni: hét magánszemély már létrehozhatja a szövetkezetet, valamint nincs alapító vagyon limit sem (eltérően más gazdasági társaságok megalakításától). A törvény biztosította azt a kizárólagos lehetőséget, hogy a rászoruló tagokat adó- és járulékmentesen fizethessék ki, akár természetbeni juttatásban is. A szociális szövetkezetek megfelelő feltételek mellett jogosultak a közmunka programban is szerepet vállalni, míg ez egy általános gazdasági vállalkozás számára sokkal nehezebb. Legfontosabb ismérve, hogy a tagok foglalkoztatására adók- és járulékok nem rakódnak. Az Európai Unióban a szociális szövetkezetek több évtizedes múltra tekintenek vissza, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek – szociális szövetkezetek – a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. 
Az Európai Unió több tagállamában a szövetkezetek – így a szociális szövetkezetek – a „szociális gazdaság” azaz a magántőkések és a közvállalatok szektorai mellett a harmadik szektor aktív szereplői. A szociális gazdaság olyan vegyes motiváltságú igényeknek is teret ad, olyan szükségletek kielégítését valósítja meg, melynek a másik két szektorban nincs létjogosultsága, vagy érvényesülésük erősen korlátozott. A szociális szövetkezetek az együtt gazdálkodást, a közös felelősségvállalást, az öngondoskodást és önfenntartást szolgálják. A szociális szövetkezet tagjai speciális jogviszonyban vannak, az ún. Sui Generis azaz tagi munkavégzési kötelezettségük révén. Sui Generis jogviszony előnyei, nagyszerűsége: önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony. Nem alkalmazhatók rá a munka törvénykönyvéről szóló törvény (Mt.) szabályai. A szociális szövetkezet e jogviszonyban közreműködő tagjának, munkájának ellenértékeként a tagi munkavégzés arányában, a szociális szövetkezetben közösen megtermelt javakat is adhat, részben vagy egészben. A tagi munkavégzési jogviszony nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Akit érdekelnek, a további részletek jöjjenek el, hallgassák meg Bocskay József előadását, amelynek végén természetesen kérdéseket is lehet majd feltenni az előadónak.
Ajánlott tájékoztatók, források:
Szövetkezeti Törvény 2006. évi X. törvény 3. pont szociális szövetkezetekre Módszertani kézikönyv: Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig
NAV tájékoztató a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítésével összefüggő egyes kérdésekről
Az előadás ideje: 2016. május 10. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: KIRÁLYKÚT EMLÉKHÁZ
8000 Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán utca 25.Fejér Szövetség Sajtószolgálat
A rendezvény támogatója: a Miss Tee Teabolt
Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése