A kolozsvári Nimród szobor - 1. rész

Nimród kolozsvári szobra - "Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja." - Benkő Emő avatóbeszéde I. rész

Az V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József alkotását. A megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő Nimród-operájából, Benkő Emő pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen elemet tartalmazó Nimród-képet vázolt fel. Négyrészes sorozatban közöljük Benkő Emő avatóbeszédét. Alább az első rész.

                                                            

Benkő Emő:

                                                             „Nimróddal indul a magyarság történelme.”

(Szántai Lajos)

                                                                                                                               

Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint is

Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és birodalomteremtő.

„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”

Nimród, krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.

Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint élő történelem. Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád családfáját a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és térben, ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ mértékéhez igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.

1. Az Ószövetség Nimródja, a Magyar Krónikák Nemrótja

Az Ószövetség Mózes könyvének 18. részében időben és térben pontosan behatárolja Nimród történelmi alakját, valamint származását és birodalmát.

„Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém, Khám és Jáfet.

Khámnak pedig fiai: Khús...nemzé Nimródot is, ez kezde hatalmassá lenni az egész földön.

Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt: azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.

Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén.

E földről ment aztán Assiriába, és építi Ninivét, Rechoboth városát és Kaláht.”

A Biblia szerint tehát a vízözön után Nimród apja Khús, nagyapja Khám és dédapja Noé. A Sineár földjén élt, birodalmának kezdete volt Bábel, ahonnan Asszíriába ment és építette Ninivét.

Tárgyilagos, a történelmi valóságnak is megfelelő képet nyújt tehát a Biblia Nimródról. Közmondásos alakja is bizonyítja, hogy kezdetektől fogva híres-neves, tehát ismert volt az emberek között, és az Úr előtt.

A keresztény magyar krónikákban legtöbbször Nemróth néven jegyezték az eredeti latin szövegekben. A fordításokban, ferdítésekben több helyen is átírták a nevét Nimródra. A Nemrót név csak magyarul értelmezhető: a „nem”tagadó szó jelentése mellett  elfogadható a nem, nemz, nemzetség értelemben. Gondoljunk a székelyek származási vérvonalánál a három nemre, a hat nemzetségre és a tizenkét ágra. Nemrót nevének ezen szógyökét őrzi Nemer formában a Nemere hegység Székelyföldön (az 1649 m magas Nagy-Nemere), valamint a Háromszék észak-keleti részén tomboló „félelmetes Nemere”, a székelyek viharos szele.

A Nemrót szó második tagja, a ró/t/ jelentései összefüggnek az írással: a „rovott táblák”, a „rovott kő- a sorsteremtő”, „kőbe kell vésni a beszédet” – idézetek a Gilgames eposzból. Tükörszavas változata: /, -ór-/iás/, mely Nemrót állandó jelzője. Ebben a megfejtésben tehát Nemrót/d/ nevének jelentése: az óriások nemzetségéből, földjéről származó. Annál is inkább, mert állandó jelzője a „gigans”, „gygas”, vagyis hatalmas, óriás: Kézainál „Menrot gygas, filius Tana, ex semina Japfet”, a Képes Krónikában „Gigans Menrot”, a Budai Krónikában „Nemroth gigas”.

„És óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bemenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres–neves emberek voltak”(Biblia, Mózes, I.6.).

(Folytatjuk)

Szobor és alkotója – Miholcsa József szobrászművész megszólal a csodás Nimród-szobrának leleplezésén:

MVSZ Sajtószolgálat

9066/161125

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.