Oldalak

2015. augusztus 23., vasárnap

MVSZ-állásfoglalás a népvándorlásra adandó válaszról

Augusztus 22-én ülésezett a Magyarok Világszövetségének Elnöksége, amely több fontos határozatot hozott és állást foglalt a Magyarországot különösen sújtó népvándorlás ügyében. Az MVSZ Elnöksége felszólítja a kormányt és az Országgyűlést, hogy állítsák vissza az Alaptörvénynek a menekültek és a bevándorlók szavazati jogára vonatkozó eredeti, a végszavazás előtti állapotát. Mint ismeretes, az Alaptörvény végszavazása előtt Lázár János és Rogán Antal nyújtott be módosító indítványt, amelyet a kétharmados kormánytöbbség beemelt az Alaptörvénybe, és amely szavazati jogot ad a menekülteknek és bevándorlóknak.

A Magyarok Világszövetsége Elnökségének állásfoglalása
a Magyarországot különösen sújtó népvándorlásra adandó válaszról

Az állam legfontosabb feladata a területi épség, a szuverenitás védelme, valamint állampolgárai biztonságának szavatolása.

Amennyiben naponta több mint 1500 illegális határátlépő jöhet hazánkba, akkor állíthatjuk, hogy a jelenlegi kormány képtelen az állam egyik legfontosabb funkciójának ellátására, területi épségének szavatolására. A tranzit területekkel az országon belül – meghatározatlan ideig – olyan szigeteket hoznak létre, ahol még a hatályos magyar törvények alól is mentesítik az itt tartózkodó bevándorlókat, azaz a magyar állam e területeken a saját törvényeit sem tartatja be, és a bevándorlóknak törvényen kívüli jogokat is biztosít – mintha nem is saját területe lenne.

Ezen túlmenően megállapítható, hogy Magyarország „sajátos” jogrendjének következtében az ország maradék szuverenitása is veszélyben forog. Jelen adatok alapján egy év alatt akár 400 ezer idegen is érkezhet hazánkba, azaz a bevándorló tömeg 3-4 év alatt akár milliós nagyságrendűvé válhat, akik „menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként” azonnal választójogot is nyernek[1]. Ugyanis a Magyarországon érvényben lévő Alaptörvény XXIII. cikke (3) és (7) bekezdése alapján a helyhatósági választásokon, illetve a helyi népszavazásokon automatikusan a magyar állampolgárokkal azonos választójogot is élveznek.

A Magyarok Világszövetsége felszólítja a kormányt és a magyar országgyűlést, hogy az Alaptörvény – a végszavazás napján Lázár János és Rogán Antal által benyújtott módosító indítványokkal megszavazott – XXIII. cikkét az addig még érvényben volt javaslat szerinti – azaz az eredeti javaslat XXI. cikke – (1) bekezdésére[2] változtassa vissza. Ezáltal törölje a menekülteknek és bevándorlóknak választó jogokat biztosító (3) és (7) bekezdéseket.

A bevándorlókra, menekültekre, letelepedettekre vonatkozó szavazati jogra a lisszaboni szerződésben nem szerepel irányelv, sőt a szubszidiaritás elve alapján azt az országok hatáskörébe tartozóként kezeli. A kétharmados kormánytöbbség mégis kiterjesztette: hadd szavazzanak!?

A Magyarok Világszövetsége szükségesnek tartja a tiltott határátlépés bűncselekménnyé nyilvánítását és akkénti kezelését, a migránsok – jogállásuk tisztázásáig és a kötelező járványügyi szűrések elvégzéséig – zárt területen való elkülönítését, a menekült-státusra jogosulatlanok haladéktalan kiutasítását és visszatoloncolását. Ellenkező esetben megállapítható, hogy a magyar állam nem teljesíti állampolgárai iránti elemi kötelességét.

Budapest, 2015. augusztus 22.
                                                                          A Magyarok Világszövetségének Elnöksége


[1] Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikk
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

[2] Magyarország Alaptörvény javaslat XXI. cikk (a végszavazás napjáig)
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

MVSZ Sajtószolgálat
8709/150823


„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése