MVSZ: "Helyreállított" történelmi vármegyék

Szombaton, december 17-én Miskolcon megalakult a Magyarok Világszövetsége első olyan területi szervezete, amely a maga belső életében teljesen megszünteti a trianoni határt. A korábbi, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagokkal együtt üléseztek az MVSZ azon felvidéki tagjai akik, e megyéknek a trianoni békeparanccsal elszakított területein éltek. Az új térségi szervezet, amely elnökévé a Felvidéken, Szepsiben élő tanárt, Mihályi Molnár Lászlót, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának alelnökét választotta, egyetlen szervezeti egységbe tömöríti a Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén valamint Gömör és Kis-Hont vármegyék területén élő MVSZ tagokat.

Mihályi Molnár László személyében nagy formátumú közéleti ember, az utolsó csehszlovák parlament (Prága,1991-92) magyar frakciójának vezetője lett az első „Trianont-lebontó” MVSZ területi szervezet elnöke.

A trianoni határokat az MVSZ belső szervezetében felszámoló folyamat folytatódik, és a tervek szerint négy éven belül válik teljessé. A Magyarok Világszövetsége ezzel a lépéssel – mint 1996 óta folyamatosan – a nemzet újraegyesítésében irányt mutat.

A Balázs Győző téri református templom tanács termében megtartott közgyűlés társelnökké Óváriné Dr. Balajti Zsuzsannát, a Miskolci Egyetem matematikát oktató tanárát, a Magyarok Világszövetsége Oktatási Bizottságának elnökét választotta.

 A kilenc tagú elnökség további tagjai:

Kiss Endre József Sárospatakon élő református lelkész, a Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója, a Magyarok Világszövetsége Petőfi Bizottságának és Comenius-Szeges János Bizottságának tagja.

Miklós Árpád matematika tanár, volt országgyűlési képviselő (1990-1994).

 Végsőné Fazekas Aranka magyar szakos tanár Sátoraljaújhelyen, a megyei szervezet Zemplén-tagozatának alapító elnöke.

Bálint Béla zenetanár, a sárospataki Farkas Ferenc Művészeti Iskola igazgatója, a 8Kor Színház együttes intendánsa.

Szajkó Gábor, a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi szervezetének elnöke.

Komporday Dávid, 26 éves közgazdász, közösségszervező, az MVSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete alapító elnökének, a 2009-ben elhunyt dr. Komporday Zoltánnak unokája.

Godzsák Attila, a miskolci egyetemen történelem szakot hallgató, sátoraljaújhelyi fiatalember.

Mihályi Molnár László életútja

1953. április 24-én született Rimaszombatban. Édesapja falusi néptanító volt Gesztetén, majd Kisgömöriben (a kis falusi iskola megszűnése után pedig: Balogfalán, Várgedén, Serkén, Beretkén és Feleden) . Szülei 1949-ig a Csehországba száműzöttek kenyerét ették, akkor még csak a nővére élt, majd a hazatérés után született meg két bátyja, s Ő. Kisgömöriben és Várgedén végezte az alapiskolát, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett, tagja lett a Tompa Mihály Klubnak, melyet akkor Bajnok István vezetett, és 1969-ben a Magyar Ifjúsági Szövetségnek. 1971 és 78 között a pozsonyi egyetemen folytatott tanulmányokat, előbb matematika, majd pszichológia-magyar szakos oklevelet szerzett. Az 1971-es Nyári Ifjúsági Táborban ismerkedett meg a felvidéki magyar nemzeti mozgalommal, Pozsonyban a József Attila Ifjúsági Klub vezetőségi tagja lett, később vezetőjévé választották. A betiltott NyIT után elindítója, kezdeményezője volt a honismereti kerékpártúrák és a nyári művelődési táborok szervezésének. Jelenleg is a Jászó Nyári Egyetem műsorszervezője. Újságokban 1968 óta publikál, versek, tudósítások, tanulmányok, esszék, valamint irodalmi, történelmi és lélektani szakcikkei jelentek/jelennek meg a Gömöri Hírlapban, Irodalmi Szemlében, Új Ifjúságban, Hétben, Gömörországban, Keleti Naplóban, Zempléni Szóban, Kassai Figyelőben. 1981-től a központi újságoknál letiltották a magyar iskolákat védelmező írásai miatt. 1978-ban nősült meg, s a Bodrokgözbe került, majd 1981-től Nagykaposon laktak, de ott a politikai rendőrség "jóvoltából" tanári állást nem kaphatott. Népművelőként dolgozott 9 évig, a Csemadok rendezvényeiért tevékenykedett a magyar közművelődés referenseként a járási művelődési központnál. Kisszínpadokat alakított, rendezett, vezetett (pl. Vox Humana, Bodrogközi Aprószínpad, Kikelet stb.), folklórcsoportok dramaturgiáját készítette el, tagja volt a Komócsa tánccsoportnak, járási művelődési táborokat kezdett szervezni Szirénfalván, Csicseren, Kistárkányban, Borsiban. A Ticce alkotócsoport egyik alapítója volt. 1979-ben a Jókai napokon a kisszínpadi kategóriában a legjobb férfi szereplő díjat nyerte, de több Csemadok plakettel is büszkélkedhet. 1987-ben tanári állást kapott Szepsiben, így családja is oda költözött, két gyermekkel, majd ott született a harmadik gyermekük. Előbb a mezőgazdasági iskolában majd a magyar gimnáziumban tanított.

Alapítója és tagja volt a Csemadok központi klubtanácsának 1978-ban, mely a nyári táborok főszervezője volt. Csemadok elnök volt Perbenyíkben 1979-80-ban, Nagykaposon 1985-87-ben, Szepsiben 1990 óta a Csemadok Területi Választmányának alelnöke. 1989-ben kezdeményezője volt a Magyar Pedagógus Szövetség megalakításának, majd az Együttélés létrehozásának.

Az Együttélés alelnöke lett, s prágai parlamenti képviselője (1991-92) a személyét ért támadások miatt lemondott Duray Miklós után  a prágai parlament magyar frakciójának vezetője.

A komáromi nagygyűlés lényegének elszabotálása után visszahúzódott a pártpolitizálásból. Nem értett egyet az MKP-egyesülés feltételeivel (hogy Bugár és parazita liberális társasága döntő szerephez jusson), ezért az MKP-ba nem lépett át, s azóta pártfüggetlen, de radikális meggyőződésű magyar.

1990-ben iskolaigazgatónak választották a tanárok, diákok, szülők, s az iskolában új programokat sikerült indítani, újra növelni a gimnázium diáklétszámát, de 1996-ban a felettes szervek visszahívták, sem indoklást, sem ürügyet nem találva (!) 2000-ben megpályázta újra a posztot, s ismét igazgató lett, amíg sikerült a két intézményt (alapiskola, gimnázium) egyesíteni, de a háttérből egykori kommunista káderek által irányított zaklatás miatt az iskola folyamatossága érdekében 2002-ben lemondott (a rágalmak az új vezetés ellen folytatódtak), s azóta a kassai magyar szakközépiskola (egykoron híres és nagy létszámú Ipari) tanára.

2005-ben alapítója a szepsi Vox Columbellae Vegyeskarnak, szervezője kórustalálkozóknak.

2007-től a Magyarok Világszövetsége Elnökségének póttagja, felvidéki országos tanácsának alelnöke, a Stratégiai és az Oktatási izottság alelnöke. 2009-től a Szepsi Római Katolikus Egyháztanács elnöke. 2008-ban Miskolcon a Keresztény Értelmiségi Szövetség és még 15 civil közösség által a Kartal-Vecán díjat kapta október 23-án a magyar nemzeti egység és a keresztény értékek őrzése érdemeiért.

Jelenleg is Szepsiben él, öt unokája magyar nemzeti jövőképe is megalapozott. Gyermekei a cserkészetben is alapos közösségi élményt kaptak. Több éven át maga is részt vett cserkészvezetők felkészítésében (közösségszervezés lélektana) és az országos történelmi vetélkedők lebonyolításában.

Megjelent három önálló verseskötete: 1999-ben Fohászok virradatért (Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest), 2008-ban Magyar Golgota (Miskolc), 2009 - Napszentület (ABART). Szerkesztő bizottsági tagja a Honlevélnek (MVSZ lapja), a Kassai Figyelőnek, a Gömörországnak. Helyettes főszerkesztője a Kárpáti Harsonának (internetes). A Szabad Újságban megjelent sikeres Szabadrúgás rovatot a cikkek cenzúrázása miatt fejezte be, mivel ezt a módszert is a magyar nemzeti közösség megcsúfolásának tekintette.

 

Mihályi Molnár László két héttel korábbi nyilatkozata:

NYILATKOZAT

2011. december 06. kedd, 12:13

Alulírott Mihályi Molnár László a Szent Korona előtt tett esküm szellemében teljes mértékben elutasítom és elítélem a Kvacskay-Geönczeöl-féle aljas és rágalmazó kampányt, és a magam részéről teljes bizalommal továbbra is Patrubány Miklóst tekintem a MVSZ egyetlen legális elnökének, és az 2008-ban tartott Közgyűlést legálisnak és határozatképesnek, amelyben a küldöttek több mint 90 százaléka erről igenlően is szavazott, és amennyiben némi apró formai (de nem lényegi) hibák elő is fordultak volna, ez ennek a döntésnek a hitelességét nem változtatja meg. Hompoth Zoltán és Fuksz Sándor által jegyzett nyilatkozattal teljes mértékben egyetértek, és támogatom azt. Hozzátéve, hogy a MVSZ elleni támadások olyan irányból érik a Világszövetséget, amelyeket ezért a magyar nemzet ellen folyó legalább 100 éve tartó felszámolási kísérletek szerves részének tekintek, s az abban résztvevőket nem csupán barátságtalannak, hanem ellenségesnek is kell minősítenem. (Bővebben: http://www.mvsz.hu/sajtoszolgalat/20111207_elnokseg.html – megj. MVSZ Sajtószolgálat)

MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ

a MVSZ elnökségi póttagja, felvidéki alelnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társelnöke

SZEPSI – FELVIDÉK

Kárpáti Harsona főszerkesztő helyettes

 

MVSZ Sajtószolgálat

7371/111218