2016. május 13., péntek

EMLÉKEZZ MAGYAR, mert MÚLT NÉLKÜL NINCS JÖVŐ!

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Tóth Sándor történész: A pozsonyi csata, Árpád sírja

907. július 4-6. Vajon mit takar ez a magyar történelemben fontos dátum, amelyről ma oly keveset hallunk? Hányan tudják, - a szakemberek és a magyar történelem szerelmesein kívül - hogy a magyarság történelmében ez a „lenni vagy nem lenni” sors-kérdést eldöntő, győztes, dicsőséges pozsonyi csata dátuma? Tóth Sándor Egerben élő történész már nem először vendége a Hétvezér Esteknek. A hadtörténeti jelentőségű pozsonyi diadalról a Magyarság Tudományi Füzetek 2. számú kötete jelent meg Tóth Sándor tollából „Győztes csatáink: Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet” címmel*. A pozsonyi csatáról, a csata következményeiről, az azzal szorosan kapcsolatba hozható, tragikus eseménnyel a csatában feltételezhetően megsebesült Árpád Fejedelem későbbi haláláról is hallhatunk a 320. Hétvezér Esten.
A 907. év nyarán az Enns folyó mögött, Ennsburgnál (Anesapurc) hatalmas német (bajor) sereg gyülekezett. A hadjáratot német és keleti frank vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz "elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". 
Id Wilhelm Lindenschmit:
Luitpold  bajor herceg halála
a pozsonyi csatában
Tóth Sándor: Győztes csatáink
Pozsonyi diadal,
Cserhalmi ütközet
 
Ezekben az időkben, a turáni fejedelmek idejében, a seregek fővezéreinek a jelszava az „Utánam!!” vezényszó volt. Ez azt jelentette, hogy a csata forgatagában a közelharcot nem tudták kikerülni, hiába védték a fővezéreket testőrök. Így aztán Árpád Fejedelem is megsebesülhetett a csatában, amely későbbi rejtélyes halálának oka is lehetett. A halálának körülményei, sírjának felkutatása az óta is foglalkoztatják a történészeket. Elképzelhető, hogy Tóth Sándor megtalálta Árpád Nagyfejedelem sírját? Tóth Sándor kutatásainak jelentős részét képezi a terepi munka. A fennmaradt emlékeket nem csak a krónikák, levéltárak, és igazolt tudományos kutatások alapján gyűjtött információk logikus sorrendbe rendezése, ok-okozati és logikai összefüggések megtalálása az egyes történelmi események között, képezi munkamódszerét, hanem mindezek után a terepi kutatásokkal igyekszik alátámasztani a feltevéseket. A teljesen logikus történeti okfejtését Árpád Fejedelem rejtélyes halálával kapcsolatban, alátámasztani látszik maga Anonymus is. Rajta kívül több korabeli forrás, ill. a kelták, a rómaiak és az avarok korában is fontos szellemi- kulturális- gazdasági- katonai központ, az egykori Carnuntum - ma Ausztria - Pannonia Superior fővárosa ma is szemmel látható, kézzel tapintható, megmaradt műemlékei, s feltárt régészeti emlékei is erre utalnak. Lehet, hogy rossz nyomon jártak az eddigi kutatások, s Attila egykori városa, Sicambria, Etzelburg is ugyanitt keresendő? Lehet, hogy fellebben a fátyol az ősi titokról, s kiderül, hogy Árpád és egyúttal Attila sírja, a hunok-avarok ősi városa a mai, ausztriai Bad Deutsch Altenburg területén volt? Ésszerűnek tűnik, hogy a súlyosan sebesült Árpád Nagyfejedelmet ide, a gyógyvizek mellé vihették a közeli Pozsony mellett vívott, győztes csata után, itt halhatott meg és itt temethették el. Mindezt természetesen a régészeti feltárások igazolhatják csak.
Ezekre és ehhez hasonló horderejű izgalmas kérdésekre kaphatunk válaszokat Tóth Sándor soron következő székesfehérvári előadásán, a Miss TeeTeázóban.
Szeretettel várunk mindenkit, akit érdekelnek a magyar történelem valódi és a feltárásra váró titkai.
 
Az előadás ideje: 2016. május 17. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: a Miss Tee Teabolt, Szfvár, Ady Endre u. 32. I. em. 
Fejér Szövetség Sajtószolgálat 

*A Magyarság Tudományi Füzetek 
Kisenciklopédia sorozat e kötete is 
megvásárolható az előadást követően. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése