Két éves a Hétvezér Est

Két évvel ezelőtt, június 16-án indult el a Hétvezér Est a maga útján.
Mondhatni Körútján, hiszen az első, a nyitó előadás címe KÖRMAGYAR volt.

Az előadásról nem készült felvétel, csupán néhány fotó, s a tartalma is csupán hellyel és közzel olvasható hasonló témákkal foglalkozó más jegyzeteimben.

Kétéves mulasztásomat azzal, hogy ezt a kis írást Körmagyar címmel most itt közreadom, pótolom, de hangsúlyozom: nem történelmi szakanyagként ajánlom figyelmébe annak, akit a magyarság ősi és jövendőbeli története egyszer már megfogott, ugyanis én csak felvetek, bizonyítani semmit sem, ebben az írásban sem fogok.

KÖRMAGYAR - két év után

A HUN nép örökösei mi vagyunk

avagy a KÖR népe mi vagyunk – ÉGI IGE, RÉGI REGE, LÉGI RÉGÉSZET

Miért olyan nehéz ezt tudni, nemcsak hinni: a KÖR népe mi vagyunk? HunGARusok latinul, maGYARok maGYARul. Olyan egyértelmű, hogy szinte fáj bizonygatni is, miközben annyi mindenki megírta már így vagy úgy, de mégsem látni, hogy belátnánk végre vastagon, mit is jelent, hogy a KÖR népe mi vagyunk, maGYARok.

Először is a nevünk: MAGYAR. Tudjuk: a név kötelez, de tudjuk-e, hogy mire? E név mit üzen? Elemezzük! Rakjuk össze újra, ha kell! Ha kell, nem is egyszer.

1.    MAGYAR = MA+GYAR? Csak kérdezem, egy hangtalan Há nem tűnhetett-e innen el, vagy csak én hiszem? Nem tudom, de tegyük fel! Ha igen, akkor MA-GYAR az MAH-GYAR, ugyan egy. S e GYAR a GAR lágyabban ejtett párja lehet-e? Mert, ha igen, akkor a MA-GYAR és MAH-GAR is egyre megy. Érdekes. A szumírok saját neve Badiny Jós Ferenc szerint éppen ez lehetett. S, ha igen, az mit jelent? Talán nem találgatás csupán, ha a MAH után MAHavishnu, vagy MAHatma Gandhi, avagy MAHaradzsa a folytatás (a szanszkrit „mahat” magyarul nagy), … hiszen tudjuk mi, ha merjük tudni, hogy a MAGas szavunk is ebből született, ahogy a MAGister és a MÁGus is, hiszed vagy nem. Nem talány, de tény, hogy ami fenséges, az magasságos és nagyságos is, azaz égi is pontosan úgy, ahogyan a GAR a szumír nyelvben, ha hihetünk ebben is Badiny Jós Ferencnek. A GAR sem más, mint égi rend. A nagy GARral született égi KÖR, a KÖRforgás, amely hatalmas nagy tenGAR-tenGERré lett. S valóban, ki ne értené maGYARul, hogy a GAR zöngétlen párja a KAR nem alaptalanul. Az emberek KÖRe is KAR abban a rendben, hol az avatottak rangja fennen magasul.

MAGYAR = MAH-GAR – fenséges ÉGI KÖRből származó emberi KARt jelent?

2.    MAGYAR = MAG+YAR? Nem tudni, de akár ez is lehet. Kiejteni akkor is csak úgy tudom, ha az Ypszilon helyett I vagy Jé szerepel. MAG-YAR = MAG-JAR. No hiszen! Ki ne sejtené, hogy majdnem ugyanaz, mintha azt mondanám, hogy MAG-GYAR, hiszen hányszor mondjuk, hogy JER ide, mikor egy GYERmeket JÁRni tanítunk jószerivel. Mondhatnók persze, hogy GYERe ide te, JERmek, mikor minduntalan arra KÉRjük JURkó GYURkót, hogy kezdje újra és újra el, mintha csak KÖRről-KÖRre KÖRbe haladna végtelenül ismételve a JÁRást, mint a szíjJÁRtó a GYÁRtást. KURta KÖR területet fog egy KÖRte KÖRbe, ahogy egy JURta is csupán egy KÖRrel ér a földre. Szóval a JAR sem nyargal oly messze a GYARtól, mint amilyen KÖRt ír le, avagy KÖRrel JÁR a GAR, ha lágyan, épp GYARnak ejtem. Nos?

MAGYAR = MAG-GAR – azaz magkör, nem? (persze a mag akár fenséges is lehet)

3.    MAGYAR = MAGY+AR? Tudom, az elválasztás így, akár maGYARtalannak is tűnhet, de vizsgáljuk ezt is meg! Kezdjük tán a könnyebbik végével! Az AR akár ÚR, vagy ŐR is lehet. Rendben. A MAGY pedig – az előbbiek alapján főként – MAG (vagy MAKK? Nem mindegy?). Elvontabb KÖRt már nem is képzelhetek, ha csak arra gondolok, hogy a MAG maga a rend, amelyből az élet terem, ami újra MAGot teremt, hogy a KÖRforgás oly’ végtelen legyen, mint az ég, ami KÖRbevesz. Erőltetett? Talán igen. Nekem mégis a MAG maga a rend. Jó, maradjunk a MAGYnál! Ha meggondolom, hogy mennyi, de mennyi példa van arra, hogy a MAGY szót nyammogva NAGYnak is ejthetem (nem véletlen). Csak az ősi MAMA szóban az eM, az eN és az eNY hangot cserélgetve szinte teljes és ősi női (név)rokonságra lelek: AM(apalil), AN(ina), MAMA, NYANYA, NYINA, NÉNE, -NÉ, NŐ, ÜNŐ, ENÉH, ANNA, ANYA, ÁNGYA, EMESE, EMSE, … . Nos, akkor a MAGY-AR akár még NAGY-AR, vagy ÚR vagy ŐR is lehet. És, hiszen a MAGas az NAGY is egyben, nemde?! Bárhogy is ragozom a végletekig hegyezve, MAG-ÚR vagy NAGY-ŐR is lehet a MAGYAR értelme. Nos, tán ez sem esett a fájától túl messze, vagy igen? 

MAGYAR = NAGY/MAG-ÚR vagy -ŐR, azaz a fenséges égi rend ura vagy őre.

Ennyi elég talán, hogy túlragozás helyett belássuk: ha van értelme így vagy úgy, az ugyanaz az egy: ÉGI (tehát magasságos) KÖR, földi NAGY-ÚR, MAG-ŐR magyarul.

Tudom. Még mindig nem hiszed. Rendben, de akkor arra válaszolj, hogy miért hívnak minket más nyelveken HUNGARIAN-HÁNGERIENnek, HUNGARUSnak, vagy UNKARI-HÚNGARO-UNGARISnak vagy épp UNGURUSZ-ÜNGÜRÜSZnek, sőt, ONGROIS-ONGROÁnak és VENGERnek éppen (ha már az onoGUR, oGUR vagy uGOR kiveszett, majdnem egészen – de csak majdnem, azaz nem egészen!).

4.    HUNGAR = HUN+GAR? Érdekes, de egyes népek, kik így neveznek minket, oly’ büszkén hirdetik, hogy abból a KULtúr KÖRből jöttek, HOL fáraók építkeztek. Nos, ott a HUN JELe KÖR (O) volt éppen. Eszerint, ha az előbbieket nem felejtjük el, a HUN-GAR bizony KÖR-KÖR is lehet két különböző nyelvi képzettel. Avagy talán többel is, mint képzelettel? Jóllehet, hiszen a HUN, a KÖR jel EGYet, megismétlem: éppen EGYet jelenthetett (pontosítva EGYet is, meg semmit is és mindent, de ezt most hagyjuk, maradjunk az EGYnél egy kis időre!). Nos, hát miért is OGYIN az EGY ott oroszul, hol a néhai HUN birodalom terült el? Általában viszont a régmúltból fejlődött holt és élő nyelveken az EGYet ma is így írják (és mondják), hogy HUN^mongol-UNUS^latin-UNA^arab-UNO^olasz-UNe^francia-ONE^angol-EINe^német-…, s latinul az UNI, vagy németül az OHNE, ma is a minden vagy a semmi képzője is egyben. S a O nem jelöli a semmit és a végtelent is egyben? Magyarul az EGY (rovás kettős kereszt) akár az az ÉGI EGY is lehet, ki maga az EGY IGAZ IGE, avagy mindennek az ÉGI EGY OKa, ÜGYe. Úgy-e?

HUNGAR = HUN-KÖR – azaz EGY ÉGI KÖR (Ez is ide vezetett? Semmi új?)

1 GAR - az ÉGI KÖR - az ezüst HOLddal és az aranyló NAPpal a fókuszokban

Ez a GAR-KÖR szó nem semmi! Pontosabban több mint semmi, ha éppen EGY. Sőt, minden, hiszen a KÖR akár „UNIverzális” JEL is lehet, vagy nem? Elcsavarva ma végtelen. S a JEL maga is e KÖRből született (J=>K, e=>ö, L=>R)?

2 HUN-GAR HANG-KÖRök

Érdemes, hát eljátszódni vele, ha már a MAGYAR-HUNGAR és a KÖR ily’ közeli eset. Könnyedén játszunk csak el a KÖR elejével és végével! Tegyük csak fel, hogy e két mássalhangzó között árnyal csupán a hang, ami köztük szerepel! Már tudjuk, hogy a Ká zöngésítve Gé és a Gé lágyítva GYé, amit Jével is ejthetek. Legalábbis magyarul, avagy nemcsak magyarul? Miért Hát ejtenek, ha Jét írnak spanyolul? Véletlen, vagy a Jének a Há hang is megfelel? Úgy-e, hogy a kiinduló Ká hang hehesítve, azaz nagy levegővel ejtve: Há, amivel éppen a „K” hangKÖR ért KÖRbe. Azaz a K-G-GY-J-H-K hang ugyanannak az ősi képnek, a KÖR első cölöpének más és más kiejtése csupán, vagy nem? Egy-egy jelentés KÖRben maguk a szavak igazolják ezt a képzetet, de előbb tisztázzuk a KÖR szó másik végét, ahol e pörgös, fordulós eR hang szerepel! eR, avagy nagyon is raccsolva már csak eL. eL, amit selypítve eLY-nek is ejtenek a JERmekek (nem sejpítve, mert a Jé a Ká, nem az L megfelelője!). Azaz az R-L-LY egy másik hangKÖR lehet. Sőt, nemcsak lehet. Ezt is biztosra veheted.

3 Mintegy KÖRbeKERített paradicsomKERt

Lássunk egy példát a KÖR képre! Lássuk, hogy mi is született, mikor az ember egy KERtet KÖRbeKERített. A KERT szó szerint GARTen^német, GARDen^angol, JARDin^francia, míg településként GART^német, GRAD^latin és GOROD^szláv más (idegen?) nyelveken. Nem érdekes? Mi maGYARok, (mely KÖRben vagy) HOL vagyunk népesek? Nem a KÁRpát-medence az a KÖR vagy HELY, aHOL a KÖR^maGYAR nép mindig is jól élt és élhetett? A KÁRpátok hegyGERincével KÖRülölelt terület nem éppen egy KÖR KÖRnyezet? De igen. Nézd csak meg, de ne csak nézd, lásd is a KÖRt a térképen!

Nézzük most a népeket, akik – állítólag – teljesen más nyelveken beszélnek, mint a magyarok, de magukat feltétlen európainak tartják, miközben a magyarok – szerintük – Ázsiából érkeztek! Miért van az, hogy egy széKELY „HERótot” kap attól, ha az ő magyarságának honfoglalásáról beszélnek. E latinul siCULként jegyzett ősi nép KÖRösvár-KOLozsvártól keletre élt és él ma is népesen. Ahogy ebben, úgy abban is a KÖR szó fedezhető fel, csak gondoljunk a latin CIRcus, CURrriculum, és CULtur kifejezésekre! Ráadásul, e siCUL népnévre lelhetsz a sziCÍLiai sziget nevében ugyanúgy, mint Málta siCUL alapítói KÖRében! S a széKELY szó értelme biztos, hogy nem függ össze a székHELY-lyel? Egy fránya Há hang nem tűnhetett megint csak el (főként, hogy egy rokon Ká hang van mellette)? Lássuk, hogy van ez?! Induljunk északra, nyugatra, majd délre és keletre! Lássuk, halljuk a népeket és népneveiket?

Kezdjük tán északon, a KARakón túli KRAkkóval, avagy a legbarátibb nemzettel, majd folytassuk nyugaton a KELta-GERmán és GALlus népekkel!

-        lenGYEL – nem GARland, vagy lentGAR volt valaha? Lehetetlen?

-        svéd, norvég vagy tán dán viking – häGAR (HÄR-GAR?) volt a neve régen.

-        finn és lapp – oly régen váltak le, hogy mára csupán HELszinki és KARélia őrzi, ha őrzi, az égi KÖRt, a GAR nevet északon, az Északi-tengertől keletre.

-        német – az GERmán. A GAR ember az ő nyelvén nem épp’ GAR-mann? S a baJORok meg a KARintiai területek őslakosai nem GERmán GARok-e?

-        belga és HOLland – nagyon is gyanús ez nekem, hogy a raccsolós szóvégi eR a belGARból is eltűnhetett; s hogy a HOL kérdésre felelet mindig egy HELY, egy KÖR, aHOL az van, amit kérdeznek, azaz HOL „landolt” a GAR;

-        francia – GAR raccsolva nem épp’ GALL? Úgy-e, túl GALícián is így van ez?!

-        portuGÁL – nem inkább PARTI GALL? Úgy-e nem biztos, hogy nem?!

-        anGOL – nem AN-GAR (GAL)? A skótok nem GAEL nyelven REGéltek?

-        ír és izlandi – KELta volt, úgy-e? CUR, CUAR ott az, ami itt KÖR, GÖRbe?

Menjünk akkor délebbre!

-        HORvát (KRAvót) – nem HAR-VÓT volt valaha, mint vót, ám HOR-VÁT lett belőle?
Szlávóniában a vendből szlovén lett, ahogy a KERekből meg KRK sziget, vagy nem?

-        bolGÁR – nem béla-belo-GAR? Béla beloruszai ma nem éppen ott élnek, ahol az ARVISURA szerint Balog-BolGARi-Bolárinak hívtak egy igen szapora ikres fajtájú bolGÁR-magyar nagyfejedelmet, mielőtt a bolGÁRok délre költöztek?

-        GÖRög – az nem KÖR vagy GAR ember? A HELlén sem KÖR lényt jelent?

-        GRúz – nem GARaúz a KURa és a GARa-KARa-HARa folyók völgyeiben?

-        KURd – nem KÜRt, vagy tÜRK? KÖRd is lehetne. A hajdani „Rim” tengerben a KRím félsziget nem lehetett rém KERek, mint a KRK emitt, a Földköziben?

Irány keletre!

4 Az eurázsiai sztyeppe

-        csángó – meglepő-e, hogy csánGUR és becsenGAR volt a feljegyzésekben?

-        HALicsi belorusz és orosz – ahogy GALícia neve sem volt véletlen, úgy nem lehetett-e Béla népe HARúz, csak szlávosan sűrítve: HRúz, majd HRusz? Lehetetlen?

-        ukrán – uGORian vagy oGURian lehetett-e, ahogy a lett-livónból litván lett?

-        ujGUR-juGUR – mondják: „mi ott élünk, hol az ősatyák éltek”; s az ő hazájuk ma az, hol a szanszKRit nyelv is született! KŐRösi Csoma nem tévedett?

-        JÜRcsik – nem lehetett valaha gyűrcsíki GYŐRszék népe? Réges-régen?

-        monGOL – manGAR vagy ménGAR lehetett-e? Na, mindegy is, ha mindegy.

-        basKÍR, KIRgíz és KARjuk – nem KÖR avagy GAR népek, ahogy a baszkok ma is hirdetik ezt? S így talán az sem véletlen, hogy a KÖR szóra rímelő KARaKORum és DzsunGÁRia, s a hajdan hatalmas (oroszok által feltárt) KORezm vagy HORezm is azon a sztyeppén terül el, ahol a jó orosz, francia, kínai, … régészek szkíta-hun leletek GARmadáját tárták-tárják fel.

5 Még az Ordosz-fennsík feltárása előtt ismertté vált hun-szkíta-avar leletgazdag terület

-        manzsú – manDZSÚR, maja – maJAR, valamikor hatalmas (maJOR) népek lehettek (csak ne ejtené egy mexikói magyának, mit mayának írnak le nekem!)

-        KOReai – kérdezd csak meg őket, hogy mit regélnek rólunk, és lepődj meg!

6 HUN üstök lelőhelyei - a nagy üst alatt a Huong-Ho által körülölelt Ordosz-fennsík

Ennyi elég lesz, még ha folytathatnám is tovább a történelmi emlékekbe süllyedt GALileai HURri, s a zikKURatjairól híres KÁLdi-KÁLdeus és mandeus-madJAR, tudós KARnaki és szumír-mahGAR, vagy éppen a máig élő nepáli maGAR népekkel, ahogy az alGÍR, niGÉR és még távolabbi földrészek holt és élő népeivel, akik e KÖRből született neveken és területeken léteznek, mint amilyen JERusalem, amely ciprusi és KRétai GÖRög nyelven még ma is HIERo-Solyam (HARe KARa-Sólyom!).

7 KÖRMAGYAR GARMADA

Nyelv és REGe után következzék egy kis RÉGészet. Ne uGORjunk most visszább, csak 3-4000 évet az időben! Kérdem, a bronz elterjedése Kr.e. 2000 és Kr.e. 1000 között hogyan történhetett? Honnan és ki indította el? HUN vagy onnan GÖRög?

8 Bronz-KÖRtúra, -KULtúra vagy réz-KOR (John Dayton és Michelangelo Naddeo nyomán)

S mit mond a gasztronómiai régészet a tejfogyasztás elterjedéséről (Kr.e. 6000). Az nyugatról haladt keletre, vagy keletről nyugatra? Hogy lehet, ha mi keletről jöttünk, mégsem gond nekünk, ami máig gond a keleti népeknek; tejet inni reggel, délben és este? Egy állítólag Ázsiából 1000 éve bevándorolt nomád nép ezt hogy teheti meg?

9 Tejben-vajban fürdő Kánaán (a tejfogyasztás elterjedése többek között John Dayton nyomán)

A KÖR népe mi vagyunk, és még mindig itt lakunk a KÁRpát-medencében. E hon pedig nem csak a bronz és nem is csak a tej, hanem a kőKÖRök hazája is volt. Vizsgáljuk csak ezt is meg! Igaz-e? Van-e itt KŐ és KÖR egyetlen egy is, ami mérhető ahhoz, ami amott, nyugaton több mint kőhalom, sőt, világhírű: Stonehenge?

10 Stonhenge - a "favorit"

Ki ne hallott volna már a Stonehenge-ről, Pedig Göbekli Tepe sem kutyafüle?!

11 Göbekli Tepe - KURd, iRAKi vagy töRÖK kőKÖRök, ha már nem HUN- vagy KUN-HALmok

12 Nimrud Dagi, Törökország - KŐ- és KÖRHALom, meg Sólyom és Oroszlán? Véletlen?

13 (aranyló Nap) Nimród és (RAGYogó HOLd) Anina-Inanna-Istar körül Sólyom és Oroszlán

Bertók Gábor – Gáti Csilla: Újkőkori körárkok és körülárkolt területek kutatása… (http://sirasok.blog.hu/2010/07/07/ujkokori_korarkok_es_korularkolt_teruletek_kutatasa_baranyaban)

„A késő újkőkor idejére (Kr. e. 5000 - 4400 körül) keltezhető körárkok és egyéb körülárkolt területek kutatása Közép-Európában több évtizedes hagyományokkal bír. Itt elsősorban a dél-németországi, ausztriai, morvaországi és szlovákiai kutatási eredményeket kell megemlíteni, ahol ezeknek a létesítményeknek a felderítése és vizsgálata hagyományosan több szinten folyik már évtizedek óta. Többségüket a levegőből fedezik fel, majd ezt követően esetenként geofizikai mérésekkel és/vagy kisebb-nagyobb szondázó ásatásokkal nyernek pontosabb képet az építmények szerkezetéről és koráról.

… Körároknak (Kreisgrabenanlage, rondel, henge, circular enclosure) inkább azokat a létesítményeket nevezzük, melyek alaprajza valóban a kör vagy legalábbis valamiféle szimmetria felé látszik törekedni, illetve emellett hangsúlyos, sokszor fő égtájak felé tájolt bejáratokkal, valamint cölöpkerítésekkel rendelkeznek. A körülárkolt terület elnevezéssel pedig azokat az objektumokat illetjük, amelyek esetében a szabályosság nem kritérium; a földművek elsődleges funkciója pedig vélhetőleg egy-egy terület megjelölése, lehatárolása, esetlegesen védelme volt.

14 egy újra felépített késő neolitikus körárokrendszer (http://www.schlossgoseck.de/site/sov.htm)

15 Körárokrendszer látszólagos képe (http://www.kreisgrabenland.at/Kgraben/kgraben2.htm)

… A közfelfogás leginkább Stonehengehez szokta hasonlítani ezeket az építményeket, bár korban jóval megelőzik azt. … A körárkok méretükben és formájukban igen eltérő képet mutatnak, a kisebb, 50-80 méteres átmérőjű, egyszeres, esetleg kétszeres árokrendszerektől a fél kilométeres átmérőt is elérő, többszörös, és valószínűleg több fázisban létrejött óriásokig. A legtipikusabb változat a 100-200 méter közötti átmérőjű, kétszeres, vagy háromszoros árokrendszerrel körülvett, négy kapuval rendelkező szerkezet, de emellett vannak két, három és öt kapuval ellátott, nem feltétlenül szabályos kör alakú formák is.

Az építményt alkotó árkok általában V vagy U keresztmetszetűek és többnyire igen mélyek (a mai felszíntől mérve elérhetik a 2-4 méter is). …

Az esetek többségében a körárok közvetlen környezetében található egy hozzá kapcsolódó település is, melytől a körárokrendszer elhatárolódott; de az is előfordul, mint az alábbi példa is mutatja, hogy a többszörös árokrendszer külső gyűrűi kerítenek körül települést… .

16 a két körárok Szemely-Hegyesen,
előtérben a nagyobb, háttérben a kisebb

… Az elmúlt években az M7-es, valamint a Kaposvárt elkerülő út nagyfelületű leletmentései során ugyanakkor sorban kerültek elő Somogy és Zala megyéből neolitikus körárkok részletei a nyomvonalon belül, amelyekről fotók az alábbi linkeken láthatóak:

• Kaposújlak–Várdomb-dűlő
• Sormás–Török-földek
• Szólád–Kisaszó
• Nagykanizsa–Palin

Fontos megjegyezni, hogy a Kárpát-medence késő neolitikumában nem csupán a főként a Dunántúlon virágkorát élő lengyeli kultúrára volt jellemző a körárkok létesítése: az Tokajban és környékén fellelhető, szerszámkészítésre igen alkalmas obszidián miatt a korszakban kiemelkedő fontosságú Felső-Tiszavidékről, az ún. Tisza-Herpály-Csőszhalom kulturális komplexum területéről is ismerünk ilyet. …

… Az elmúlt 5 év folyamán egy Európai Uniós, Culture 2000 programon belül megvalósított projektnek köszönhetően, valamint 2008–2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 14 a fentiekben leírt késő neolitikus, a lengyeli kultúrához kapcsolható körárokrendszert és körülárkolt területet találtunk a légi felderítések, illetve az interneten is hozzáférhető műholdfelvételek elemzése során. Mivel ebben a térségben korábban még nem folyt intenzív légirégészeti kutatás, így a kapott eredmények az újdonság erejével hatottak.

17 A Baranya megyében eddig felfedezett újkőkori körárkok (kattints a nagyításhoz)

18 Az ásatás és körárok a levegőből 2006-ban (s a nagy körárok magnetométeres felmérése), Vokány

A nagyobb körárokrendszer külső, enyhén hatszöges formájú, 4-5 árokból álló árokcsoportjának mérete 550×400 méter, a legbelső, szabályos körárok átmérője 100 méter. A középső, 200 méteres átmérőjű árkot úgy tűnik, hogy a lelőhely élete során valamikor feltöltötték.

19 Kapuk különböző körárkoknál: 1. Nagykanizsa, 2. Szólád, 3. Kaposújlak, 4. Szemely

(Talán nem véletlenül: hasonló, a kiemelkedő földrajzi jelenségekkel való összefüggés látszik kirajzolódni néhány angliai lelőhely esetében is).

20 Szársomlyó a szemelyi körárok belsejéből Google Earthban

… A belső árokból vett minta kalibrált kora Kr. e. 4950 – 4790, míg a külsőből vett minta 4720 – 4530 közötti időszakra tehető. Noha ez az eredmény sokféleképp magyarázható, az elmondható, hogy mindkét minta a késő neolitikus-kora rézkori lengyeli kultúra általában elfogadott neolitikus időszakába esik (kb. Kr. e. 5000-4500/4400). A két minta közti átlagosan 200 év különbségnek pedig lehet jelentősége az árokrendszer elemeinek kronológiai viszonyára nézve is. …”

21 Belvárdgyula–Szarkahegy körárok és újkőkori település feltárása 2007-ben

22 A szarkahegyi körárok légi felvétele és térképre illesztett geofizikai felmérése – nem Stonhenge!

23 Decs körei mit rejtenek? Solt alatt csak folt ragyog?

24 Jánoshida, Dunatétel, Villánykövesd, Szólád, Polgár-Csőszhalom – KÖRHALom

Itt annyi KÖR van, mint sehol sem. Nos? Hiszed-e már, hogy az ÉGI KÖR népe nem lehet más, csak Te és az összes testvéred … és csak MAGYARul?! Ha igen, vésd a lelkedbe!

25 GUR (Irán) - véletlen, ha a GAR GURul, s a KÖR GÖRbül maGYARul?

Utókép, -hang és -szó: Akkor is KÖR a KÖR, ha a neve GUR!

Kelt: Székesfehérvárott, 2011. június 16-án

Dr. Boór Ferenc (az öreghegyi)

Letölthető változat PDF-ben:  Körmagyar 2011