Mátyás király és a Nikolsburgi ábécé titokzatos megalkotójának kapcsolata

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Mandics György: Mátyás király és Janus Pannonius - könyvbemutató előadás 

Az előadás ideje: 2016. november 29. kedd 18.00 óra

Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.

Kiemelkedően izgalmas irodalomtörténeti és rovásírástörténeti azaz művelődéstörténeti kalandban lesz része a 346. Hétvezér Est hallgatóságának. Mandics György temesvári születésű, magyarországi író, költő, művelődéstörténész, újságíró, esszéíró, kutató, tanár, matematikus, harmadik alkalommal lesz vendége a Hétvezér Esteknek. Visszatérő vendégként a mostani alkalommal legújabb könyvét mutatja be, amelyet Janus Pannoniusról és Mátyás királyról írt.  Janus Pannoniust Mandics György a magyar rováskódexek ihletőjének nevezi.  Ennek az állításnak az alapját Mandics Györgynek a rovásírással foglalkozó alapos tanulmányai képezik. Ezekre kiadós rálátást nyújt például a szerző 2010-ben megjelent munkája a „Róvott múltunk” a székely-magyar rovásírás-történet című háromkötetes kézikönyve.

Mandics György az általa felfedezett 11 rovásírásos kódex vizsgálata közben talált, részletes filozófiai és asztrológiai utalások elemzése nyomán fogalmazta meg tézisét, miszerint ezek Janus Pannonius hatására kerültek be a jelzett dokumentumokba. Ez irányú további vizsgálódása pedig olyan következtetéseket eredményezett, amelyek a magyar hagyománymagyarázat és a Balassi előtti magyar irodalom több vetületét új fénybe helyezik. Minderről és a témakör további vonatkozásairól is szó lesz az előadáson.

Mandics György korábban megjelent könyvében a „Magyar hegedűsök énekei eleinkről” (A Ciceró-Kódex hosszú rovásbeírásai)  már írt  Janus Pannonius és Balassi Bálint közötti költői gyakorlat fölbecsülhetetlen értékeiről. Már korábban feltárta, hogy az ún. Ciceró-kódex rovásírásban fennmaradt énekei, önálló fejezete a magyar irodalmi hagyománynak.

Janus Pannonius 1434 augusztusában született Csezmicei János néven a mára nyomtalanul eltűnt, Dráva vidéki Csezmice községben. A korán félárvaságra jutott, ám tehetséges fiatalember taníttatását nagybátyja, Vitéz János vállalta magára. 1447-től Veronában, majd Padovában végzett tanulmányai után a jogtudomány doktorává avatták az ókori kultúra bűvöletében élő, a Dunántúl római neve után magát Janus Pannoniusra átkeresztelő humanistát. Hunyadi Mátyás 1458-ban hazahívta a reneszánsz műveltségű ifjút, mivel nagy szüksége volt világot látott, tanult emberekre. Vitéz János esztergomi érsek az addig csupán a tudományoknak és művészeteknek élő humanistát pappá szenteltette, hogy 1459-ben kinevezhesse Pécs püspökévé. A lelke mélyén továbbra is világi ember azonban nem ilyen szerepre vágyott, és elkezdődött meghasonlása. Műveiben pap létére is csak a görög-római Olympos isteneihez fohászkodott, 1450-ben Galeotto Marzióhoz írt versében pedig egyértelműen megfogalmazta, hogy „…hívő ember költő nem lehet”. Mivel gyenge testi felépítése nem volt alkalmas az embert próbáló hadjáratokra, 1464-ben Mátyás táborában megbetegedett, így a király a számára oly kedves mediterrán vidékre küldte II. Pál pápához, hogy anyagi támogatást szerezzen a török elleni háborúhoz, egyben hozzájárulását kérje a Vitéz János által tervbe vett új pozsonyi egyetem, az Universitas Istropolitana megalapításához. Pénzt ugyan nem sikerült szereznie, ám a pápa támogatta az egyetem tervét és ezzel voltaképpen a Nikolsburgi rovásírás ábécéjének megalkotását is. A Nikolsburgi ábécé a magyar rovásírás legrégebbi ismert fennmaradt ábécésor-lejegyzése. A jeles írásemlék alkotójának személye egészen 2004-ig ismeretlen volt, amikor is újonnan megjelent könyvében Vékony Gábor rovásírás-kutató arra a megalapításra jutott, hogy az írásemlék feltételezhetően Janus Pannoniustól származik. A közelmúltban elhunyt kutató következtetéseit Mandics György elevenítette fel számunkra. A korban következő teljes ábécésort (Miskolci Csulyak Istvánét) több mint 100 évvel megelőzi. 1933-as felfedezése kisebb szenzáció volt, felkavarta a rovásírás (XX. sz. elején amúgy is virágzó) kutatását és új lendületet adott neki. Csak a Bolognai rovásemlék vetekedhet jelentőségével.

A nikolsburgi ABC eredeti képe

Ahogy telt-múlt az idő, Janus Pannonius egyre inkább összeütközésbe került Mátyással, aki az ő művészetét akarta felhasználni tekintélye növelésére. Az uralkodó tetteit méltató versek azt sejtetik, hogy kényszer hatására születtek. Szakításukra 1470-ben került sor, amikor Mátyás leváltotta a horvát-szlavón-dalmát bánságról. Hamarosan a lengyel királyt, Kázmért a magyar trónra meghívó összeesküvők élén találjuk Vitéz Jánossal együtt, mi több, ő nyitja meg az idegen sereg előtt a nyitrai vár kapuját. Noha ez idő tájt az ország 75 vármegyéjéből 66 a zendülők oldalán állt, Mátyás elvágva Kázmér seregének utánpótlásvonalait, harc nélkül is megadásra és elvonulásra kényszeríti a támadót. A lázadók, köztük Vitéz János, kegyelemért esdekeltek, amit meg is kaptak. Nem úgy Janus Pannonius, aki először püspöki székhelyére menekült, majd rövidesen Itália felé indult. Nagybetegen érte el a Zágráb feletti Medvednica hegységben meredező, a pécsi püspökök tulajdonában lévő, Medvevárat (Medvedgrad). A humanizmus legrangosabb magyar költőjét itt érte a halál 1472. március 27-én. Mindenki úgy tudta, hogy Janus Pannonius magányban, szomorúan halt meg. Ám ez nem így történt, hogy mi az igazság az megtudhatja, aki eljön Mandics György előadására, ahol a könyvet megvásárolhatja és természetesen dedikáltathatja. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás ideje: 2016. november 29. kedd 18.00 óra

Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat