2009. március 23., hétfő

Üzenet

Kedves Barátaim!
Magyarok Szövetsége tagok!

Csak hiszitek, hogy véletlenül történtek március 21-én éppen azok a dolgok, melyek még a ti figyelmeteket is elterelhetik a lényegről!
A lényeg nem az, hogy ki a kormányfő, hanem hogy van-e közélet! Morvai Krisztina sem vonzott többet aznap este Székesfehérvárról, pedig elutazni sem kellett ahhoz, hogy meghallgassák az emberek (pedig mára már tudja mindenki, hogy jó ügyet képviselt és képvisel )- s ne feledjétek, hogy vérbeli civil, attól még hogy egy pártot segít felemelkedni ugyanúgy, mint mi a szövetséget!

Meg kell szólítani minden embert a szövetséggel, mert valóban 1 millió ember kell ahhoz, hogy a valódi rendszer változásnak legyen esélye!

Nincs ok szomorúságra. Jelenleg pontosan ennyien vagyunk. Volt velem 4-5 ember, aki még nem tagja a szövetségnek, sőt, 2 még hallani sem hallott eddig róla, s ez utóbbi kettő napok múlva köztünk, lesz, ha már nincsen!

1. Legyetek büszkék arra, hogy több ezer ember minden támogatás nélkül egyszerre mozdult és csak a szeretet és összefogás mozgatta!

2. Nincs ma olyan párt, amelyik csupán levelezéssel ennél több embert mozgatott volna meg és vitt volna Budapestre.

3. Folytatni kell a legfontosabbal: nyitott fórumok és vásárok szervezése, hogy minél többen kapcsolódjanak a szövetségünkbe! Ez a legfontosabb teendő!

4. Teljesen világos, hogy azt kell elérjük, hogy elegendő; tömeges erő álljon az Öregek Tanácsa mellé, hogy bármily csűrés-csavarás történnék is a parlamentben zajló antiközéletben=politikában a történeti alkotmányt ki tudja harcolni a Magyarok Szövetsége! Ehhez több csatlakozó ember kell, és erre jó mérce, hogy hányan vállalják a levelezési kapcsolatot az MSZ csoportokban.

5. Közélet csak közéleti emberekkel lehetséges, akik napi kapcsolatban állnak és TV és Rádió nélkül is mozdulnak, ha szükséges! Ebben már sokkal jobb az MSZ, mint gondolnátok!

Alig ismerjük egymást és mégis naponta találkozunk. Haladni kell. A durranás pedig akkor lesz, ha eljön az ideje!

Áldás mindőtöknek, akik ott voltak vagy sem a téren, de olvassák a leveleket! Lehet, hogy legközelebb ti pótoltok minket.

Hit, Remény és Szeretet!

Ferenc (az öreghegyi)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése