Fejér Szövetség honlapja: A TAHSZ földkonferenciáról írta a Nemzeti InternetFigyelő

„Nemzeti” kormányunk alatt is eltűnőben a magyar föld

Posted on 2012/05/08 by Nifadmin
forrás: http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/05/08/nemzeti-kormanyunk-alatt-is-eltunoben-a-magyar-fold/

A TAHSZ V. értekezlete

„Nem én kiáltok, a föld dübörög”
- a földtörvény társadalmi vitája -
a Magyarok Házában május 5-én

A 2010-es kormányváltás szép ígéretei ellenére katasztrófával fenyeget a politika tétlensége földügyben. „Itt az idő”, hogy az értelmiség nyomatékosan követelje a kormánytól ígéretei betartását. Ha ez sem lenne elég, már csak nagyméretű társadalmi ellenállás segíthet rajtunk, hogy a spekulánsok ne húzzák ki lábunk alól a földet, s ezzel a nemzeti szuverenitás utolsó és legfontosabb maradékát.

Érzékelvén a spekulánsok óriási hatalmát, a magyar társadalmat egyre inkább fásultság és depresszió keríti hatalmába, lévén, hogy „nemzeti” kormányunk sem képes, vagy talán nem is akar valódi ellenállást kifejteni a kupecek hadával szemben. Pedig van más út is, még az EU-n belül is. A picinyke Észtország, Litvánia és a hozzánk hasonló méretű Bulgária is alkotmányos úton akadályozza a kupecek térhódítását. A magyar politika szolgalelkűsége a leggyalázatosabb megalázás, amit el kellett szenvednünk. Röviden ezzel jellemezhetnénk a TAHSZ V. értekezlete előadóinak (Rácz Sándor, Morvai Krisztina, Tanka Endre) háttérelemzését. Hál-istennek ők konstruktív javaslatokat is tettek.

Miért nincs a gazdálkodók, s főleg a fiatalok számára földhöz jutási lehetőség, amikor a demográfiai katasztrófát és az elszegényedést pont ezen az úton lehetne feltartóztatni, sőt hazánk adottságai alapján akár megfordítani is. Miért van az, hogy Magyarországon még a megmaradt állami kézben levő földvagyon is fenyegetve van, sőt nem csak fenyegetve, hanem mostani „nemzeti” kormányunk alatt is eltűnőben van? Ennek legfontosabb oka, hogy míg például a fent említett ex-szocialista országok az állami földtulajdont forgalomképtelen közvagyonná nyilvánították, addig hazánkban dívik a külterületi termőföldek ingatlanná és ezáltal korlátlanul forgalomképessé változtatása. Ezt még megfejeli a jogi személyekkel (cégekkel) szemben alkalmazott jogszabály, mivel ők 2500 hektárt is vásárolhatnak. Pedig ez pozitív diszkrimináció, amit az EU tilt, de amit kivételesen nem ró fel nekünk, mivel ez a spekulánsoknak kedvez. A kormány ígéreteivel szemben a családi gazdaságok semmibevétele az NFA (Nemzeti Földalap) pályázatoknál világosan megmutatta, hogy a tendencia továbbra is a nagybirtokrendszer felé irányul, ami már most rendkívül egészségtelen túlsúlyt mutat. Amíg az EU-ban 19 hektár földtulajdon az átlag, és 50 hektár fölött csak a földek 8 százaléka van, addig hazánkban az átlag alig 2 hektár, viszont a termőföld több mint 80 százaléka 300 hektár fölötti tulajdonosok kezében összpontosul. Rendkívül sürgős tehát a még állami kézben lévő földek (2 millió 176 ezer hektár) és a 930 ezer hektár természetvédelmi terület forgalomképtelen kincstári vagyonná minősítése és az 1,5 millió hektár részarány tulajdonú földek állami megvétele. Egy teljesen új földtörvényre van tehát szükség, amely lebontaná a már kialakult nagybirtokrendszert és fokozatosan kis- és közepes méretű gazdaságokká alakítaná át őket.

Ebben segíthetne az az új FAO határozat, amiről Morvai Krisztina számolt be, amit 130 ország agrárszakértői dolgoztak ki és május 11-én lesz előreláthatólag hatályos. Ez a határozat az emberjogi szempontok széleskörű figyelembevételével született meg, hangsúlyozván, hogy a gazdaságnak, és főleg a mezőgazdaságnak, mint létünk alapjának, emberközpontúnak kell lennie, amely a biodiverzitást, a családi kisgazdaságot jelenti a nagy monokultúrákkal szemben. Habár Tanka Endre ezt romantikus reménynek nevezte, mondván, hogy az EU csak azt ismeri el reá is kötelező jognak, amit extra átemel az acquis communautaire-be, Krisztina álláspontját tartjuk helyesnek, mivel Dávid is legyőzheti Góliátot, ha fegyverét ügyesen használja.

Végezetül közöljük Tanka Endre professzor remekül átgondolt 10 pontját, amivel a magyar föld még megmenthető lenne:

A gazdák törvényes követelései a kormány földprogramjának végrehajtásáért

A kormány a jogalkotással és a Nemzeti Földalap földjuttatásaival teljesítse a 2010. nyarán közzétett, eredeti földprogramját, amely kötelezettséget vállalt a nagybirtokrendszer visszaszorítására és a családi gazdálkodás támogatására.
A Nemzeti Földalapról szóló 2001: CXIV. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. törvény módosításával szűntessék meg az állami földtulajdon „üzleti vagyonná” minősítését, ami helyett azt – mint nemzeti vagyont – forgalomképtelen kincstári vagyonná kell nyilvánítani.
Az önkormányzatok termőföld – és ingatlantulajdonát ki kell vonni az „üzleti vagyon” köréből és – a nemzeti vagyonról szóló 2011: CXCVI. tv. 5. § módosításával – kizárólagos önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen törzsvagyonná kell minősíteni.
A „zsebszerződések” sikeres felszámolása érdekében a földtörvény (1994: LV. tv. – Ftv) módosításával vissza kell állítani az Ftv 25/A – 25/D. szakaszaiból – a Gyurcsány kormány által kiiktatott – szankciókat, amelyek 1994. VII. 27 – re visszamenő hatállyal kizárják a külföldi és gazdálkodó jogi személyek jogellenes földtulajdonszerzését. A kormány „föld – amnesztiát”, vagyis az erkölcsi és jogi felelősség alóli mentesülést hirdethet a földet külföldieknek átjátszó hazai földtulajdonosok javára azzal, hogy segítsék a jogellenes ügylet felderítését. Az állam éljen az elővásárlási jogával, hogy a külföldiek birtokába jogellenesen került, közel egy millió ha termőföld állami közvagyon legyen.
Gátat kell vetni annak a gyakorlatnak, amely – a Csatlakozási Szerződésben 2014. IV. 30 – ig kikötött és az Ftv 7. § – ban írt tulajdonszerzési tilalom ellenére – a külföldi jogi személy (beruházó) kívánságára bármely rendeltetésű és forgalomképtelen külterületi termőföldet ingatlanná minősít, amivel korlátlan (a föld nagyságát sem korlátozó) forgalomképességet biztosít a föld külföldi tulajdonba adásához.
Ezért az Ftv 6. § módosításával ki kell mondani, hogy ”az önkormányzat termőföld tulajdonjogát csak lekötött célvagyonként, törvényes elidegenítési és terhelési tilalom mellett szerezheti meg. Az önkormányzati föld – és ingatlantulajdon – mint forgalomképtelen törzsvagyon – nemzeti vagyonnak minősül. Az önkormányzat meglévő termőföld – és ingatlantulajdonát ilyen törzsvagyonná kell minősíteni. E rendelkezések kizárásával vagy korlátozásával ellentétes rendelkezés semmis.”
Az Ftv a földbérletnél a nagyüzemi tőketulajdonosnak kiváltságokat nyújt, amikor az elő – haszonbérleti jog törvényi rangsorával szavatolja, hogy a helyi gazdák kizárásával, a nagyüzemi haszonbérlő cégtulajdonosai és tőkeberuházói szerezzék meg a földbérletet. Ennek megváltoztatására – az Ftv 21. § módosításával – meg kell szüntetni az ültetvényt telepítő vagy halastavat létesítő beruházó javára, továbbá az állattartó telep és halastó üzemeltetője részére biztosított, elsőbbségi elő – haszonbérleti jogot.
Az Ftv 22. § (1) módosításával a földhaszonbérletnél meg kell szüntetni a gazdasági társaság és a szövetkezet térmértéki kiváltságát, amelynek fenntartása súlyosan sérti a földbérleti piac szereplőinek egyenjogúságát és a közösségi jogba ütközik.
A nagybirtokrendszer lebontása, a külföldi földspekuláció kizárása és a családi gazdálkodás térnyerése érdekében a mezőgazdasági üzemekről kötelező törvényt kell alkotni, amely a teljes földalapra és az összes árutermelőre gazdaságra kiterjed, továbbá az agrártámogatás feltételévé teszi az üzemtörvény előírásainak a teljesítését.
A hatályos földvédelmi törvény (2007: CXXIX. tv.) helyett új törvényt kell alkotni, amely – az értékalapú földpolitika erre irányadó alapelvei szerint – intézményi biztosítékokkal teljesíti a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét.
A Nemzeti Földalap a kormányprogram alapelveivel ellentétes gyakorlatot folytat: földbérleti juttatásai nem a családi gazdálkodást és nem a demográfiai földprogramot (a népességzuhanás mérséklését és az elöregedő agrárnépesség fiatalokkal való utánpótlását) szolgálják, hanem tovább növelik a nagybirtokrendszer földalapját. Meg kell változtatni az NFA pályáztatási rendszerét és felül kell vizsgálni a jogsértőnek tűnő, nagyüzemi földjuttatásokat.