A székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Országzászló tér
3. rész
Számvetés egy korszakról
a történelmi alkotmányhoz hű korszakról
„Hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt!” (Czikó Árpád)
Aki még ennél is többet szeretne megtudni arról, hogy hogyan látta ezt a korszakot Nemeskürty István, az olvassa el Horthy Miklósról és koráról Búcsúpillantás címmel 1995-ban megjelent művét.
- Filléres vonatok szolgálták a hétvégi kikapcsolódást. A közszolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt! Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben, fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus!)
Aki ma összemossa a fasizmust Horthy nevével, vagy tudatlan, vagy rosszindulatú, avagy mindkettő. A történelmietlen és minden alapot nélkülöző rágalmazások, mint látjuk, nem állják meg a helyüket. Az a törekvés, hogy az Országzászló tér és az Ereklyés Országzászló ismét eredeti szépségében helyreállítva Fehérvár dísze és büszkesége legyen, nemhogy természetes, de nagyon is fontos és szükségszerű.
„Hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt!” (Czikó Árpád)
Álljon itt a nemrégiben elhunyt Nemeskürty István tanár úr véleménye Horthy Miklósról (2008. január)!
„Egy elvesztett I. világháború után, szétzüllött országot kellett rendbe tenni. Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme, hogy az 1541-ben megszűnt Magyar Állam helyére visszaállította a magyar államot, mint magyar királyságot. A nemzetgyűlés először a magyar királyságot állította helyre, majd nem tarthatván igényt a már '16-ban megkoronázott királyra, azért, mert elhagyta az országot, és mert a győztes hatalmak ehhez nem is járultak volna hozzá. Ezért a nemzetgyűlési ősi hagyományok alapján a magyar királyság államfőjévé kormányzót tett, mint ahogy Hunyadi János is kormányzó volt, és Kossuth Lajos is kormányzó volt. Horthy Miklósnak arra kellett ügyelnie, hogy a kívántnál is kínosabban tartsa be azt, hogy az Országgyűlés által hozott és a mindenkori miniszterelnök által aláírt rendelkezéseket betartsa, és azokba ne beszéljen bele.
 |
| Korabeli felvételek a képre kattintva lejászhatók |
Mindazok a törvények is, amelyeket ma joggal marasztalunk el, mint például a „zsidótörvényt”, vagy mint a háborúba való belépésünk, mindez az Országgyűlés, a kormány, és a mindenkori miniszterelnök hatásköre volt. A háborúba például úgy csöppentünk bele kétszer is Bárdosi László miniszterelnök vezényletével, hogy annak a kísérő körülményeiről a miniszterelnök a kormányzót nem is értesítette. Én ma is botrányosnak tartom és gyalázatnak azt a módot, ahogy bekeveredtünk a háborúba. Arról sem értesítette őt például Bárdosi, hogy Molotov külügyi népbiztos felajánlotta a magyar kormánynak, hogyha nem veszünk részt ebben a háborúban, akkor garantálja nekünk Erdélyt. De, hogy a hibáiról is beszéljünk, fenntartások és kritika nélkül bízott a hadseregben és annak vezető tábornokaiban, akikről még el sem akarta hinni, hogy számos magyar tábornok havi fizetést kap a nemzeti szocialista kormánytól. Ez hiba volt.
– Az elvetélt kiugrási kísértet is emiatt volt, mármint Horthy vakon bízott a tiszti karban?
– Ennek pont a fordítottja az igaz. '44 tavaszától kezdve, vagyis, amikor a nemzeti szocialista német állam lerohanta és megszállta Magyarországot, a kormányzó a kelleténél is jobban begombolkozott, hiszen mindenki tudta, még én is, aki akkor fiatalember voltam, hogy a kormányban a pénzügyminiszter Reményi Schneller Lajos a nácik ügynöke. A kiugrási kísérlet kudarcának egyik oka ez, hogy ebben nem volt annyi ember beavatva, akinek a tevékenységére szükség lett volna.
– Horthy Miklós legnagyobb bűneként napjaink némely történésze, az úgynevezett zsidótörvények meghozatalát tekinti.
– Nem ő hozta meg ezeket, az Országgyűlés hozta meg. Nem szívesen beszélünk arról, hogy Magyarország lakossága rendkívüli módon a nemzeti szocialista propaganda hatása alá került. A parlamentnek igen jelentős százaléka nyilas képviselőkből tevődött össze. Akkor értettem meg, hogy Tisza Istvánnak az a makacssága, hogy mindenáron kapálózott az általános titkos választójog bevezetése ellen, mert az volt az elve, hogy az választhasson, aki tudja, hogy kit választ és miért; akkor értettem meg, hogy Tiszának igaza lehetett, ez amint bevezettük a titkos választójogot, az Országgyűlés nagy része nácivá vált. Így történhetett, hogy megszavazták a zsidótörvényt, megszavazta a felsőház is. Ha már megszületett az a törvény, államfőként nem tehetett mást, hogy tudomásul vette. Amikor megkezdődött a tényszerű üldözés, akkor ő mindent elkövetett, hogy ez megszűnjön, megtette honvédelmi miniszternek Nagybaczoni Nagy Vilmost, akinek első dolga volt kimenni a frontra és tájékozódni a zsidó munkaszolgálatosok ügyében, és segített is. Amikor értesült arról, hogy a budapesti zsidóságot a nácik el akarják hurcolni, akkor parancsot adott egyik ritka módon hozzá hűséges hívének, hogy akadályozza ezt meg, és megakadályozta Koszorús Ferenc tábornok.
– A pártállami történetírás rendületlenül Horthy fasizmust emleget. Némely történész is.
– Kétségtelen, hogy Olaszországgal szívélyes viszonyt ápoltunk, vagy ő ápolt velünk, hiszen a győztesek közé tartozott. Kétségtelen az is, hogy Mussolini egy fasiszta államot szervezett. Ez a szó azonban, hogy fasizmus Dél-Olaszországban a legszélsőbb baloldal jelszava volt. Az olasz közvélemény sokáig úgy gondolta, hogy végre a nemzetük érdekeit is képviselő baloldal jut hatalomra. Egy kis időbe telt, amíg kiderült, hogy ez nem így van, de hogy Horthy Miklósnál ilyen fasizmusról szó sem volt, az biztos.”
Aki még ennél is többet szeretne megtudni arról, hogy hogyan látta ezt a korszakot Nemeskürty István, az olvassa el Horthy Miklósról és koráról Búcsúpillantás címmel 1995-ban megjelent művét.
Visszatérve Horthy Miklós kormányzói működésére, tegyük fel a kérdést, az ő ideje alatt mekkorát változott, fejlődött Magyarország. Álljon itt Czikó Árpád – Számvetés címmel a világhálón több helyen is idézett – Németországból küldött tényszerű írása erről a korszakról!
„Tizenhét év.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized. Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült.
- Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
- Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
- Új kórházat, 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
- 2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján.
- Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
- Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
- Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
- Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
- Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek.
- Budapest (gyógy) fürdővárossá vált.
- Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Duna-ágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
- Filléres vonatok szolgálták a hétvégi kikapcsolódást. A közszolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
- Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.
- Politikai téren önállóságra törekedtünk.
- Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.
No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másik időszakról. Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.
Adataim pontosak. A Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkásmozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.
Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is. Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője – 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag. Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jó-jó – mondhatja az iskolázott olvasó – de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak. No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba, és az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt, s felépített gyári sportpályán tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról. Természetesen – mai szóval – „vesztesei” is voltak e kornak. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok .... Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság – épp a közepén! Hogyne lettek volna „vesztesek”! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt! Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben, fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus!)
Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiát, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő! Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása. Akkor nemzetet mentett. Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.
Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz Árpádra, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!
És még valami: a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mikor lemondatták, mint mikor kormányzóvá választották!
Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt. Csak azt kérem: adjátok tovább!”
Czikó Árpád levelének olvasása után nem vitatható:
Aki ma összemossa a fasizmust Horthy nevével, vagy tudatlan, vagy rosszindulatú, avagy mindkettő. A történelmietlen és minden alapot nélkülöző rágalmazások, mint látjuk, nem állják meg a helyüket. Az a törekvés, hogy az Országzászló tér és az Ereklyés Országzászló ismét eredeti szépségében helyreállítva Fehérvár dísze és büszkesége legyen, nemhogy természetes, de nagyon is fontos és szükségszerű.
Minden Országzászló minden magyar számára a kárpát-medencei egészséges Magyarország iránti soha el nem évülő vágyat, igazságot, a soha el nem vitatható jogot fejezi ki. Az Országzászló történelmi emlékezetet hirdető és fenntartó mementó, hogy a nemzet- és országegyesítés ügye nem évülhet el soha. Ezért kell helyreállítani az eredeti Ereklyés Országzászlót itt, Szent István városában, Székesfehérvárott és Magyarország újkori fővárosában, Budapesten, s minden egyes városban, ahol csak volt.
Összeállította (alapvetően Nemeskürty István nyilatkozata és Czikó Árpád írása alapján)
Keresztes Imre (a felsővárosi)
2. rész: 95 éve Budapest szoborcsoportot és májusban lesz 80 éve, hogy Fehérvár Ereklyés Országzászlót avatott
3. rész: Nem Hóman Bálintról, önbecslésünkről szólt és szól a fehérvári történet
Keresztes Imre (a felsővárosi)
2. rész: 95 éve Budapest szoborcsoportot és májusban lesz 80 éve, hogy Fehérvár Ereklyés Országzászlót avatott
3. rész: Nem Hóman Bálintról, önbecslésünkről szólt és szól a fehérvári történet
Adjátok tovább!
VálaszTörlés