A Békekör állásfoglalása: Ne vigyék ágyútölteléknek ...!

A Magyar Békekör állásfoglalása a „Magyarország az európai békéért Merkellel és Putyinnal”

A Magyar Békekör 2015. január 18-án értekezletet tartott az MVSZ Magyarok Házában, „Magyarország az európai békéért Merkelell és Putyinnal” címmel, amelyen szorgalmazták, hogy Magyarország vállaljon aktív közvetítő szerepet az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, és felszólították a magyar kormányt, hogy nyíltan képviselje a Kárpátalján élő magyarok érdekeit. Az értekezleten a Magyarok Világszövetségét Bottyán Zoltán, a Kárpát-medencei Térség alelnöke képviselte, aki az alábbi képen Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke, és Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke társaságában látható (jobbról). Az értekezleten, amelyről a Hír tévé is felvételt készített, Oroszország budapesti nagykövetségét Anton Goriev konzul képviselte. Az értekezlet állásfoglalást fogadott el, amelyet alább teljes terjedelmében közzéteszünk.

A Magyar Békekör állásfoglalása

a „Magyarország az európai békéért Merkellel és Putyinnal”

címmel 2015. január 18. Budapesten, az MVSZ Magyarok Házáéban megrendezett konferencián

 A Magyar Békekőr 2015. január 18-án azért tartott tanácskozást, hogy Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása előtt közvetítő szerepre szólítsa fel a magyar kormányt az ukrán válság békés rendezése és a kelet-nyugati konfrontációs helyzet megszüntetése érdekében. A Magyar Békekör álláspontja szerint földrészünk békéjét és biztonságát az európai országoknak kell megvédeniük és megerősíteniük, nem pedig olyan Európán kívüli hatalmaknak, amelyek saját nemzeti érdekeiknek próbálnak érvényt szerezni a NATO érdekszférájának kiterjesztésével Oroszország határáig. Európai békét akarunk Merkellel és Putyinnal.

1. A Magyar Békekőr konferenciáján résztvevő szervezetek meggyőződése szerint a keleti nyitás politikáját európai szintre kell emelni! Felül kell vizsgálni az EU és a NATO Kelet-ellenességét, egyenjogú nemzetközi együttműködési rendszert kell kialakítani Oroszországgal, Kínával, az Eurázsiai Gazdasági Unióval (Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán), a Sanghaji Együttműködési szervezettel (Oroszország, Kína, Kazahsztán, továbbá India, Irán, Mongólia, Pakisztán potenciális tagként) és a BRICS közösséggel!
2. Szorgalmazzuk, hogy a magyar diplomácia, hazánk nemzeti érdekeiből kiindulva, vállalkozzon közvetítői szerepre az ukrán válság békés rendezése, a nemzetközi enyhülés és a gazdasági, biztonságpolitikai együttműködés elmélyítése érdekében! Tegyen ajánlatot Angela Merkel német kancellárnak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy készítsenek elő, és Budapesten rendezzenek meg egy összeurópai biztonsági- és együttműködési konferenciát. (A magyar miniszterelnök az Európai Néppárt albufeirai /Portugália/ tanácskozásán, június 16-án kezdeményezte egy pán-európai konferencia összehívását Oroszország részvételével azért, hogy együttélési megállapodást kössenek Oroszországgal a következő 20-25 évre.)

3. A Magyar Békekör 2014. december 5-én levélben kérte a kormánytól, hogy segítse elő egy Európai Civil Békekonferencia megrendezését Budapesten azzal a céllal, hogy elősegítse az államközi európai biztonsági és együttműködési konferencia létrejöttét. Megkeresésünkre mindeddig nem kaptunk választ a kormánytól, várjuk rá a választ!
4. A Magyar Békekör felhívja a kormány és a közvélemény figyelmét arra, hogy az ukrán polgárháború politikai rendezésének elmaradása, és az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció élezése vészhelyzetbe sodorhatja Magyarország biztonságát minden tekintetben. Közvetlen veszély fenyegeti hazánkat az energia-utánpótlás terén. Erre utal Alekszej Miller, a Gazprom elnökének 2015. január 14-i bejelentése arról, hogy Ukrajnán keresztül nem szállítanának több földgázt Nyugat-Európába, így Magyarországra, hanem átterelnék a szállítást a Törökország felé, onnan pedig az Európai Uniónak kellene gondoskodnia a vezetékek kiépítéséről, ha hozzá akarna jutni az eddigi mennyiséghez. Ez a legújabb fejlemény is alátámasztja a Magyar Békekör álláspontját, miszerint hazánk egyértelműen a békében és a politikai rendezésben érdekelt, nem pedig az Oroszország elleni szankciókban.
5. Magyarország azonnal lásson hozzá a kapcsolatépítéséhez a január 1-én megalakult Eurázsiai Gazdasági Unióval! Tudassa a Nyugattal, hogy a kapcsolatépítés és a jó viszony nem csak magyar érdek, hanem az Európai Unió érdeke is, mind gazdasági, mind biztonsági tekintetben.
6. A Magyar Békekör elutasítja Jacenyuk ukrán miniszterelnök kardcsörtető politikáját Kelet-Ukrajnával és Oroszországgal szemben. Művelt és gondolkodó emberhez méltatlannak tartjuk Jacenyuk ARD televíziónak adott nyilatkozatát arról, hogy nem a hitleri Németország támadta meg a Szovjetuniót 1941-ben, hanem a Szovjetunió Németországot. Jacenyuk úr magatartása nem csak a kijevi politika mibenlétére világít rá, hanem arra is, hogy az USA és a NATO olyan elveket hirdető erőkkel lépett szövetségre Ukrajnában, amelyek ellen az antifasiszta koalíció együtt harcolt a II. világháborúban Oroszországgal együtt. Emlékeztetnünk kell Jacenyuk miniszterelnököt arra, hogy tavaly áprilisban tollat kapott Ferenc pápától a békés rendezés aláírására Moszkvával. Hol a toll? – Jacenyuk úr.
7. Tiltakozunk ez ellen, hogy január 20-tól további háromezer 20 és 60 év közötti kárpátaljai magyart hívnak be az ukrán hadseregbe, hogy a kelet-ukrajnai fronton ágyútöltelékként használják egy másik nép ellen! Tiltakozunk a népek egymásra uszítása ellen! Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy nyíltan képviselje a Kárpátalján élő magyarok érdekeit.
8. A Magyar Békekör visszautasítja a kettős állampolgárság megvonásának tervét a kárpátaljai magyaroktól. Kiállunk minden más olyan nép és nemzeti kisebbség mellett, amelynek jogait, a magyarokéhoz hasonlóan korlátozni akarja a kijevi kormány, az egységes nemzetállamiság és az erőszakos asszimilációs politika szellemében.
9. Ukrajnában az igazságos, békés rendezés az Ukrajnát alkotó népek és nemzetiségek egyenjogúságának szavatolásán múlik. Föderatív államot kell létrehozni az ukrán felek között kötött 2014. február 21-i megállapodásból kiindulva. A föderatív alkotmánynak széles autonóm jogokat kell biztosítania az Ukrajnát alkotó népeknek, nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, egészen a kiválásig, azaz az önrendelkezési jog elismeréséig bezárólag.
10. A Magyar Békekör támogatja a keleti nyitást, mert az egyszerre szolgálja Magyarország szuverenitásának megerősítését, és nemzetgazdasági fejlődésünket. Az új nemzetközi egyensúlyt a Magyar Békekör nem az Egyesült Államok ellen, hanem vele együtt akarja megteremteni, az új realitások, a módosuló erőviszonyok alapján, a világban végbemenő mélyreható átalakulás békés feltételeinek biztosítása érdekében.
11. Meggyőződésünk szerint a békésebb, igazságosabb, emberibb jövő az együttélés olyan új formáival tárható fel, amelyek a különböző gazdasági, etikai és társadalmi értékek szintézisén alapulnak, ötvözik a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság alapértékeit.

Budapest, 2015. január 18.

A Magyar Békekör

Magyar Szociális Fórum

Szociális Kerekasztal

Népi Front

Igazságos Jogállamért Szövetség

Dunakeszi Civilek Baráti Köre

Közép-Európai Club – Pannónia Közhasznú Egyesület

Szent László Király Alapítvány

Honfi Szövetség

Magyar Autonóm Néppárt

Szépen Emberül-Magyarul Alapítvány

Független Újságírók Szövetsége

Emberközpontú Országért Mozgalom

Mediátor Centrum Ózd

Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet

MVSZ Sajtószolgálat

8530/150118

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.