Életbe lép a földtörvény választáskor?
Baracs-Magyarország – Már tárgyalja a parlament az új
földtörvényt. Nehezített földvásárlás és foglalkoztatási kényszer jön?
 |
| Bucher Ferenc, az Agrobaracs Zrt. ügyvezetője egy szál búzával a társas gazdaság földjén. Lehet, hogy a cégnek nem marad sokkal több az új földtörvény életbelépése után, 2014. május elsejétől... (Fotó: Vohlmann György) |
A héten kezdte tárgyalni, de a tervek szerint csak
közvetlenül a következő választás idején, 2014. május elsejétől lép
hatályba az új földtörvény. Amely a Mezőgazdasági Szövetkezők és
Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) felmérése szerint 20-40 százalékos
termeléscsökkenéssel, a hazai mezőgazdasági export megszűnésével, 70 000
ember munkahelyének megszűnésével járhat. Hiába, hogy a törvénytervezet
például 1200 hektárra 100 ember foglalkoztatását írja elő a társas
gazdaságoknak, ha ezt lehetetlen jövedelmezően megoldani.
A mezőgazdaság szinte minden szereplője lélegzet-visszafojtva figyel
A terület maximálása és a foglalkoztatási kötelezettség miatt az
eddig hetvenezer embert foglalkoztató társas vállalkozások lehetetlen
helyzetbe kerülnek a földtörvény tervezete alapján - állítja az
Agrobaracs Zrt. vezetője.
- Még hatvan embert vegyek fel?! És miből fizessem őket?
Bucher Ferenc, a baracsi Agrobaracs Zrt. ügyvezetője a fejét fogja.
Az általa vezetett gazdaság ezerkétszáz hektáron gazdálkodik. Ennél
többet az új földtörvény tervezete szerint a társas gazdaságok nem
használhatnak majd a törvény 2014. május elsejei életbelépése után.
Ennyit is csak akkor, ha teljesítik a tervezetben szereplő
foglalkoztatási kötelezettséget: ezerkétszáz hektáron legalább száz
embert alkalmaznak, a törvény hatálybalépését megelőző 3 évben.
Az Agrobaracs Zrt.-ben jelenleg 42 ember dolgozik. Minimális nyereséggel. A társaság tulajdonosa 2008 óta egy magyar befektetői csoport, amely az ügyvezető szerint közel négyszázmillió forintot hozott a cégbe: új szárító üzem építésére és a hétszáz darabos tehenészet korszerűsítésére.
|
Az új földtörvény tervezetét ezen a héten kezdte tárgyalni a magyar országgyűlés.
A statisztikák szerint 2010-ben 472 gazdálkodó szervezet használt
1200 hektárnál több földet. Előzetes becslések alapján (mint a MOSZ
felmérése) a birtokméret maximálása miatt mintegy 450 ezer hektárról
kellene lemondaniuk.
Nagy kérdés, hogy ezek a területek mikor találhatnak új gazdára,
művelőre? S vajon az új földhasználó alkalmazza-e a nagyüzemektől
kényszerből elküldött dolgozókat? A törvénytervezet szerint kizárólag
őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok vehetnek majd földet.
Ezek is csak akkor, ha: nem haladják meg az ötven, háromszáz, illetve
ötszáz hektárt; ha az új tulajdonosok helyben, de a földjüktől
legfeljebb húsz kilométerre laknak; ha van középfokú mezőgazdasági
végzettségük vagy három-ötéves termelői gyakorlatuk és ha a leendő
helyi földbizottságok a vásárláshoz hozzájárulnak...
A 450 ezer hektár termelésből való kiesése évente 110-150 milliárd
forinttal kevesebb termelési értéket jelenthet. Ez a növénytermesztésben
10-12 százalékos, a teljes mezőgazdasági termelésben 4-5 százalékos
termelési érték kiesésével jár, s még nem beszéltünk az uniós
bonyodalmakról.
De az új gazdáknak, ha lesznek ilyenek, honnan kerül mintegy 45-60
milliárd forintjuk a leadott 450 ezer hektár megműveléséhez szükséges
eszközök beszerzésére?
S vajon mit fognak szólni azok a földtulajdonosok, amelyek most bérbe
adják a földjeiket - például az Agrobaracs Zrt.-nek? Hiszen 450 ezer
hektár föld megjelenése a piacon óriási árzuhanást okoz majd, mind a
vételárat, mind a bérleti díjat tekintve.
Bucher egyik utolsó reménye az, hogy a bankoknak számolniuk kell
azzal: az eddig kihelyezett hiteleiket nem lesz, aki visszafizesse, a
hitelek mögött lévő jelzálogfedezet pedig elértéktelenedik.
A MOSZ adatai szerint így a teljes hazai tejelő tehénállomány 20
százaléka elvész, a tejtermelés minimum 30 százalékkal csökken. Eltűnhet
a teljes sertésállomány 30-40 százaléka. Tejből-húsból végleg
behozatalra szorulunk.
- Az egész tervezetből azt a következtetést vontam le, hogy vagy meg
akarják szüntetni a mezőgazdasági társas vállalkozásokat, vagy pedig a
törvényjavaslat fogalmazói egyáltalán nem értenek a mezőgazdasághoz -
mondja az Agrobaracs Zrt. ügyvezetője.
A megmaradt földet koncként lehet vetni
- Kilóg a politika "lólába" - jegyzi meg Bucher Ferenc, az Agrobaracs
Zrt. ügyvezetője. A törvény a következő parlamenti választás előtti
vagy utáni pillanatban lép életbe. Addig viszont az új, de a még nem
hatályos jogszabályra hivatkozva folyamatosan "megoldottnak" lehet
beállítani a vidék minden problémáját, a zsebszerződésektől a
munkahelyteremtésig. Egy füst alatt mindenkivel le lehet számolni, és a
megmaradt földet koncként lehet odavetni. Az, hogy a mezőgazdaság ebbe
valószínűleg belerokkan, alig izgat valakit.
Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése