Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Gondos Béla előadása: Szent László király emléke a Kárpát-medencében
Első alkalommal lesz Gondos Béla a Fejér Szövetség által rendezett Hétvezér Esték előadás sorozat vendége, amely immáron a 322. előadás lesz. Gondos Bélát a fővárosban sokak régóta úgy ismerik, hogy „a Könyves ember”. Arról viszont kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott irodalmat, ellenzéki kiadványokat is terjesztett. Arról sem tudnak elegen, hogy Gondos Béla évtizedek óta járja a Kárpát-medencét, sőt esetenként azon túli tájakat is felkeresi, megkeresi, gyűjti, fotózza eleink történelmi építészeti, művészeti emlékeit.
A Szent Korona öröksége sorozatban, Gondos Béla, Horváth Zoltán Györggyel közösen megjelent könyveiből egy nagy csokorra valót állítottunk össze a teljesség igénye nélkül. Ezek a gyöngyszemek a következők: Kárpátalja kincsei (2002). Ani, az ősi örmény főváros és magyar vonatkozásai (2003), Somogy. Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével (2004). A Balatontól a Bakonyig (Veszprém megye középkori templomai a teljesség igényével (2005). Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (2006). Erdély legszebb középkori templomai (2009). Centrális templomok a Kárpát-medencében. Árpád- kori építészet a Kárpát-medencében. Árpád-kori körtemplomok a Kárpát-medencében. Zala megye középkori templomai a teljesség igényével (2015).
A könyvek címei is elárulják, hogy Gondos Béla a Kárpát-medence középkori, kora középkori építészeti műemlékeinek és művészeti emlékeinek szenvedélyes kutatója és alapos ismerője, a körtemplomok és műemlékek szakértője.
Az előadásra készülve idézzük fel nagy királyunk életét, tetteit, hogy régi, talán már halványuló tudásunkat felfrissítve, értőn hallgathassuk Gondos Bélát, aki a fennmaradt emlékekből rajzolja fel szent királyunk történelmi, máig ható tetteit és őt magát, a „Szent László király emléke a Kárpát-medencében” címet viselő előadáson.
A történelmi tények és a legendák: 1046. június 27-én, lengyel földön született a későbbi Szent László király, a magyar néphagyomány és népemlékezet szerint Mátyás király mellett nemzetünk legkedvesebb uralkodója. Lászlót 1077-ben koronázták meg. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Szent István nyomdokain haladva, Szent László ismét megszilárdította az ország rendjét. Uralkodói nagysága, nemes és lovagias szellemisége eredményezte, hogy Dalmácia, Horvátország és Szlovénia önként kérte magát a soknemzetiségű Magyarország Szent Koronájának védelme alá. Uralkodása során nem csak hadvezéri érdemeket szerzett, hanem három törvénykönyvet is megalkotott melyek egyrészt a keresztény vallás helyzetének megszilárdítására, másrészt a tulajdon védelmére törekedtek. Szent László legendásan szigorú törvényei híven mutatják be a 11. század végi magyar társadalomban a magántulajdon tisztelete rendkívül fontossá vált. Éppen ezért László korában drákói szigorral büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben olyan kis tételek eltulajdonításáért, mint egy liba, vagy egy tyúk értéke is csonkítás, az orr, a fül vagy a kéz levágása járt. 
Henrik ellenlábasának, Rudolf trónkövetelőnek a lányát, Adelhaidot vette feleségül. A hercegnőtől később három leánygyermeke született, akik közül egyedül II. János bizánci császár későbbi feleségét - a Bizáncban szentté avatott - Piroska hercegnőt ismerjük név szerint. 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. Az ő korában teljesedett ki és szilárdult meg a Szent Korona tan. A néphit szerint Szent László fejére maga a Szűzanya tette a Szent Koronát. Ő vitte át a kereszténységbe az őshitünkből hozott hét Boldogasszony ünnepünket. Ezért is nevezi a néphagyomány Boldogasszony lovagjának, vagy „Szűz Mária választott vitézének”. Lovagias viselkedésével olyan népszerűséget szerzett, hogy már életében legendák születtek róla. László uralkodása páratlan teljesítménye ellenére, mindössze 18 esztendeig tartott, és már 1095-ben, ötvenedik életéve előtt véget ért. 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. László királyt 1192-ben avatták szentté. 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az ő általa alapított, a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.
A szent király nem csak életében, hanem a mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredve a néhai lovagkirályhoz imádkoztak segítségért mire a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg hófehér paripáján a székely sereg fölött. Fejét aranykorona ékesítette, kezében bárdot tartott, így vágtatott a Szent király a tatárokkal szembe, győzelemhez segítve népét. Szent László Erdély védőszentje, a László-kultusz XII.-XIII. században alakult ki már a szentté avatást (1192) megelőző évtizedekben. A Szentlászló helynevek és az emlékére szentelt egyházak mellett elsősorban Lászlót magát, illetve a kerlési vagy más néven cserhalmi győztes csatában történt kalandját megörökítő képzőművészeti ábrázolások nagy száma jelzi a szent királynak minden országrészben tapasztalható népszerűségét. A népi hagyományvilágból napjainkra főként a szent királlyal kapcsolatos mondák maradtak fenn, egyes tájakon máig is meglepő színességben, változatosságban. Szent László váradi sírja a középkori magyarság egyik legrangosabb, legfontosabb szakrális központja volt, s mint búcsújáróhely, híre és vonzása az ország határain túlra is kisugárzott. Ismereteink szerint Szent László királyunk nevét a Kárpát-medencében ma is 19 település viseli. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi. A Kárpát-medencében több mint 150 templomunk lett az idők folyamán Szent László tiszteletére felszentelve, melyek felbecsülhetetlen értékű freskó anyaga szintén méltó emléket állít szent királyunknak. Székesfehérváron is áll köztéri szobra.
A vetített képes előadáson bizonyára további értékes, eddig még nem hallott, vagy tán még nem is publikált új ismereteket szerezhetünk a legendásan tisztelt és szeretett nagy királyunkról.
Az előadás ideje: 2016. május 31. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: a Miss Tee Teabolt, Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése