“TEDD LE A POHÁR VIZET!”

Képzelt levél a Hóman-szobor állítása ellen tiltakozóknak

“Egy pszichológus sétált körbe a teremben, miközben a stressz kezelésről beszélt a hallgatóságnak. Amikor felemelt egy vízzel teli poharat, mindenki azt várta, hogy a “félig tele vagy félig üres” kérdést teszi fel. Erre ő mosolyogva megkérdezte: “Milyen nehéz ez a pohár víz?” Különböző válaszok érkeztek a hallgatóságból a víz súlyát megbecsülve. Ő így válaszolt: “A víz abszolút súlya nem számít. Hogy milyen nehéz, attól függ, hogy meddig tartom. Ha csak egy percig tartom, nem probléma. Ha egy óráig tartom, fájni fog a karom. Ha egy napig tartom, elzsibbad és érzéketlenné válik a karom, majd megbénul. Egyik esetben sem változik a víz súlya, de minél tovább tartom, annál nehezebb lesz.” Így folytatta: ”A stressz és az aggodalom az életben olyanok, mint ez a pohár víz. Ha egy pillanatra megéled, semmi sem változik. Ha egy kicsit tovább gondolsz rájuk, el kezdenek fájdalmat okozni. Tedd le a poharat! Egész nap rájuk gondolsz, bénultságot érzel, képtelen leszel bármit is tenni.”
Figyelmezz: “TEDD LE A POHÁR VIZET!”

A kérdés már csak az, hogy miért nem tudják lerakni azt a pohár vizet? Miért ragaszkodnak görcsösen hozzá? Egyáltalán… ki az aki ragaszkodik hozzá? Eckhart Tolle: "Megszólal a csend" című művében remekül kifejti az EGO-nak azt a kényszeres törekvését, amiben mindenáron próbálja eljátszani az áldozat szerepét. Ebből táplálkozik, ebből nyer erőt, energiát. Az ego legnagyobb félelme a szembesítés és a mulandóság. Addig, amíg a farok csóválja a kutyát, sok szenvedést kell átélnünk. Mások hibáztatása és a felelősség áthárítása mindenképpen kedvez az ego-nak, ugyanis ilyenkor ő irányít és rengeteg energiához jut. Számára lényegtelen, hogy az energia “pozitív” vagy “negatív” jellegű. Elhiteti velünk, hogy mi vagyunk az áldozatok és nekünk kell emiatt lelki fájdalmat megtapasztalnunk. Az ember sokszor fél szembenézni saját magával, mert egy idő után rádöbbenne, hogy minden eddig történt dologért senki más nem felelős, mint ő maga. Ilyenkor az ego megijed, és rögtön elkezd teóriákat gyártani. “De hisz engem bántottak, én semmi rosszat nem tettem”. Emlékezz: “TEDD LE A POHÁR VIZET!”

Ha még ez sem bírja józan belátásra a szoborállítás ellen tiltakozókat, akkor tegyük fel a kérdést: kinek áll érdekében? Kiknek áll érdekében, hogy egy kortörténeti kulturális eseményből politikai ügyet kovácsoljanak? Ha ez nem sikerül nekik, akkor megtetézik ezt vallási köntösbe öltöztetett politikai demonstrációval? Mi köze van bármilyen vallás gyakorlásának egy kulturális eseményhez, amelyet ugyanezen erők politikai eseménnyé kívánnak nyilvánítani és eltorzítani? Ma, amikor a keresztényeket ölik, pusztítják pusztán vallásuk miatt a Közel-Keleten, Szíriában, és az Európára rázúdított migráns-áradat a keresztény Európa végső pusztulásának veszélyét hordozza magában, vannak, akik az összefogás helyett képtelenek letenni a terhüket, amelyet minden és mindenki más elé, fölé kívánnak helyezni, mintha nem lett volna minden magyar családban áldozata az elmúlt történelmi viharok barbárságainak.    

Ha már vallási síkra kívánják tolni, torzítani ezt az eseményt a szoborállítást ellenzők, akkor figyelmükbe ajánljuk IV. Béla egyik oklevelében írt mondatát: „Adassék dicséret az egekben Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek”. Adventkor és az év minden napján mi, jóakaratú fehérváriak is békességet akarunk.

"TEGYÉK LE VÉGRE AZT A POHÁR VIZET!"

... a megbékélésre, a szembenézésre képtelenek, még mielőtt kilöttyenne abból a pohárból.

Ha képesek lesznek rá, meg fogják látni mennyivel szebb a világ.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat