Rácz Sándor beszéde Nagy Imre újratemeté sén, 1989. június 16-án
Lassan
feledésbe merül, hogy Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak
újratemetésén, 1989. június 16-án, az egyik meghatározó beszédet Rácz
Sándor mondta. Egy 56 éves, érett politikus szólalt meg, túl az
életfogytiglani börtönbüntetésen, amelyet 25. születésnapján róttak ki
rá. Hangjából végtelen alázat csendült ki magyar népe iránt, továbbá a
felelősség vállalása, a kommunizmus és a szovjet megszállás
kérlelhetetlen bírálata és a méltányosság a Pesti srácokkal szemben, „akik nélkül nincs forradalom, és akik nélkül nincs szabadság!”
– mint mondta. És még valami: titokban előkészítve, beszédébe ágyazva,
harminc éves tiltás után elénekeltette a könnyező százezres tömeggel a
régi magyar himnuszt, a Boldogasszony anyánk című egyházi éneket. Sajtószolgálatunk alább közzéteszi Rácz Sándor beszédének teljes szövegét, amely ide kattintva meg is hallgatható.
Rácz Sándorért a gyászmise május 23-án, 11 órakor kezdődik a Szent István Bazilikában.
Testvéreim, Magyarok!
Tisztelt Jelenlévők!
Az 1956-os magyar forradalom alatt a munkások által megválasztott,
és a magyar nép által megbízott képviselet nevében jelentem ezeknek a
holtaknak és mindazoknak, akik a magyar hazánk földjébe el vannak
temetve, hogy tisztelettel, hűséggel, becsülettel megőriztük 56-os
forradalmunk szellemét, és továbbra is küzdünk minden apró igazságáért.
Az
1956-os Magyar Forradalom bebizonyította a világnak, hogy csak egy
tisztességes politika létezik, az, amely a népből magából fakad, és ezt a
politikát föl is vállalja a nép. 32 év kellett ahhoz, hogy ezt a napot
megérjük! Nem hiába imádkoztunk szerte a világon, mi magyarok, hogy
megérhessük ezt a napot. Szólnak a harangok szerte a világon, hirdetik a
nagy, nagy magyar gyászt, de egyben azt is hirdetik, hogy a magyar nép
újra föltámad.
Vajon megvan a lehetősége annak ma, hogy a magyar hősök véréből fölvirágozhat a magyar szabadság?
Nincs meg a lehetősége ennek, mert nagyon sok akadály van még a magyar társadalom előtt.
· Az
első, és a legnehezebben kezelhető akadály a szovjet csapatok jelenléte
Magyarország területén. Ezek az eredményei az ő jelenlétüknek, ezek a
koporsók! És a megkeseredett mai életünk is! Azért kérjük a világ
valamennyi becsületes emberét: közösen segítsük hozzá a Szovjetuniót,
hogy minél hamarabb kivonhassa csapatait magyar hazánk területéről.
· A
második akadály a kommunista párt, amely görcsösen ragaszkodik a
hatalmához, holott a napnál világosabb, hogy az, amit nem tettek meg 43
éven keresztül, az többé már nem tehető jóvá. Rajtuk múlott, hogy milyen
volt ez a 43 év magyar élete. A magyar népnek csak el kellett viselni,
és ebbe rokkant bele a magyar társadalom.
· A
harmadik akadálya az a szétfolyó társadalmi erő, amely ma a magyar
társadalmat jelenti. Mindannyian tudjuk, hogy a magyar sorskérdést csak
összefogással tudjuk megvalósítani. Ezért minden magyarnak fölhívom a
figyelmét, hogy az első kötelességünk, hogy fogjunk össze, és ne millió
pártba osszuk el a nemzet erejét.
Az
egyetemes magyarságban bízom, hogy fölülemelkedik apró érdekeken, és
megvalósítjuk a magyar szabadságot. Összefogunk magyar hazánk érdekében.
A
Magyarországon lévő kommunistáknak, még nagyon sokáig kell önmagukat
rehabilitálni azért, hogy visszanyerjék hitelüket. De nekik sincs
szentebb kötelességük, mint a magyar szabadság visszaszerzése. Álljanak
közénk, és küzdjünk ezért a szent célért együtt, hogy megvalósuljon
ezeknek a holtaknak a parancsa. Ezért haltak meg: Az ő utolsó kívánságuk
a szabad, demokratikus Magyarország volt!
Öt
perc nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy ezer éves magyar nép történetét,
fájdalmát el lehessen mondani. Ezért arra kérek mindenkit, hogy most
együtt énekeljük el a Boldogasszony anyánk című, magyar egyházi éneket.
(három hang) Boldogasszony anyánk, régi nagy pátrónánk,
(egyre többen) Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk
(az egész tömeg) Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Honfitársaim!
Ma a világ politikai közvéleménye szimpatizál a magyar törekvésekkel. De ebben a véleményben van egy icipici fals is:
Nem
a magyar nép jogos politikai igényeiből táplálkozik, ezért arra kérem a
külföldön élő magyar honfitársaimat, hassanak oda, hogy az eredeti, a
magyar népnek megfelelő politikai igényeket támogassa a kultúrvilág.
Befejezésül annyit:
Ez
a gyász, ezek a koporsók valamennyiünknek azt parancsolják, hogy soha,
egyetlen egy nap ne múljon el anélkül, hogy ne emlékeznénk Nagy Imrére,
mártírtársaira, és a 301-es parcella névtelen hőseire, a Pesti srácokra,
akik nélkül nincs forradalom, és akik nélkül nincs szabadság!
Köszönöm!
( Innen leírva: http://www.tit.oszk.hu/1989/ szer/890616_racz.ogg )
GYÁSZOL A NEMZET
Elhunyt Rácz Sándor
az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke,
a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke
Rácz Sándor
történelmi jelentőségű közéleti szerepvállalása és emberi nagysága,
hajlíthatatlanul egyenes jelleme,
a történelmi igazságtételért folytatott életküzdelme, áldozata jogán
a nemzet halottja.
Búcsúztatása május 23-án, csütörtökön 11 órakor a Szent István Bazilikában tartandó gyászmisével kezdődik, és 14 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben végződik. A gyászszertartást Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke végzi.
Hívjuk tagjainkat és híveinket: Kísérjük el őt közösen utolsó földi útján!
MVSZ Sajtószolgálat
7889/130519
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése