Oldalak

2015. június 29., hétfő

Konferencia Eszterházy János rehabilitációjáért

Prágai petíció 2.0 – Második prágai lépés Esterházy János rehabilitációjáért

Június 27-én, a kommunizmus csehországi áldozatainak emléknapján rendezték meg a prágai Magyar Kulturális Központban a „Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét“ című, nemzetközi tudományos konferenciát. Amint azt a rendezvény főszervezője, a csehországi Coexistencia – Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozatának elnöke, Dr. Kocsis László Attila megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a mostani konferencia megszervezéséhez az a Prágai petíció Esterházy Jánosért adta az indíttatást, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós adott át a cseh parlament elnökének címezve három évvel ezelőtt, március 8-án Prágában, Esterházy János rehabilitálását kérve.

2015. június 28., vasárnap

Hisszük, hogy Levente, holott Gorda napja van

Keresztény Levente napján Körősten Gordáról is essék szó!

Bíz' a! Hóman Bálint is hitte-vallotta a finnugor teóriát.
Vessük össze a június 20-i Catalaunumi csata emlékére
írásomban felvetett térképekkel és értelmezésekkel!
Leventéről írtam már az ősi naptár szerinti Levente-Bálint napon. Lásd ott: Február 14: Levente Bálint napja! Különben is, ma sem kevesen viselik e nevet, míg Gordáról, bizony, környezetemben egyről sem tudok. Holott micsoda név volt ez?! Akit érdekel, annak most elmondom (pontosabban leírom).

Egyes hagyományok szerint, amelyet - ha körülményesen is, de - bizánci-görög, örmény és más keleti krónikákkal még párhuzamba is lehet hozni*, Atilának számos fia közül egyet IRNIK vagy ERNÁK névvel jegyeztek le, mely valójában nem volt más, mint legkisebb fia, kit a Hunvész idején, mint gyermeket kellett keletre menteni a legidősebb Attila fiú, ALADÁR (előd-úr) és a legkisebb öccs, öcs-CSABA nevében uralkodni vágyó idősebb testvér-öccsök (DENGEZIK és ELLÁK) között folyó véres háborúból, mely az Aladár hívők győzelmével zárult.

Az MVSZ Petőfi Sándorhoz méltó temetést támogat csupán

Nyilatkozat Petőfi Sándor temetésének ügyében

A  Magyarok Világszövetsége mindenkor elismeréssel szólt arról a magánkezdeményezésről, amely Petőfi Sándor maradványainak keresésére indult Szibériába és – magyar, amerikai, orosz antropológusok vizsgálatai alapján – meggyőződött arról, hogy ott valóban a költő hamvait tárták fel és hozták el. Ezért – miután az több mint évtizede holtvágányra került – 2010-ben maga állt Petőfi Sándor hamvainak a haza földjébe történő eltemetése ügyének élére.

A legnagyobb magyar költő temetésére azonban csak méltó módon kerülhet sor, s ez nem feltétlenül azoknak a kiváltsága, akik a feltárásban úttörő munkát végeztek, hanem a nemzet egészének kötelessége, amelyből a hamvak megtalálóin túl, a magyar állam ugyanúgy nem hiányozhat, mint azok, akik a Petőfi-kérdést jelentőségének megfelelően kezelték, és a nemzeti kegyelet megadásának kötelességére hívtak.

Tűrhetetlen dekrétum: Beneš csontváza

Csontváz a szekrényben: a Beneš-dekrétumok hetven éves átka

Hét évtizede mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat a Beneš-dekrétumok, és az azokból fakadó jogfosztó intézkedések máig lezáratlan ügye. A mindkét oldalon hangoztatott klisékről, tévhitekről és csúsztatásokról, valamint a megegyezés lehetőségeiről Szarka László és Popély Árpád történészeket kérdeztük.

70 évvel ezelőtt, 1945. április 5-én került kihirdetésre a kassai kormányprogram, melynek rendelkezései az 1945-1948 között kiadott magyar- és németellenes dekrétumok, rendeletek alapkövének tekinthetők. A második világháború lezárását követően haladéktalanul megkezdődött a szláv nemzetállam kiépítését és a német, illetve magyar kisebbség felszámolását célzó program végrehajtására, mely a szlovákiai magyarság legnagyobb próbatételéhez vezetett a hontalanság éveiben. A két évforduló – a kassai kormányprogram kihirdetése és a második világháború lezárása – kapcsán a szlovák sajtóban ismét napirendre került a Beneš-dekrétumok témája, a megszólított politikusok, történészek azonban jórészt csak a megszokott kliséket ismételték el. Ezek közül az egyik leggyakoribb, hogy a Beneš-dekrétumok kétségbe vonásával megnyílna Pandóra szelencéje, aminek következtében megkérdőjeleződhetne Európa egész háború utáni elrendezése. Hogy ez valóban így van-e, és hogy Szlovákiában, illetve Csehországban történt-e az utóbbi években bármiféle elmozdulás a dekrétumok megítélését illetően, Szarka László és Popély Árpád történészeket kérdeztük. 

2015. június 26., péntek

Vendégünk Patrubány Miklós az MVSZ Elnöke

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…  
Patrubány Miklós: Állam, nemzet és ember viszonyai a globalizmusban, különös tekintettel ránk, magyarokra.

Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének Elnöke lesz immár harmadik alkalommal a Fejér Szövetség 277. Hétvezér Estjének vendége, Székesfehérváron az Országzászló téren. Korábbi fehérvári előadásairól itt tekinthetőek meg az akkori bejegyzések:
http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2010/07/kedden-hetvezer-est.html
http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2014/05/elnok-lesz-vendeg-222-hetvezer-esten.html 

Patrubány Miklós 1952-ben született a közép-erdélyi Medgyesen. Neve Erdélyben elsősorban az informatikusok körében volt ismert ekkortájt (s kapcsolata a területtel máig nem szakadt meg), hiszen õ volt az, aki 1983-ban részt vett az első romániai számítógép, a PRAE megalkotásában.További részletek ebben a bejegyzésben olvashatóak: 

2015. június 21., vasárnap

A június 20.-i Catalaunumi csata emlékére

Honi hunok: gepidák és avarok most éppen Berettyóújfaluból
Nos, milyen népek is voltak a gepidák, vajon? 
S, ha már szóba jött, akkor a szarmaták, hunok és avarok?

Megjelent egy hír. Nem oly rég, azonban rendkívüli, ha valaki még nem felejtette használni az eszét, amiből a Jóisten mindenkinek - kinek többet, kinek meg még annál is többet, de - rendesen osztogatott. Azaz nem elégíti ki csupán, hogy a hírközlő miként is magyarázza - még mindig félre - a már nyilvánvalót. Muszáj írnom erről, mert újból és újból előkerül e hír a legkülönbözőbb világhálós honlapokon, oldalakon, azonban anélkül, hogy végre azt vennénk észre, ami e hírrel már megint - tehát nem először - bizonyított.

A hír ekképpen olvasható: "Magyarország egyik legnagyobb, az első századból való temetőjét találták meg egy autópálya építésénél. Az épülő M4-es útvonalán, Berettyóújfalunál egymásra építkeztek a gepidák és avarok."

Részletesebben erről a feltárásról már itt is olvashattak a történelem, vagy régészet után érdeklődőbb világháló látogatók: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150526-gepida-lelet-regeszet.html. Az Indexen még meg is jelent a feltárásról egy rövid videó:
http://index.indavideo.hu/video/asatas_m4
A képre kattintva megtekinthető a képes beszámoló a berettyóújfalui feltárásról

2015. június 19., péntek

Vendégünk Szántai Lajos - Intelmek az idegenyek, jövevények számára (Figyelem: a Miss Tee Teaboltban!)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est...
Szántai Lajos: Bevándorlók, idegenek, jövevények Szent István Intelmeiben és a Képes Krónikában

HELYSZÍN VÁLTOZÁS!! A ma esti előadás az esős időjárás miatt, a Miss Tee Teaboltban lesz! Székesfehérvár, Ady Endre u. 32. I. emelet!!

Immáron ötödik alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti-, kulturális-, közoktatási-, hagyományőrző-, életmód-, irodalmi- történelmi-, történeti-, művelődési sorozatának vendége Szántai Lajos történész, magyarságkutató. A 276. Hétvezér Estén azonban először ad elő az Országzászló téren. A sorozat rendszeres látogatóinak nem kell bemutatni Szántai Lajost és munkásságát, aki a magyarság történelmét a tények és összefüggések merészen újszerű megvilágításával közelíti meg. Korábbi előadásainak témáit itt találhatjuk meg, időrendben visszafelé haladva: 

2015. június 18., csütörtök

Újabb Gazdatanácsok - zászlóbontás Rákóczira emlékezve a Hortobágyon

Nyílt levél az illetékeseknek Hortobágyról

A Rákóczi-szabadságharc zászlóbontásának 312. évfordulós napján bontott zászlót három hortobágyi Gazdatanács
http://youtu.be/RAnpCVjBmdE
A HÍRTV Híradó21 műsorának beszámolója
a képre kattintva megtekinthető

Tisztelt Gazdatanács képviselők!
Tisztelt Szerkesztőségek! 
Tisztelt Döntéshozók!

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy a 2015. június 16-án, a Rákóczi Szabadságharc zászlóbontásának 312. évfordulós napján Mezőpeterden rendezett gazdagyűlésen megalakultak Hortobágy település, Mezőpeterd-Váncsod és Furta-Zsáka települések (szerződéses) Feles Gazdatanácsai.

2015. június 11., csütörtök

Vendégünk Dr. Drábik János

Ha kedd, akkor Hétvezér Est
Dr. Drábik János: A magyar nemzet sorskérdései

A Fejér Szövetség 275. jubileum - éppen június 16-án lesz hat éve, hogy megszületett - közéleti, kulturális, közoktatási, hagyományőrző, életmód, irodalmi történelmi, történeti és közművelődési előadás sorozatának, a Hétvezér Estéknek következő vendége az Országzászló téren Dr. Drábik János közíró, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője lesz. Drábik János munkásságát szinte lehetetlen röviden bemutatni, de ennek a programismertetőnek nem is célja ez.

Az estnek azonban legkevesebb három különlegessége is lesz, amit már most ismerünk és le is írhatunk, minthogy
  1. éppen a Rákóczi Szabadságharc zászlóbontásának 312. évfordulóján,
  2. s éppen a Hétvezér Esték előadássorozat 6. azaz HATODIK születésnapján,
    és nem utolsó sorban és nem is utoljára
  3. a sötét Trianon 95. évfordulójára is tekintettel a máig helyre nem állított székesfehérvári Országzászló téren, az Ereklyés Országzászló és Trianon emlékmű visszaállításáért is tüntetve rendezzük meg ezt a Hétvezér Estét!

Trianon évfordulója után 7 nappal - Trianon95 felvételei Versailles-ban

https://www.youtube.com/watch?v=YX5VqpjWuCw
Himnusz és Székely Himnusz,
oboán játszik Hadady László

Trianon-95 - Versailles-ban történt


Június 4-én, Trianon 95. évfordulóján, a magyarellenes nemzetgyilkossági kísérlet városában, Versailles-ban összmagyar megmozdulás zajlott, Kárpát-medencei új magyar paradigmát! címmel. A megmozdulás a Szent Lajos székesegyház előtt Himnusszal, Székely Himnusszal és papi áldással kezdődött. A Magyarok Világszövetsége ajánlja minden magyar közösségnek, hogy Trianon-napi rendezvényeiket nevezzék megmozdulásoknak, hiszen ezen a napon egyszerre kell helye legyen a gyásznak és a fájdalomnak, miként a tüntetésnek, és a tiltakozásnak is. Fel kell mutatni e napon a magyar nemzet elszánt élni akarását, és a nemzetpolitikának meg kell mutatnia számára a kiutat Trianon csapdájából. A MEGMOZDULÁS az a szó, amely mindezt magába foglalhatja.

2015. június 8., hétfő

Ha hétfő, akkor Szent László Akadémia: vendégünk prof. Papp Lajos

A Szent László Magyarságtudományi Akadémia új előadássorozata – A magyar nemzet című tantárgy, 3. sorozat legközelebbi előadása június 8-án, hétfőn, 18 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.).

Ha hétfő, akkor Szent László Akadémia este 6 órától
Eszmecsere a magyar nemzet meghatározásáról
Dr. Boór Ferenc beszélgetőtársa Prof. Papp Lajos
a Magyarok Házában 
(Budapest, Semmelweis u. 1-3., Bartók-terem)
követhető a világhálón is, ide kattintva.
a felvételek utólag is megtekinthetők: YoutubeMVSZ

Boór Ferenc, Balatongyörök, 2015.06.04.: Fáj még Trianon, 95 éve fáj


Tisztelt Emlékező Honfitársak!

Minden igaz magyar embernek fáj még Trianon – 95 éve fáj.
De nem gyászolni jöttünk ma ide. Nem temetni fogunk.
Csupán emlékezni, mert felejteni bűn, emlékezni muszáj.

Trianonra emlékezve bennem mindig e dal motoszkál:

Szellő zúg távol, alszik a tábor, Alszik a tábor, csak a tűz lángol.
Rakd meg, rakd meg magyar bajtárs azt a tüzet,
Isten tudja, mikor látunk megint ilyet!

Emlékezzünk!
1920. június 4. 16 óra 32 perc

2015. június 7., vasárnap

Magyarok Világszövetsége - Trianon 95 - Versailles - Vesszen Trianon!

Trianon-95 - Nagy tüntetés volt Versailles utcáin 

https://www.youtube.com/watch?v=93X6ctzHfzI&feature=youtu.beVesszen Trianon! – skandálással, egy órán át vonultak Versailles belvárosában a Magyarok Világszövetsége által szervezett megmozdulás részvevői június 4-én, Trianon 95. évfordulóján. Erre a napra Versailles emlékezni fog. Versailles és Franciaország most kezdi megérteni, hogy mi is történt 1920. június 4-én.

A Versailles-i Trianon-95 megmozdulás egyszerre volt gyász, megemlékezés, tüntetés, élni akarás és kiút-felmutatás. Gyász és megemlékezés Magyarország és a magyar nemzet szétszaggattatása miatt, tüntetés a trianoni magyarellenes nemzetgyilkossági kísérlet ellen. A magyar és székely népviseletben megjelentek nagy száma, a népzene és a néptánc a gyilkossági kísérletet túlélt magyar nemzet élni akarását bizonyította, Patrubány Miklós, Drábik János és Varga Tamás programbeszédei pedig felmutatták a magyarság számára a lehetséges kiutat Trianon csapdájából, amelyet tömören ekképp lehet összefoglalni: Mi komolyan gondoljuk a megbékélést, de nem akármilyen feltételek mellett. Trianon meghaladáshoz új magyar nemzeti paradigmára van szükség a Kárpát-medencében.

2015. június 5., péntek

Vendégünk prof. Bardócz Zsuzsa

Ha kedd, akkor Hétvezér Est

prof. Bardócz Zsuzsa: Génjeink harca a XXI. század kihívásaival

A Fejér Szövetség 274. Hétvezér Estjének vendége Prof. Bardócz Zsuzsa lesz. A nemzetközileg ismert és elismert kutató, tudós rövid szakmai életrajza:  vegyész diplomát szerzett a KLTE-n. Az élő sejtben és az élőlényekben lejátszódó folyamatok izgatták igazán. A diploma megszerzése után a MÉVI-ben, majd a BHG anyagvizsgáló laboratóriumban dolgozott. 1978-ban került a DOTE Biokémiai Intézetébe Elődi Pál prof. munkatársaként. Kutatási területéül a poliaminok szerepét választotta normális- és tumoros sejtproliferációban. Ott tanulta meg, hogy minden mindennel összefügg, és az embernek mindig többféle szempontból is végig kell gondolni és értékelni saját eredményeit. Kanadában az Ottawai Egyetem Biokémiai Intézetében, majd az USA-ban Indianapolisban az enzimológus Wéber prof.-nál postdokként is a poliamin metabolizmuson dolgozott. 1986-ban lett a Biológiai Tudományok Kandidátusa. 1987-ben hozzáment Pusztai Árpádhoz, Skóciába költözött és az aberdeeni Rowett Kutatóintézetben, Európa legnagyobb táplálkozástudományi intézetében kezdett el dolgozni. Itt kell megemlíteni azt a rendkívül fontos tényt, amely aztán, a kutató-házaspár későbbi munkásságát és túlzás nélkül mondhatjuk egész további életüket befolyásolta. Pusztai Árpád professzor, a Skót Tudományos Akadémia tagja, skóciai laborjában génmódosított burgonyával etette a kísérleti patkányait, mesélte el egy BBC interjúban. 

2015. június 3., szerda

Trianon megemlékezés Székesfehérvár Országzászló terén

Fáj, még mindig fáj Trianon - 95 éve fáj
https://www.youtube.com/watch?v=sSetiz0inIw
A megemlékezés teljes felvétele a képre kattintva megtekinthető

2015. június 1., hétfő

Ha hétfő, akkor Szent László Akadémia - ma este Tanka Endrével

A Szent László Magyarságtudományi Akadémia új előadássorozata – A magyar nemzet című tantárgy, 3. sorozat legközelebbi előadása június 1-én, hétfőn, 18 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.).

Ha hétfő, akkor Szent László Akadémia este 7 órától
Eszmecsere a magyar nemzet meghatározásáról
Dr. Boór Ferenc beszélgetőtársa Prof. Dr. Tanka Endre
a Magyarok Házában 
(Budapest, Semmelweis u. 1-3., Bartók-terem)
követhető a világhálón is, ide kattintva.
a felvételek utólag is megtekinthetők: YoutubeMVSZ