EMBER!
Mondhatnók ma gyaurul is, hogy NÉMBER! Szumír-mahgarul még EMBÁR. Az EMBRIÓ EMBERI, az UNUS HUN MANUS meg HOMI HOMO HUMANUS, ha latinul mondják! Mondhatnák akár keleti keltául, vagy nyugati gallul (ha nem LOMBARdul), hogy OMBAR. UMBRO vagy AMBRI elhajlott nyelveken is legfellebb: ONGRE, UNGRO vagy ANGRI, miközben fennebb UNKARI, ami alant még (a'la) HUNGO BÁRD. Ámbár az OMBAR itt OBAR, ABAR avagy UBOR, míg ott IBÉR lett az M vagy N elnyelős nyelveken. Az ONGRE meg OGRE, UGRO és AGRI (nem EGÉR, bár ez sem véletlen). S hangváltón is egy kicsinkét itt OVAR és AVAR, míg ott OGUR és UGOR, szellősebben UHOR lett a HONI EMBER. Nem GARHUNt, de VÁRHUNt vert itt is és ott is a vihar (haj' ha dúl Bihar!) a végeken.
Tehát az UNGAR is EMBER, avagy HUNGÁR, ha VENGER, ha el nem hajlik már megint a nyelveken az az eNG, hogy aztán eND legyen, hisz' ha nem vigyáz a VENGER, még VÁNDOR VANDÁLnak tartja egy kényúr. Vagy egy hölgy, épp' az, aki öldököl. A székely nem gyilkol, pénzért nem öl akkor sem, ha az önkény mondja: KÖLL!