Nyílt levél föld ügyben Orbán Viktor miniszterelnök úrnak ...

A Fejér Szövetség egyik alapító szervezetének, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesületnek elnök asszonya, Tamási Béláné a magyar föld kérdésében - különös tekintettel a Nemzeti Föld Alap napokban folyó pályázati kiírására - levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy vizsgáltassa felül és módosítsa a pályázati kiírás tervezett feltételrendszerét. A levelet teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak                                                 Székesfehérvár, 2011. október 28.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Tudjuk, hogy igen elfoglalt, tudjuk, hogy az egész ország ügyében fáradozik, de éppen ezért nem tudjuk megérteni döntését az NFA-földbérletek pályázata ügyében. Azt a döntését, hogy nem fogadta el Ángyán Államtitkár Úr javaslatát az állattartási kötelezettség  feloldásában.

A FIDESZ választási hadjáratának sarkalatos pontja volt  a vidék felemelése, a gazdák földhöz juttatása, családi gazdaságok beindítása.

Másfél év utáni vegyes hírek után végre sor került ezeknek a resztli földeknek a kiírására olyan feltételekkel, melyek a jelenlegi szabályozás szerint tarthatatlan.

Egyelőre a közgazdasági körülményeket tegyük félre.

Köztudottan az NFA nem áll a helyzet magaslatán, sőt a helyén sem.

Nem sikerült olyan összetételben felállítani,  mely hathatósan, a célnak megfelelően képes dolgozni. Minden  olyan szervezet  így áll, amelynek a munkájához nem kapcsolódik az érdekeltek szervező, ellenőrző munkája. Az ellenőrző Bizottságnak egyetlen  olyan tagja van, aki képes  az általa képviseltek érdekeit érvényesíteni. Ezek pedig nem a gazdák, akiknek ez volt utolsó reménye.

Biztosan nem tájékoztatták Önt arról, hogy  az elmúlt hónapban  feszült figyelem kísérte a FIDESZ-frakcióban dúló harcot: a tőkés csoportok, vagy a gazdák  oldalára dől el a földért folytatott harc.

Úgy látjuk, a gazdák vesztettek. És le kell szögeznem, az ország is.

A multik által – a mi  földjeinken, a mi fejlesztési lehetőségeink terhére  létesített ipar minden hasznát kiviszik, csak a kis- és középüzemben termelt  és feldolgozott mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek  tudnák széles körben felemelni a vidéket, megtermelni  a stratégiailag  fontos élelmiszert és még jó minősége okán exportpiacot is biztosítana.

Kecskeméten 4oo ha feletti legjobb minőségű, öntözhető földre telepítették az új gyárat kistafírozva még sok milliárddal is.  Ottmaradt  a homok, kínlódjon rajta, aki tud.

Az ország szinte minden községében  és minden városában állattartási tilalom van érvényben, területrendezési tervek hatályban, ipari létesítmények részére.

Mezőgazdaságra nem gondoltak. Továbbá, ha valaki olyan szerencsés lenne, hogy hozzájut 3o ha földhöz, l5 marhát kellene elhelyeznie telepen, szigorú eus előírások szerint  létesítve az új telepet. A falvakban viszont még sok helyen ott van a gazdasági udvar, épület, ahol  annyi állatot be tudna állítani, amelyre egyenlőre lehetőség  van. Minden családi gazdaság szerves egységgé fejlődik, úgy, ahogy volt, amig szét nem verték – ha hagyják. Föld és állat szerves egységben. Ebbe persze beletartozik az is, hogy a 35-4o  AK-s földekhez, melyeken javító, jó minőségű malmi búzát termelnek, kevesebb állat  tartása célszerű, mint ott, ahol legelő van, takarmány termelésére alkalmas a föld.

És nem hagyható figyelmen kívül, hogy anyagi lehetőség híján sem lehet telepeket létesíteni – most, egy éven belül és betelepíteni a kötelezően vállalt állatlétszámot.

Ezt  a gazda tudja, aki pedig az egész országra egyforma kötelezettséget írt elő nem tudja.

Valószínű azt sem, hogy állattartási tilalom van, mert a másfél év alatt fel lehetett volna oldani központi szabályozással, mivel falvakban a nagyhangú, odatelepült városiak diktálják a rendet – hangos a kakas, büdös a disznó, tejet, baromfihúst  pedig a multiknál veszünk, nem a szomszédban a gazdától.

Az országban léteznek nagy állattartó telepek és az  elmúlt évtizedben olyan indokkal maradt náluk a föld, hogy az állatokat etetni kell.

Állatok már sehol – a támogatás persze  megvan, bázis alapon. Most is ők fogják elvinni a földeket, több helyen már félre is tették számukra – Ez a hír keményen  tartja magát.

Az valahogy nem jutott senki eszébe, hogy ezért  nekik előírják  a  náluk lévő földek, telepek adta  lehetőségre az állattartás beindítását.

Tudjuk, a közgazdasági körülmények nem megfelelőek és nem fogadhatják el a kötelezést. Mint az  húsüzem tulajdonos, aki  Ángyán Államtitkár Úrnak üzente meg a Magyar Rádión keresztül, hogyha majd annyiért biztosít neki disznót, mint amennyiért külföldről behozza, akkor magyar sertést fog venni.

Neki, és társainak van – és csak nekik van – érdekérvényesítő képességük.

Ellentétben a magyar gazdákkal, akik csak azt várták, hogy szakadásig dolgozhassanak és láthassák munkájuk  eredményét és gyermekeik jövőjét a saját gazdaságukban.

Ez volt másfél év után az első és döntő lépés, mely reményeiket  eloszlatta.

Nem tudom elhinni, hogy ezt akarták!?

Az a FIDESZ-es képviselő, akin az elmúlt napokban számon kérték a gazdák fentieket csak azt hajtogatta, hogy nem tud semmi ígérni, hiszen egyedül van az ügyre.

Úgy emlékszünk, kétharmadnyian vannak a választók akaratából.

Nem tudom kihagyni, hogy  hasonlóan jár a gazdatársadalom azzal a kamarai törvénnyel, melyet a megismert tervezet alapjain kívánnak létrehozni.   

Ismét csak a színfalak mögötti érdekérvényesítés jegyében.

Kérjük Önt, a fentiek ismeretében vizsgáltassa felül mindazokat az intézkedéseket, melyek  rossz irányba viszik még a jó szándékot is.

Tisztelettel:                           Összefogás a Magyar Földért és Vidékért  Egyesület
                                                                a Fejér Szövetség tagja
                                                                   Tamási Béláné elnök

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2011/10/31/2