2013. október 17., csütörtök

Acta deviza a'la Léhmann (2)

Ez is a levelezőládánkban kötött ki:

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu   
 ======================================================

Mai napra is ugyanaz a kérésem a bankok felé

Tegnapi napon küldött üzenetemben előbb hivatkoztam az ATV-nél rögzített beszélgetésemre, annak lényegére utalva a következőkre:


Állítottam azt, hogy a jogerős ítélet olyan tartalmu, hogy az gyakorlatilag meghatározza minden későbbi bírósági ítélet tartalmát azért, mert pontosan követi a Kúria 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény tartalmát és a Luxemburgi Bíróságnak előzetes döntéshozatali eljárásban hozott C-472/10. számú jogerős ítéletben meghatározott követelményeket.

Majd a tegnapi napon kapott ujabb jogerős, Szegedi Ítélőtábla által hozott ítélettel kapcsolatosan a következőket írtam:

Irodámba visszaérkezve mai napon kézbesítette a posta a Szegedi Ítélőtábla jogerős, végleges részítéletét ugyanolyan tartalmú indokolással, mint ahogy a Pécsi Ítélőtáblai ítélet is indokolt. Az ítélet rendelkező részét és az indokolásnak utolsó két oldalát írásom után ide másolom.

Ez esetben a Raiffeisen Banknak devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződése egyoldalú banki szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségének megállapításával kapcsolatosan  állapította meg a Szegedi Ítélőtábla többek között a következőket:

„Az alperes nem határozta meg a referencia kamatot, és azt a matematikai képletet, illetve számítási módot sem, amely alapján a felperesnek módjában állna kiszámítani, és ez alapján egyrészt előre kalkulálni az ok-listában megjelölt egyes körülmények változásának a fizetési kötelezettségét érintő konkrét hatását, másrészt leellenőrizni, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz hogy az ok-listában szereplő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e. Az oklistában megjelölt körülmények nagyobbrészt általános jellegűek, az ÉSZF azokat részletező 19.4. pontjában foglaltakból is kitűnően rende3kívűl összetettek. Ennek következtében az alperes a szerződés alapján gyakorlatilag tetszése szerint bármikor megemelheti az ügyleti kamatot, hiszen a pénzpiacon mindig kimutatható olyan negatív irányul változás, ami az oklistában megjelölt körülmények valamelyikébe beilleszthető. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az arányosság elve érvényesülésének megítélésére sincs mód.

A transzparencia elvének sérelme következtében az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogát biztosító – a perbeli kölcsönszerződés III. 2. pontjában meghatározott – azon általános szerződési feltétel, miszerint az alperes jogosult az ügyleti kamat mértékét a kölcsön futamideje alatt egyoldaluan módosítani, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapítja meg, így az a Ptk. 209. § 1. bekezdése értelmében tisztességtelen és mint ilyen a Ptk. 209/A § 2. bekezdésben foglaltak szerint semmis.

A figyelmes olvasó amennyiben egybeveti ezt az indokolást a három nappal ezelőtt, Pécsi Ítélőtáblai ítélet 15. oldalán olvasható indokolással, akkor megállapíthatja azt, hogy tartalmilag a két ítéleti tényállás ugyanazt tartalmazza.

Ezek után ismételten felhívom a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan a bankokat arra, hogy ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel. Ne futkossanak nyilvánvalóan alaptalan kérelmükkel a Kúriához, vagy bárhova, hanem igyekezzenek a további károkozást elkerülni.

Ne sanyargassák tovább az adósokat törvénytelen követeléseikkel, és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt!
----------------------------------------

majd a mai napon pedig újabb ítéletet kézbesített a posta a Fővárosi Törvényszéktől – ebben az esetben nem jogerősen az AXA Bank Fióktelepét marasztva – az ítéletnek első három oldalának iratom utáni másolata szerint.
--------------------------------

Délelőtt 10 órakor a Lánchíd Rádióban olyan riport készült, melyben Kásler Árpáddal egymást követve szólalhattunk meg. Kásler Árpád azt az álláspontot képviseli, amit minden tisztességes, hazáját szerető ember képvisel akkor, ha jogi diplomával nem rendelkezik, de a kétségbe nem vonható, magyar ember számára iránymutató erkölcsi normákkal rendelkezik.

Míg részemről az adófizetők pénzén kiművelt jogászként azt az álláspontot képviseltem Kásler Árpád álláspontját tiszteletben tartva és elfogadva, ami egy tisztességes és hazáját szerető, de egyúttal a jogszabályokat tiszteletben tartó ügyvédtől elvárható.

Az újabb, immár három napon belül harmadik azonos tartalmú indokolással rendelkező ítélet után megismétlem a korábbi mondataimat:

Ezek után ismételten felhívom a devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan a bankokat arra, hogy ne szórakozzanak tovább a magyar emberekkel. Ne futkossanak nyilvánvalóan alaptalan kérelmükkel a Kúriához, vagy bárhova, hanem igyekezzenek a további károkozást elkerülni.

Ne sanyargassák tovább az adósokat törvénytelen követeléseikkel, és szíveskedjenek visszaadni az adósoktól jogtalanul elvett pénzt!

Hozzátéve azt, hogy a bankok erkölcstelen magatartását fokozva vajon muszáj mindenáron eljutni arra a szintre, hogy Kásler Árpád által kijelölt úton jussunk el az őseink által meghatározott erkölcsi színvonalhoz közeli társadalmi állapothoz?

Ők tudják. Legyen ez az ő felelősségük.

Siófokon 2013. október 9. napján.

Léhmann György
 

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Acta deviza a'la Léhmann


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése