Hun vagy Magyar? Avagy hogy lett Hunanyából Ogúr, s a Magúron Magány az úr?

Ilyen a nyelvünk, avagy nyelvünk az már ilyen

Badiny Jós Ferenc (káldi-szumír-mahgar) Magyar Bibliája szerint Ős atya és Ten anya ten maga akaratából történt eggyé válásával tengarra gerjedt világunk tengerének égi jelképei a Nap atya és a Hold anya. S lőn lakhelyünk, hol Nap atyánk fényfutárja és Föld anyánk vízfolyása teremt véges végtelen életet e világra.

S a teremtő rendben ki volt úr, ha szűz volt az anya? S hogyan lett Hun anyából Inana, Garé és Hagar istennő, majd Ménúr atyánktól Hun és Mag ifiak urak?

Atyaúr és Istennő? Hun vagy Magyar?

Elgondolkodtató kérdések, mint a teremtés maga. Ezért is ajánljuk mindőnk figyelmébe az alábbiakat. Nos, nem azért, hogy ezzel lezárulna egy vita. Csupán csak azért, hogy hirdessük, hogy ha nem is a két éve életre kelt szép emlékű Királykút Emlékházban, hanem  2014-ben is folytatódik a 2009-ben elindított és már 201 előadást megélt Hétvezér Esték előadás sorozat a Miss Tee Teaboltban. Ahol is válaszokat keresünk a kérdéseinkre minduntalan.

Egy kis előzetest olvashatnak itt, hallhatnak ott látogatóink a folytatásban

Bognár Ferenc

A Magyarok Istene, avagy Boldogasszony nyelvi hagyatéka (II.)

Csillagok, Ősanyák, képek, intuícióval és analógiával fűszerezve

A nagybetűs Történelem csalfa módon megtagadta elsőszülöttjét, a minden kezdet előtti matriarchátusi őskultúrát. Hatalmi érdekek szolgálatába szegődve szemérmesen hallgat az ismereti ellenpólusul szolgáló Ősanyák koráról, mert beszámítása teljes mértékben átírná a fejlődés menetét. Persze, hogy ide, a minden civilizáció alapját jelentő Ősanyák korába érnek vissza történelmi szálaink. Ezért lettünk számkivetett nép! Hiába miénk az egyik legrégibb rováskultúra, nyelvét és kultúráját másoktól kikuncsorgó népnek hirdetnek azon az alapon, hogy Hungár és Magyar népnevünk nem szerepel az ókori historikusok palettáin. Ügyesen össze lett kuszálva minden régi utalás, és a mai kereső fókusz homálya ezt eltakarja. Mára elfelejtettük, hogy pl. az ógörög szövegekben nem is szerepelhetett Hungár népnevünk, mert akkoriban paleográfiai sajátosságként az NG hangpárost GG leirattal rögzítették és e formák fejleményeit nem társítják hozzánk.[1] 

Nyelvtudósaink a korszak kevert helyzetéből kiindulva szedett-vedett finnugor eredetre ítéltek. Mi meg tétován bólogatunk, és nem merünk hinni a nyelvfejlődési jegyek ésszerű következtetéseinek. Holott a nyelv konzerválta teremtőerejű időszakának szellemi jegyeit, és ezek bámulatosan strukturált ősállapotokat mutatnak. Máig felismerhető a nyelv rendezett indulóállapota, és nyomon követhetőek korszakos hanyatlásának lépcsőfokai is. Furcsa párhuzammal a nyelvi hanyatlás menete számtalan ponton egybevág történelmi szerepünk perifériára szorulásával.

Az Ősanyák kora pedig azért jelenti minden kultúra alapját, mert egybeesik azzal a kozmológikus vallású időszakkal, melynek csillagászati ismeretekből hajtottak ki a későbbi tudományágak. Keveset tudni e korról, mert csak az írásbeliség előtti képi ábrázolások segítségével lehetséges itt a tájékozódás.

A Biblia és a görög mítoszok képei pedig épp erről tudósítanak. Egybehangzóan állítják, hogy egykor Óriások, (Titánok és Gigászok) népesítették be a Földet, és a Biblia még azt is tudatja, hogy romlottságuk miatt lett elpusztítva az akkori emberiség. Lefordítva, az isteni harag nyilván a matriarchátusi világkorszak produktumai ellen irányult, hiszen akkoriban nők álltak a vallási és a társas élet élén, sőt nők őrizték és hirdették a Nagy Istenanya szent élettitkait. Megerősíti a dolgot, hogy a kérdéses idők Gi-gász/ Gé-gens gyermekeinek neve is eredetileg, a Föld (Földanya) Nemzetségét jelentette.[2] 

E napot, holdat, meg a csillagokat tisztelő időszakban, a jobb-félteke egyeztető-elve alapján keresték a csillagos ég törvényeinek földi analógiáit. Társadalmaik is az egység és egyenlőség gondolatán lettek berendezve. Mindenki egyenlőként szerepelt, és ezért nem találni felsőbbrendűek, sem arisztokraták nyomát. (Innen ered a székelyek kollektív nemessége.) Az analógiás szemléletet kifejlesztve - Isten megragadhatatlanságán - kerülték a konkrét meghatározást, és a közlésben is a szimbolikus képi megjelenítésre került a hangsúlyt. A célirányos közlésre használt díszítőművészet terén behozták a jelző értékű stilizált utalásokat. A kor kőbe vésett mondandói, azonban a bibliai ,,festett és faragott képek tilalma” okán, jórészt mind megsemmisültek. A tisztán látni vágyók számára csak az utalások összeszedésének útja maradt.

A hold uralma 

A megmaradt képekből olvasva Jahve régióiban özönvíz, Zeusz körében a Gigantomachia[3] törölte el az Ősanyák csillagvallásának bűnös,  egyenlőségi és ,,beleérző” korszakát. Nimród ősapánk gigászságán, és csillagokkal meg holddal felövezett Boldogasszonyunk őshagyományain keresztül ide érnek vissza történelmi szálaink. E ,,női” korból vezetett át minket égi Csodaszarvasunk, és ennek hagyatékán mértük szinte máig holdban a termőföldet. Innen eredeztethető a hunok ,,holdfajúsága”[4]  is, mert a legkorábbi női hagyományok bölcsei analógiás egyezést láttak az íj, és a Hold-(anyák) íves égi alakja, meg ajzó hatóereje között. Íjas volt a holdat képviselő Afrodité, Diana, sőt, az egyiptomi Neit képein az istennő egyenesen nyilazásra tanítja a fáraót. Az ógörög Iónok névadója a prehellén Io. Neve megőrizte e legfontosabb elemeket, hiszen holdat, (égi) tehenet és íjat is jelentett ógörögben. De Io-ként nem csak görög földön tisztelték. Emléke szerepelt Pannónia ókori jászai és középkori jászkunjai között is.[5] A hellének előtti globális vallási helyzetben, a Nagy Istenanya megjelenítője, a világot tápláló Égi Tehén képe lett. Helyesen tehát, minden korai tehén- és bika-jegye, a hold-uralmi kapcsolatként kell értelmeznünk. Lásd a mezopotámiai domborműveken lévő uralkodók bikaszarvait!

A női korszak hold-ideáján született íjász-hagyományok megokolják tehát a hunok holdfajúságát. Továbbá magyarázatul szolgálnak arra is, hogy miért tekinthetjük a perzsiai Hunor és Magor ősatyák előképének, a jóval korábbi Hong/Hang/Hung[6] Holdanya személyét!!! Ó-Egyiptomban a Hold nem csak az idő, de minden tudás Mérője lett, sőt, akaratának próféciáit Logosz-ként értelmezték!

Egy thébai feliraton állt: ,,az Ő szava tetté lesz, és parancsa megvalósul.”[7]

Az iráni mitológiában szintén a holdhoz kapcsolódik a beszéd, azaz a hang.[8] Vagyis a hang, mint igen régi hangutánzó szó, már Perzsiában társulhatott kozmikus megfelelőjével. Az éjszakát és sötétséget jelképező, ,,minden rossz nemtőjeként” ismert Anrgo Mainju nevében is e hong/ hang szó sejlik. Démonná válása, amint látni fogjuk, korszakos jegy.
Persze a Hong név is csak egyike volt a hold soknevű gyökér-ideájának, melynek egyik fejlődési ága vitt az elférfiasodott Hongár-hoz, egy másik vonal pedig megtartotta a csillag-holdas Boldogasszony, majd meg a Szűz Mária alakját.[9] 
Visszatérve az elejtett fonálhoz, e holdas-íjász női korszak, hun, illetve szkíta dominanciájú kultúrát jelentett. Ezt igazolják régi egyházfők és történetírók, amikor a vízözöntől a Babel tornya építéséig terjedő időszakot a Schytizmus korának tekintették![10] Nőiség, hold, íj, hunok és szkíták, kinyilatkoztatott törvény, mind szerves összetartozásban. 

Szűzanyákból szajhák 

Mára nyoma veszett a hunok holduralmi civilizációjának, mert jött a hellenizmus, melynek képviselői átértelmezték az életet, és átrendezték az egységes földi állapotokat.  ,,Jobb-féltekés szemléletről, bal-féltekésre váltottak. Uralmuk alatt kétfelé, a Jó és a Rossz, égi és pokoli régióira hasadt a Mindenség. Elvetették a Világszülő Ős-Szűzanyák kerek történeteit, és etalonnak állították be a nemes férfi ősökkel illetve a dicső Istenatyákkal indító történelem egyetlen igaz hagyományát. Az előd csillagvallás szereplőit pedig bűnös démonként, az Alvilágba sorozták. Így lett Angro Mainjuból is démon.

A hosszú és hullámzó eredményekkel zajló több lépcsős folyamatban, az új vallási elit az Ős Szűzanyákat - miként Szűz Máriával is megtörtént - szajhává degradálta. Egyenrangúságot valló, közös származástudatú gyermekei[11] pedig korcs fattyúként irtandók lettek. Majd miután az íjász harcmodort meghaladta az idő, az Ősanyák szégyenletessé váló hagyományainak és kulturális vívmányainak még az emléke is törlődött.

És most jön a lényeg, még sem tűnt el minden nyomtalanul!

A nyelv, a mitológiai képekkel összhangban, megőrizte a változás bizonyítékait. Pontos kórképe alapján merünk bizalommal a nyelvre támaszkodni! Nem csak a hajdani szereplők ítéltettek démoninak, de a hozzájuk tartozó kifejezések is hasonló hanyatláson mentek keresztül. A Szűzanyák eszményei átpolarizálva, az ellentétes értelmükben kerültek használatba.
Így maradt a:
-ném. Magde = szűz és szolgáló, (ágyas) …  Dirne = lány, hajadon, és szolgálólány, kurva 
-ang. Maiden = szűz és szolgáló (ágyas) … cseh Bohiné = Istennő, és Béhna = szajha, 
-szlovén/ horv. Devica  és ukr. Diva = szűz, ám cseh Devka = szajha 
-ógör. Partheniosz = szűz, Partheniasz = ágyas gyermeke (fattyú)
-ógör. Coré= hajadon, szűz, a Cár = hulladék, és szolga (ágyas)
-svéd: As és Ása = istenek, és As = dög, tetem, … szláv = dicsőséges, és szolga 

Analógiás szellemi rend 

Itt rátérhetünk végre a fogalomalkotás rajtját és a későbbi váltópontot is beazonosító nyelvi rendszerre! Az ősanyák korának analógiás látásmódján születtek az olyan sokatmondó kifejezések, mint: - ,,Miként fent, azon képen lent is,” avagy az ,,Isten képére teremtett ember.” Lényeges momentum, hogy az ősnyelvi fogalomalkotásnál szintén analógiás törekvések domináltak máig kimutatható rendszereket hozva létre!

Az Isten képére c. tanulmányomban, erre részletesen kitérve, rengeteg adattal bizonyítom, hogy az ókori ember a Logosz által teremtő Istenét másolva Istene beszédes szent nevéből képezte a vele rokon fogalmak neveit! A szellemi előképet másolta. Ahogy a GÓT gyökerű német nyelvben Isten = GOTT, aki egyúttal jó =  GUT volt, stb. Így születtek ősnyelvi szinten a magyar szóbokrainkhoz hasonló struktúrák. (Lásd: Isten képére.)

A hagyomány ereje olyan szilárddá tette az ősi rendszert, hogy emiatt szinte minden mai szó visszavezethető egy valamikori Istennek, vagy népnek a beszédes nevére (Még akkor is, ha az eredeti névkörnek csak a töredéke maradt felismerhető.). Az őshagyományok erején a népnevek sokáig megőrizték eredendő jelentésüket. Például a grúz, mint georgiai, földművelő értelmű, a szerbnek és a szlávnak ott a szolgáló (nem a mai értelemben), és a szlávnak van még beszédes és dicsőséges mellékjelentése is. E beszédessel ellentétes értelmű viszont a német, mint néma-tői, azaz „hallgatagok leszármazottja.”[12] Továbbá. Ősi analógiás egyeztetés szülte Eroszról az erotika, Krónoszról a kronológia, Egyiptom Chem nevéről a chemia kifejezést, Magyar ősapánkról magyar nevünket és magyaráz szavunkat.[13] 

Így volt mindennel, ez idáig tiszta sor. Az már kevésbé tetszetős, de immár érthető, hogy az ősfogalmak átértékelődésével az angol és német a Hungárról, megvetően a hungry/ hunger = éhes (,,éhenkórász, nyomorult, szűkölködő”) fogalmát gyártotta! Nem voltunk ebben egyedül, több más nép is hasonló módon járt, ezzel igazolva, hogy népnevünk e nem éppen dicsőséges jelentései tipikusan késői fejlemények. 

A hold-papok futárai 

Szóhasználati jelek mesélnek a holdtiszteleti időszakban betöltött uralmi pozíciónkról. Eredetileg a Logosz-t hirdető dicsőséges Hong/ Hang/Ang  Hold, valamint a parancsait továbbító, hasonló nevű népe is ,,angyalinak” azaz ,,közvetítőnek” volt tekintve.[14] (Haladjunk lassan!):     

- Perzsiából jött Hangar nép nevéről származtatható, az ógörög Ang-aros = ,,perzsa lovasfutár, és hírt továbbító,” kifejezés, és lám ennek szinte szinonimája az Ang-elos = ,,hírnök, követ, küldött” szó.[15] A vallási ellentét fellángolásával, ellenfeleink szemében ,,szolgálatra kényszerítők” lettünk, mert az „ange-enge-ango” gyök, a „szűk, szorító, keskeny” jelentésegyüttes megjelenítője volt.[16] Ősvallásunk hanyatlása népünk fogyásához vezetett, és a parancshordozó pozíciót elvesztve, lassanként megvetett szűkölködővé váltunk. Ugye tiszta történelem! A szóvégi R és L hang csupán rag. Ezért fűznek bennünket elfeledett rokonsági szálak az angel-szász törzsekhez, akik Atilla birodalma idején árasztották el Enge-landot, azaz Szűk/ Szoros-földét. Ezért találni az angolszász idők neveiben, Attila magyaros Etele változatát, melyről jött az Edel = nemes kifejezés! [17]

Hungárból Hágár?

Térjünk most át a Hungár név történelmi hiányára! Eltűnését legfőképpen a nyelvi szakosodással járó tükörfordítások, no meg a  torzulás, - az NG hangpárossal való birkózás - számlájára írhatjuk. De ide vezetett a régi írások, G előtt jelöletlen N hangja is. Ennek folytán a Hungár már nagyon régen Haggar/ Aggar, majd Hagar/ Agar/ Ogor stb. alakot öltött, megegyezve a bibliai Hágár/ Ágár ősanya nevével.

Több szálon is történelemhamisítás szagú, a bibliai Hágárhoz fűződő 4000 éves kapcsolatunk emlékének eltörlése. (Ja, szoruló népnek nincs hazája.) Szerencsére a messziről érkezett zsidóság tudva róla, életben tartotta származásunk emlékét, és a középkorban Hungár szinonimájaként használták ránk Hágár ősanya nevét.

Az adatokat 1881-ben közlő Kohn Sámuel rabbi szerint azonban, e szokás egy korai tévedésre vezethető vissza.[18] Bár a Hágár névnek a Hongroe formával az ókori Bibliában két ízben történt egyeztetését elismerte, de ezt olyan korai elírásnak ítélte, - amelyből a középkori zsidóság is tévesen következtetett a Hágár és a Hungár nevek közti azonosságra.

A 2009-ben megjelent Hágár országa c. könyv szintén ezt a véleményt sulykolja, de mivel több irányból jövő történelmi és nyelvi adat igazolja az egyeztetés helyességét, így a Hágár és a Hungár nevek azonossága által, 4000 éves múltunk bizonyítéka került elő!

Vegyük sorra az egyezés további bizonyítékait!
1- Nem csupán a héber, de a középkori keresztény források is (h)Agar-enusnak ismertek minket.[19] 
2- A Hágár név héber Futó jelentése[20] összecseng a népnevünkkel egyező görög Angaros = lovasfutár, (lovas Futó) szóval.
3- Egyik hitelesítő bizonyítéknak tekinthető, hogy a keleti Hágár/ agrei névnek is volt két GG-s írott változata, aminek NG azaz Angrei/ Hangrei a helyes olvasata. Épp úgy, mint a (gör) angaros, = lovasfutárnak az írott aggaros formája.

4- A másik meggyőző bizonyíték, hogy régen keleten, a Hágárnak valóban szinonímája volt a Magyar. Ugyanis a régi történetíróknál az arábiai Agarenus/ Hagarenus népet, néhol el-MAGAR-IN néven is említették, Ráadásul az örmények, VIII. sz.-i Hágár-fi (Szaracén) hódítóikat nem tartották semita népnek!!! [21] 
5- Továbbá a német nyelv is egyezést mutat a Hager és Hunger formák között:

• (ném) Hunger = soványság, ínség, éhség,
• (ném) Hager  =  sovány, ösztövér, cingár. És tovább pontosít a:
• (ném) Mager = sovány, ösztövér,[22] és a  görög GG-s formájú angol változat:
• (ang) Haggard = sovány, ösztövér, szikár.  (A GG itt az ősi NG-t takarja.)

6- A tévedés kizárására, hasonló változatok születtek történelmi Mogor nevünkről is! 
Mogorva: 

• (ang) anger = harag, ill. ,,hágári változata” 
• (fr.)  hagard = haragos, és 
• (fr) chagrin = mogorva, haragos. 

(A népnevünkkel testvér ,,haragos” szó tehát NG-s, és sima G-s változattal is szerepelt, épp úgy, mint a Hungár/ Hagar.)  Mogorvává tehát elvesztett őspozíciónk okán váltunk!

7- Hágár és Hungár nevek egyezését a XII. sz-i hivatalos magyar állami használat is bizonyítja! II. Géza királyi pecsétjén, kb. 1160, országunk neve HUGARIE felirattal látható! [23] 

Továbbá a Gesta Ungarorum bécsi kéziratában, ,,HUGARII,” … a VII.sz-i Szent Isidornál ,,UGRIOS,” …  Georgikosz Monachosz Világtörténelmében, görög nyelven két GG-vel ,,OUGGRI,” … és az ebből merítő Nesztornál szláv módra már ,,UGRI,” … Teofülaktosz Szimokattánál ,,OUGOR” formában áll népnevünk. [24] 
8- A bibliai Hágár mítikus alakján hold-jelleg csillog. Hágárt ugyanis a babiloni Sin holdistennel azonosították, ezért  az arábiai Sinai hegyet (azaz Hold-hegyet) egykor Hágár néven ismerték. [25] A késői arab preiszlám hagyományokban Hagar-Kaham néven, már férfi holdistenként találjuk.

A római Ioannes Franciscus 1557-ben készült térképe. Oldal felsorolja a szentföldi helyneveket és variánsait.

A kinagyított részlet jobb oldali oszlopának második bekezdése: Sina, Sinai, Mons dei, Hagar, Thur.   Sin holdisten Sinai hegyét (Mons dei = Istennő hegye) Hágár hegyének tartották. Később Gebel el Tur.

9- A bibliai Hágár, zsidó és arab források szerint Nimród ősapánktól származott, mi által közvetlenül is becsatlakozik krónikáink genealógiájába!!!

Tudósaink tehát Kohn Sámuel rabbi közléséből elfogadták az ,,ókori tévedés tényét,” és lezárva az ügyet, Hungár népnevünk Ábrahám korára vonatkozó, kora-középkori szövegkörnyezetben való előfordulását, vizsgálat nélkül hagyták. Vétkes mulasztás, hiszen Némäti Kálmán már 1912-ben felfedezte, hogy az arabok ősanyjaként ,,egyiptomi szolgálónak” lefestett Hágár, egy Nimródtól származó királylány volt.: 

…,,A többnyelvű Szentbibliában sikerült felkutatnom a fényképen ide mellékelt Nimród-okmányt, melyet Jonathan ben Uziel, a Kr.u. VII. században összegyűjtött, régi zsidórabbi följegyzések alapján chald nyelven szerkesztett, ami hangtanilag meg jelentéstanilag dr. Krauss Samu rabbiképző tanár szives oktatása nyomán így szól:

…,,És nem lesz szükségünk fiára Hágárnak, aki leánya Fáraonak, aki fia Nimródnak,” [26] 

Íme a már ismert képlet: a nimródi ,,óriások” elődműveltségéhez kapcsolódó Hágár/ Hungár Ősanya, ,,Királylányi-Szűzi” mivoltából, a későbbi latin és görög nyelvű biblia-változatokban rangvesztett Ágyas-szolgáló lett, aki a pusztába ,,futott.” A Biblia, Egyiptom (Micraim) és Nimród ősatyákat rokonná teszi, és Hágárnak is egyiptomi származást ad. A zsidó Targum ezt megtoldva, Hágárt egy nimród-fi fáraó lányának ismeri.

Az iszlám hagyományokban Hágár, egyrészt szintén az egyiptomi fáraó lánya, másrészt a prófétákról szóló részben,[27] a (Nílustól Marokkóig terjedő) Magreb királyának lánya, aki csak apja halála után lett egyiptomi rabszolga. Ezen adat további összecsengést ad, hiszen a maga is magrebi származású Al-Garnati szemtanú, (1150-1153 között átutazó) az árpádi Magyarország lakosságának jelentős részét, Észak-Afrika Magreb térségéből való magrebinek (arabul nyugati) ismerte fel.[28]

 Több szál vezet tehát Óegyiptomhoz!
10- Nagy veszteségünkre az Egyiptom történelmével foglalkozó írások nem ismerik Hágár (a Futó, máshol a Vándor) személyét!

Nagy szerencsére viszont említenek egy másik Futó holdistent, az időnként sólyomfejjel ábrázolt Honsu-t, Chonsu/ Khonsu formával is!!! (Mezopotámiában Sin, és megfordítva Ensi és Inzu néven is.)
Feltűnő egyezéssel, e Honsu tehát szintén épp úgy egyiptomi és Futó, meg holdisten, ahogy Hágár is!

Az ilyen pontos megfelelések véletlensége matematikailag kizárható, így alaki eltérésük magyarázatában helyet kérnek a hangváltozások azon természetes folyamatai, melyek a Honsu és a Hong-(ár)-t egymás változatainak állítják! [29] E Honsu (Futó) formához kapcsolom a huszár szavunk eredeti honszár alakját. 

Hágár* keleti utóélete 

Hágárról a Bibliában, a Hagarenus/ Agarenus népe elleni harcot kivéve, gyakorlatilag megszűnnek a hírek. Eltűnése ellenére jelentős karriert futott be az arab kultúrkörben, mellesleg jó példát adva az isten utáni névadásból.  Nevét arabul még HAGIR, HAJAR és HADJARA, latin nyelvterületen HADZSAR leirattal adják meg. Itt az arab HAGAR = falu[30] jelentés alapján, a Hadzsar alak testvérének vehetőek a héber „major, tanya,” = HASZAR, meg a HACEROT = „majorság,” szavak.
(Azért terheljük az olvasót a rengeteg névváltozattal, hogy tisztán látszódjék az eltűnés oka.) 

Kánaán 5000 éves hágári hold-tiszteletének emlékeit régészek tárták fel, a róla elnevezett Hacor/ Hazor/ Khazor/ Kazor/ Chazor, ősi királyi főváros romjaiból.[31] Ezt megerősítően, a görög források Kánaánt Io holdanya földjének tartották.[32] (Itt is előkerül a nyelvtörténeti átpolarizálódás, mert a holdfőváros Hacor nevéből képzett ,,hacorita/ haszarita” változat, később, a félművelt-félnomád népréteg jelölője lett.[33]) 

Ahogy a kereszténység Márián keresztül integrálta a Holdanya hagyományait, úgy az iszlám vallás is Hágárra épült. Vegyük sorra a Hágár név fejleményeit!

-Az iszlám időszámítása a hidzsri holdnaptár, Mohamed és társainak, a mekkaiak üldözése elől Medinába való kivándorlásától/ ,,futásától” indul.

-Ez a vándorlás/ utazás, arabul Hidzsra/ Hijrah/ Hegira, és ebből lett Mohamed és társainak a Muhajir/ Mohajir/ Muhágir = bevándorló, neve. Látszólag persze semmi köze a hajdani holdrituálékhoz, és csak a medinai vándorút emléke szülte a kötelező mekkai zarándoklatot a haddzs-ot,  amely a zarándok, = háddzsi, részéről, a hold alapján számolt  év 12. hónapjában (zu-l-hiddzsa) végzendő.

-Ezek után talán meglepő sem lesz, hogy a főváros Mekka, az érintett Medina, továbbá a nagy kereskedőváros, Al-Hijr/ Hidzsr/ Hagra/ Hegra (Madain Szalah,)[34] is az Arábia nyugati oldalán lévő Hedzsász/ Hidzsász/ Hejas tartományban fekszenek, és a hagyomány Mekkába helyezi Hágár és Izmael sírját.

-Sőt, az arabok nemzeti szentélye a Kaaba, - isten háza, - a Hágárral ott járt Ábrahám alapítása. Még a szentély keleti sarkába illesztett Kaaba kő neve is Hagar/ Hadzsar, mely állítólag egy meteorit maradványa, tehát beszédes módon ,,égi eredetű.” Hágár futásának emlékére kerülik meg ma is szent Zamzam-forrását, vagyis amint a történelem sok más esetében megtörtént, úgy itt is a női őst kiszorítandóan léptethették helyébe a hímnemű ős Ábrahám alakját.

Mindezen szavak az isten utáni névadás analógiás szellemében születtek, a Vándorló/ Futó természetű Hold beszédes Hons és Hong névváltozatainak nyelvi bokrosodásával. Bizonyos jelek szerint, Hágár Dél-Arábiában lépett az elférfiasodás útjára. [35] 

* szerkesztői megjegyzés: ez lehet a magyarázata ugyancsak a viking nép önmeghatározásának, amely ugyancsak HAGAR. 

Globális magyari gyökerek 

Valójában a zsidó-keresztény kultúra is a holdanyai ősvallásunkból sarjadt. Kezdve Ábrahámmal, aki a Sineárból, azaz a babiloni Sin holdisten földjéről indult el új hazát keresni, és Kánaánba érve tovább telítődhetett a holdtiszteleti elemekkel. A törvényadó Mózes pedig Egyiptomban meríthetett a hold kultuszából, hiszen Jahve isten nem csupán az egyiptomi Jah holdisten nevét ,,hordja” de meg volt neki a hold, szokásos bika, ill. tehén alakja is. Ez kiderül két aranyborjút csináltató Jeroboám király szavaiból:

,,Imhol vannak a te isteneid óh, Izrael, a kik téged kihoztak Egyiptomnak földéről.[36]

Feltűnő párhuzamban, az egyiptomi kivonulás során Jahve épp úgy vezette át népét a Vörös-tenger mocsarain, mint Hunort és Magort a csodaszarvas Meotisz ingoványain. Nem csoda tehát, ha Mózes megcélozta Sin, azaz Hold-isten hegyét és ott is kapta meg a törvényt.

Egyébként a héber és keleti hagyományok szaktekintélyének számító Mahler Ede rövidre zárja a kérdést:   … ,,Az izraeliták JHWH-jének tisztelete, - mint más helyütt kimerítően bizonyítjuk,- ugyancsak holdtisztelet volt.”[37] 

Ábrahám érkeztekor, az ottani filiszteusok már belakták Kánaán tengerparti sávját. Fejlettségükre jellemzően, öt nagy várost, meg a fémművesség monopóliumát mondhatták magukénak. A Jász hőskor c. tanulmányomban alaposan utána jártam középkori jászaink, okleveles filiszteus és jón nevének, és az eddigiek után talán már nem is meglepő, hogy nem véletlenül ragadt rájuk a filiszteus nevezet. Számtalan régi történelmi feljegyzés szól egy águk, hajdani kánaáni jelenlétéről, ottani jász-jón nevükről és íjász képzettségükről.

A filiszteus Ascalon és Gáza városok közt Angar-is hegye

  Hely hiányában nem térhetünk ki arra a rengeteg adatra, amely bizonyítja, hogy a kb. 4000 éve tisztelt Hong/ Hons holdistennő, miként lett rangvesztett módon Hágár az Ágyas. Mi pedig Ábrahám ősatya elsőszülött, de sajna fattyú fiaiként, a bibliai zsidók féltestvéreiként szerepeltünk. Ám csillaghagyományaink az Istenatyák korát megelőző időkből erednek, amikor Hágár/ Hungár még Szűz volt és nem ágyas szolgáló, ezért tartjuk magunkat a Boldogasszony Szűz Mária népének.

Ha a pannonia-kori Mursa városa, (később Eszék) egyenesen Iónia városának mondatott, és a magyar jászokra még a XIV. sz-ban is használták a Jon nevet[38], akkor nem véletlenül találni az ókori, kárpát-medencei jászokon, (azaz jónokon) is, e kánaáni vonások mindegyikét.

Ez pedig különös értelmet ad a Szűz Máriává lett ősi holdistennő felé tett ország-felajánlásnak. Egy jogfolytonosságot megerősítő rituálé lehetett, ha már a rómaiak előtti Pannonia, Io holdanya földje, és a jón/ jas íjásznépek otthona volt.[39] 

Sajnos a nőelvű korszakkal együtt, Hágár/ Hungár emléke is elporladt az európai írástudók kezén, mi azonban sokáig megmaradtunk a Boldogasszony kozmológiai hagyományait közvetítő, bolyongó Népének. Ma persze már furcsán hat, hogy a boldogság fogalma, a vándor-lét eszményei közül való, és ezért egyértelmű a haladni meg a ,,boldogulni valamivel.” Messziről hoztuk ezt, hiszen az első térképen látható Hagarénus népágunk, a távoli Boldog-földén, Boldog Arábiában, már jóval Krisztus előtt virágzó birodalmat hozott létre.

Íme Ptolemaios arábiai térképének egy másik középkori rekonstrukciója, amely Sinus Magorum, azaz Magor-öbölt mutat, az i.sz. I-II. sz.-ban.

A tükörfordítással élő törzseink nyelvi helyzetének bemutatására, tegyünk egy rövid arábiai kitérőt!

Régi időkben az egész Arábiai-félszigetre vonatkozott a Boldog Arábia kitétel.[40] A nyugati oldali Hedzsasz (Hejas/ Hegas) tartomány (Mekkával) valószínűleg az ottani Hagarenus ősnépünk Hagar istenéről vette a nevét, [41] ezért sűrűsödnek be ott a hágári nevek. (Abból, hogy Hágár ősanyából a helyi Hágár-Kahám ősatya lett, feltételezhetően az elférfiasodás metamorfózisa, itt Arábiában történt meg.)  Ugyan ez a felállás ismétlődik meg a nemzeti nevünket viselő keleti Magor-öböl mellett! Ott élt a Macae nép,[42] feltehetően a harcos arábiai Macah/ Maqah/ Almakah holdisten[43] pártfogásában.

Nos, a déli Jemenben, nemrég tárták fel Almaqah istennek egy i.e.V.sz.-i szentélyét, és a régi Etiópiában is volt almaqab templom Yahu-nál, (mint láttuk, Jah az egyiptomi holdisten egyik neve), de a dél-arab/ etiópiai, mikrab szó is templomot jelent. A társadalmi élet területéről ismert a régi sábai uralkodók mukarrib[44] címe, és a bibliai Sába királynőjének Makeda neve. Mekka régi Macoraba nevének[45] hasonlatosságán, ez is a sábai vándorkereskedők névadásának tűnik. A helyi istenekről való származtatás őshagyománya, cáfolja a véletlen névtorlódás ilyen szintjét.

A prehellén mediterránumban a ,,magyar” szóval összecsengő Makar nevű istenben tisztelték a boldogság eszményképét, és a Boldogasszony népe magyarok romlott makah és hagarenus népnevei, az ókori Boldog Arábiában dominálnak, rokon alakú fogalmak gyűrűjében. Több figyelmet érdemel tehát a nyelvek rendszere! 

Szkíták, hunok, chusok és magyarok 

Vagyis nem csak a zsidók Juda/ Jehuda törzsének neve eredt Jahve istenükről, mert ez egy globáisan uralkodó őshagyománya volt a régieknek. Ezért az sem véletlen, hogy Nimródhoz héroszi korszakának vadász ideája, a magyar, szkíta, hun, chus, turk íjfeszítő ősnépek neveiből képződött! Két bibliai versrészlet:

-  a Gen 10.9. ,,Nimród nagy vadász volt az Úr előtt,“ ebben vadászt jelentő szók:
- kynegos, venator/ vînător, hunter, bowman, chasseur (cazador/ cacciatore/ caçador) és kütt,[46] 
-  és a Gen 21.20. (Izmaellel).... ,,íjas vadász lett,“ rész
- a tireur/ tirador/ tornou/ tirator, és a bogenschütze = bueskytte/ bueskytter[47] fordításaival [48] 
- bizonyíthatjuk ezt!

E vadászt jelentő szavaknál, a szent névadásnak megfelelően felismerhető a népnévi gyökér.:
A Venator, és Vinator összetartozik, és latin-görög nyelvi testvérségén, azonos velük a Hunter változat is! Ugyanis! A latin Venator szó, az Antenor (Hantenor ?) vezetésével Itáliába telepedő Venétek nevéből ered, akiknek görögül Henét volt a nevük![49] 

Vagyis (lat) Venét = Henét, (gör)
mint  a (lat) Vesta = Hestia (gör)
és    (latin) Vesper = Hesper (gör)
Így (lat) Venator = Hunter (görögös hagyaték)

Ha pedig láthatóan aVenétről gyártották Venatort (vadász) akkor a Hunter a Henet névváltozatából eredt, mely a kor íjfeszítő hunjait takarta!!! Ezt rengeteg más szál is bizonyítja, egyebek mellett a Hunter ógermán Hun = ,,harcos,“ gyöke, jellemzően a hunok mentalitására.[50]

Nézzük az  íjas-vadász megfelelőit!

- Ez a német bogen-schütze, a norvég bue-skytter, és dán bue-skytte.[51]

Ahol a bogen és bue jelenti az íjat, a lövész-vadászt pedig a schütze/ skytter/ skytte/kütt tagok.
Ismét ordít, hogy e lövész kifejezések a szkíta népnévről erednek! De ha nem, akkor hivatkozunk az itt nem szereplő, de a svéd szótárban fellelhető skytt = lövész, vadász, jelentésű szóra, amelynek ott nyelvi testvére a skyt = szkíta, szó.
Tehát, a svéd skytt = lövész, vadász és skyt = szkíta.!!!
A kapcsolat tagadhatatlan, és történelmileg abból fakad, hogy az időszámítás előtti századok Szkítiája, Észak-Európában, a dán, svéd, norvég, és germán népek területére esett. E népek szintén a szkíták kultúrörökösei.

- A tireur/ tirador/ tirator/ tornou szócsapat pedig, a Turc/ Turk nép nevére vezethető vissza. Senki nem állíthatja, hogy az i.e. 2000 körüli történet idejében még nem voltak hunok, vagy turkok, hiszen éppen azt kívánjuk bemutatni, hogy csak a hatalmi érdekek radírozták ki a történelemből, a domináns szerepet játszó, nimródi népeket. Ha turkokról nem is beszéltek akkoriban, de éppen a turkok helyén emlegettek Taurokat, meg Tartariát, mely nevek a középkorban már azonosságba hozattak a Türk népnévvel.

A tirador/ tirator formák épp azt a duplázást mutatják, ami a tartar-ban is felismerhető! 

- Ezek után magától következik, hogy a chasseur (cazador/ cacciatore/ caçador) variánsok, a chus népnévre utalnak.  A chusiták egy ága, a mellettük élő örmények krónikái szerint, kaukázusi hun volt.
- Végül az ógörög Kynegos,[52] mely a Cyne (küné) = kutya jelentésre megy vissza, a "Kutyafejű" görög nép után. [53] A kun tanulmányban kimutattam a Kutyafejűekről, hogy a kun/ hun vonásokat mutatnak, és a hun eredetű angolszász királyok neveiben ezért szerepelt a Cyne = kutya szó.[54] 

Hágár a vadász

Ógörögben volt még egy szó a vadász kifejezésére, és döbbenet, de ez is hozzánk kapcsolódik!
Eddig Izmael íjas-vadász életéről olvashattunk. A Gen. 16.12. -ban a korai fordítások vadembernek, a későbbiek vadszamárnak állítják be Izmael felnőtti jellemét.) Az ógörög fordításban, ,,agroikos antropos“ = vad-ember, szerepel.

Egymás mellé állítva az ógörög agroicos = vad, agria = vadul, agra = vadászat, agreus = vadász  szavakat, egyértelmüsíthető a régi ragozó szóbokor. Ráadásul ennek névadó központjában, az eddig emlegetett Hágár görög Agar formáját találjuk! Sőt, a Biblia vérségi kapcsolatot ad az agroicos-antropos = vadember Izmael, és anyja Agar közé.[55]  Izmael e  vad (agroikos) jelzője, anyjának Agar, és a mi középkori Agarenus nevünkkel áll szoros nyelvtani rokonságban. Vagyis a szent névadásnak egfelelően, Izmael is ősanyja neve után kapta jelzőjét, hiszen az agroi-cos = vad, az Agar név fejleménye.

Még érdekesebb a későbbi fordításokban megjelenő vadszamár jelző! Ugyanis a román, a horvát, és bolgár változatok, a MAGARE szót használják![56]  Ez már szűkölködő, éhenkorász időszakunkra esik.
A nyelvi maradványok olvasatában, elődeink egy ága a prehisztorikus holdvallást követte. Egyebek mellett hírnöki ,,magyarázó” szerepet tölthetett be. Egy réteg a harcos korszak beköszöntével, hírvivő futárszolgálatra, illetve könnyűlovassági (huszár) bérkatonáskodásra specializálódott. Az Atyaistenek vallási térnyerésével, az ősmagyarság befolyási övezete csökkent, létszáma fogyott, hát sokfelé ,,mogorva” lett, majd a végén elenyésző kisebbségbe kerülve, új hatalmasaik szemében ,,éhenkórász szűkölködő” néppé vált.
A Hungár név Futó/ Vándor jelentésoldalának tükörfordítását adja a turk név. [57] Ma a turkokat, Közép-Ázsiából származó nomádoknak könyveli el a világ. Valójában ez őságunk, az archaikus holdtisztelő népek kultikus bolyongó életmódján élt. Kkülönféle nevek alatt, hol tanuló, hol meg tanító-közvetítő célzattal, bekalandozták (turolták = körölték, avagy végig túrázták) az ismert világot. Így kerülhet elő népnevünk minden felé a világból, ami persze régészetileg nem igazolható, mert a lokális régészeti anyagból beazonosíthatatlan az átmenő forgalom maradványa. Azonban a nyelv mélyrétegei megőrizték a hajdani állapotok lenyomatát, összhangban a mítoszi kiegészítéssel, mely távolról jött istenekben ill. kultúrhéroszokban jelöli meg a helyi ismeretek kútforrását. Leellenőrizhető tény az is, hogy a tudás alapjául szolgáló kozmológiai ismeretkincs, az ókorban, az istenként tisztelt hold alá volt rendelve. Ebből következően a hold után nevet nyert gigászivadék nomád-bolyongó Hongárok is hasonló műveltség-közvetítő szerepet tölthettek be, pláne, hogy csak a csillagok népe helyezné vezérét is (Csabát) a csillagok közé! A harcos időkben Hongár Holdistennő metamorfózisán Hunor alakja kelt életre, a békés földművesek azonban a Boldogasszony, illetve a keresztény kívánalmakra Szűz Mária képében konzerválták az Ég Királynőjének emlékét.

Tudományunk szellemi vezetői, finn-ugor eredetünk tényét mindenféle régészeti bizonyíték nélkül, nyelvi alapon állapították meg, és tették megkérdőjelezhetetlen tantétellé. Íme a mélyebb nyelvi ellenérvek sora, egész más irányú végeredményt ad!

---

[1] Lásd a Györkösy-Kapitány féle Ógörög-Magyar szótár elején, (Bp, Akadémia Kiadó, 1990).

[2] Lásd ógörög szótár gigas címszó.

[3] Gigászok háborúja

[4] A kínai JUEH ,,hold” jelentésű, miért is a kínaiak HOLDFAJÚNAK nevezték, a Kína határvidékéről Perzsiába költözött JUEHTI, avagy JUECSI, hún népeket. (Dr Blaskovich Lajos: Őshaza és Körösi Csoma S. célja,  47. old.)

[5] Lásd a Jász hőskor c. tanulmány forrásait.

[6] A magánhangzók bizonytalansága a csak mássalhangzót jelölő régi írások miatt adódik. Az ,,ár” végződés, fi, fiak értelmű, és Hongár hold szerepére mindjárt kitérünk.

[7] Dr. Fáy Elek, A Magyarok őshona, legrégibb nyomok, (Bp, 1910) 262.old. idézi  dr. prof. H Brugsch-t: Thot egyiptomi holdisten, a teremtett világ éltető lelkéül, mint Szt. János logosza = isteni igéje tiszteltetett. Egy thébai Khonsu-Thotra vonatkozó felirat szerint: ,,az Ő szava tetté lesz, és parancsa megvalósul.” …. A teliholdas éjszakákon sugallmazott hirdetményeiből eredhet, a Hold Hong-ár nevének analógiás kapcsolata a magyar ,,hang” ősetimonnal.

[8] Az iráni mitológiában, a csillagokat a helyes gondolkodással, a hold fényét a helyes beszéddel, a nap erős fényét a helyes cselekedettel azonosították. … Mitol. Encikl, (szerk. Tokarev, Gondolat, Bp. 1988.) II.k. 108.o.

[9] Hungáriát a képzőművészet is nőalakban ábrázolja. (Rév. Lex.)

[10] -VII. sz.-i Chronicon paschale, (Szerk: Ludwig August Dindor 1. köt. 88.o.) – Szkítizmus a vízözöntől a toronyig tartott. … -Salamisi Epiphanius egyházatya (320-403) A Szkiták épitették a Bábel tornyot, és Schytism‘ cimű irásában, a scythismus korszakának nevezi az özönvíz utáni idők vallásszemléletét. … -Eusebius (265-340) A Szkitákat Noétól eredezteti, és a Vízözöntől a Bábel tornya építéséig terjedő időszak a Schytizmus kora volt. … - Cato, Töredékek. (i.e. III-II sz) ,, Ság szkitiában született újra az emberiség, és így az eredet elsősége a Scytáknak tulajdoníttatik, kik megszaporodván a világ részeire gyarmatokat küldöttek.”

[11] Ebből fakadt a székelyek kollektív nemességi hagyománya.

[12] Hiába állítja Osváth Gábor, (BGK Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Keleti Nyelvek Tanszéke, tanszékvezető főiskolai docens)  Ország- és népnevek problémái a kultúraközi kommunikációban c. írása 1.oldalán a népnevek kialakulásáról azt írja: A deutsch önelnevezés mellé, a német nevet a szlávok adták nekik, (mi meg átvettük,) a szláv nemec szóból, amelynek eredeti jelentése: 'néma, hiszen nem beszéli a nyelvünket' A tudós tanár több ponton is méltatlan hibákat vétett. Mivel a nemetes germániai ókori népet már J. Cézár, Pliniusz és Tacitus is említi[12] akkor, amikor még szlávokról nem beszéltek, ezért nem is adhatták a szlávok nekik azt. Ha utánajárt volna a deutsch név változatainak, akkor észrevette volna, hogy a Deutsch-Diutisc-Thiudisco-Theodisce-Thiuda-Teuta formák összetetten, a theo/ deo = isten, és a tisc-disco-disce tagokból állnak. Ez utóbbi tagnak a svéd nyelvi tysk változata viszont már önmagában deutsch-ot, ill. németet jelent, és testvére a tyst pedig „csendes, szótlan, néma, hallgatag“ értelmű. A svéd tysk = német, (ill. deutsch,) és tyst =, szavak kapcsolata mutatja, a Deutsch ősnyelvi szóbokra eredetileg magába foglalta a néma jelentést. Már pedig a deutsch szerinte önelnevezése a német népnek.

[13] Chemia = Egyiptom, (Ógörög-M. szótár) kémia = Chem (Révai Lex) és Chem ősapja Chám. Nép nevéről jött a vandál, ahogy a cimberekről a cimborál, a brigantiusokról a briganti, a szlávról a szolga, stb. stb. Lásd Isten képére, avagy a nyelv holografikus oldala c tanulmányt. (internet)

[14] Ősnyelvi szinten Hister = Ister, Hadrián = Adrián, Hang = Ang, stb. 

[15] Természetesen mindkettő GG-vel szerepel a szótárban! A perzsa jelző ül, hiszen onnan jöttünk. Bár az ,,angyali” származtatás az angolszászokhoz vezet, de ők Atillával egy időben hódították meg Britanniát, és egy más irányú vizsgálatban magyar-rokon hun népnek mutatkoznak. Lásd később.

[16] A szó görög, latin, angol, és német megfelelői alapján, (ange-enge) „szűk, szorító, keskeny,” alapjelentésű lehetett. A gör. angraeuo = szolgálatra kényszerítő. Keskenységéből az újhold, szorító aspektusából a (lat) anguis = kígyó neve lett. A Logosznak tekintett hold-proféciákat is később, ilyen ,,szorító,” kényszerítő parancsként értelmezhették. Mivel a hangszálak beszűkülése hoz létre hallható rezgést, ezért a hang szó erre utal, a (lat) angina = torokkal együtt. Illetve így lett átvitt értelemben az éhes = Hungry/ Hunger, azaz szűkölködő.

[17] Ethelric, Ethelred/ Ethelread,  Ethelwealh,  Ethelbald/ Ethelwald,  Ethelfled, Ethelfrith, Ethelstan, Ethelwulf, Ethelberht,   Ethelhere,  Ethelweard

[18] Kohn Sámuel, Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (1881) 158. o.: ,,Hagar pedig, mely a szent-irásban többször mint népnek neve fordul elő, annál inkább kínálkozott Magyarország  számára, mivel a szent-írás kaldeus fordítása, e szót két helyütt határozottan így fordítja: Hungróé.” ......  Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása, (Bp, 1912) 6. o. ,,a héber Hagrim, azaz Hágárok helyett, magában a többnyelvű Sz Biblia zsoltárainak meg I. Krónikáinak chald fordításaiban, úgyszintén a Wilkins féle, s Beck-féle Targum kiadásokban Hongroe, azaz Hungárok olvasható.”

[19] Pl. A Szent Galleni kalandozókat, Horvát István, A Magyarokról, mint Agarenusokról, (Pest, 1828) Annyi kiegészítéssel élünk itt, hogy az Agarenus és Hagarenus forma, mind az ókori, mind a középkori forrásokban azonosítva volt

[20] A Révai Lexikonban: Szökő, máshol Vándor. Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása-ban, (Bp, 1912) héberből Futó-nak fordítja. Az örmény hagyományban (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o.) Hágár héberül Jövevény, (tehát vándor), az arab hagyomány a mekkai zarándoklathoz kapcsolja (Higrá/ Hidzsrá) a Bibliában: ,,ő elfuta ő előle.” és: ,,Az elfutott Hágár visszatér.” (Mózes I. 16.6. Károli féle Szent Biblia)

[21]Szent Epiphanius: ,,Az Ismaelitákat és Agarenusokat, kik most Sarracenusoknak hivatnak.” (Horvát : A magyarokról, mint agarenusokról, Pest, 1828. 4. és 5. o.) ...és J. Scaligeri, XVII. sz-i keletkutató: ,,A Hagarenusok hivatnak a Zsidóktól Hagrim néven is Ágártól Ábrahám Szolgáló Leányától, és maguktól az Arabsoktól Erab-el-Hagiari néven. Neveztetnek máskép el-Magar-in néven is.” (u.o. 11.o.) …… A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. ...  Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.)

[22] Ballagi Mór, Német-Magyar Szótár. 1862

[23] A felirat: GEISA D(e)I GRA(tia) HVGARIE. DALMATIE. AD(qve) CROVATIE REX. . A HVGARIE név U-ján vonás jelöli az N-t. Horvát István, II Geisa és III. István Magy. Kir. Petsétnyomóikról és Petséteikről (tanulm) Tud. Gyűjt. 1835 

[24] Némäti Kálmán, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya, (Bp,1911) 26.o. – 33.o. – 39.o. – 36.o. – 40.o.

[25] Hágár a mezopotámiai Szin holdistennővel direkt módon azonosítva volt. Kitűnik Pál galatákhoz írt leveléből, (4:22-31) hogy az arábiai Sinai hegyet (azaz Hold-hegyet) egykor Hágár néven ismerték. ... Szin :  - 1) babiloni holdisten, -2) Sinai hegy, az elnevezés az ottani Szín-kultuszra utaló. (Bibl. Lex.)

[26] Némāti, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912) 5.old. Idézi: Waltoni Biblia Sacra Polygotta, Tomus IV. Genesis Caput XVI. Targum, Jonathan ben Uziel 

[27]  Khiszasz al-Anbijja

[28] (lásd Borbola János, Abu Hámid Al-Garnáti elgondolkodtató utazása. c. tanulmány). A magreb szó a szövegben, l-magáriba = Magariból származó, ’abná’u-l-magáriba = Magaribák fiai, és aulád al-magáriba = Magaribák gyermekei-ként fordul elő . Hivatkozik Bolsakov O.G. és Mongajt A.L. Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153 (Gondolat, Bp, 1985) 

[29]  Ugyanis a G ≈ DZS, a DZS ≈ ZS, és a ZS ≈ S, lneárisan G → DZS → ZS / S. A kentumos Honga azonos a satemes Honsu alakkal, és a szóvégi R hang eredetjelölő, lásd részletesebben interneten is elérhető tanulmányaimban.  

[30] Hagar = falu, (Graves-Patai: Héber mítoszok, 1969. 143. o). … Héber Hacerot „majorság,” a Haszar, „major, tanya,” ahol az emberek sátorban laktak, mint nomádok v. félnomádok. (Magy. Kat. Lex.) ….Az örményeknél Hágár = Ákár, ezért a Hacor is ad Hakor olvasatot, így a Hakor és a Hasor/ Hazor változatok a kentumos és satemes nyelvi állapotokat mutatja.

[31] Hacor: már Kr. e. 2700-tól lakott észak galileai város, a késő bronzkorban Józsue lerombolta. (Kr. e. 1230 k.)  A  feltárt szentély romjai között, az egyik Kr. e. 14–13. sz-ból származó kövön ábrázolt ülő alak, a holdisten felé nyújtja kezét. Hacor neve szerepel egy Kr.e. 18. sz.-ból való egyiptomi szövegben, a mari szövegekben  és az amarnai levelekben is. A hikszoszok idejében az ország legnagyobb városa volt. (Magy. Kat. Lex.) Lásd mégTell Hazor/ Hacor régészeti eredményeit. …

[32] A görög források görög névvel említik a holdat. Stephanus Bizantinus: ,,Beszélik nékik, hogy a Gázától Aegyptusik fekvő tenger is Ionium Tengernek hivatik.”(Horvát, Jászok II. Pest, 1830. 20. §.) …..Steph. Biz.: ,,Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a syrusok Azának hívják, hivatott Iónénak is, Ió-tól, aki oda hajózott, és ott maradott.”  (u.o. 47. §.)

[33] Héb. Hacerot „majorság,” Haszar, „major, tanya,” ahol az emberek sátorban laktak, mint félnomádok. (Magy. Kat. Lex.)

[34] A száznál több sziklába vájt monumentális sírépítménye miatt 2008-ban a kulturális világörökség része lett. Egyik valamivel távolabbra eső magaslatát szintén sírépítmények foglalják el, ezt Jabal Al-Mahjar-nak hívják.

[35] Az elszánt (Hágár) védelmező (Kahám) jelentésű Hágár-Kahám, Jemenben (Sába) az ország ura, hadisten, nevét tévesen fekete kőnek fordítva, a mekkai Kaaba kövével hozták kapcsolatba. (Mit Encikl. 502. o.)

[36] 1Kir 12,28; Károli.  Sőt a héber Jerach = hold, így Jeroboám király neve is a holdra utal.

[37] Mahler Ede: Babylonia és Assyria, (1906, MTA) 169.o. ….Mahler Ede, orientalista, egy pozsonyi rabbi fia. Filozófiai doktorátusával és tanári diplomájával, előbb a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre lett, majd egyetemi tanárként, észak-sémi, óegyiptomi és kopt nyelvet, meg ókori keleti archeológiát és kultúrtörténetet adott elő. Tagja az MTA-nak, és több külföldi tudós társaságnak, ill. a Magyar Zsidó Szemlének.

[38] S. Bysantinus történetíró említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (30. §.)…. Zonarás, a II. sz.-ban írt Appianus után mondja Traianus dáciai hadjáratáról, hogy hadakozott az iónesek mellett lakó (erdélyi) dácusokkal. ( 29. §)….. Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, (itt jász) a közeli Boldogfalván pedig IONIUS feliratos köveket találtak. (31. §.) ….. A főtisztviselői oklevelekben, az erdélyi vajdákról: Anno 1320. 1325. Thomas Dousa Comes de Zolnock…. Anno 1330 Thomas Dousa Banus et Comes Ioniae. Dósa Tamás tehát a Külső Szolnok vármegyei Ionok főispánja volt, ahol jászokról tudunk. (Horvát István, Értekezés a Jászokról, II. (Pest, 1830). 36. §.)….

[39] Pannonia = Pan-Ionia, pan = össz, mind, a jón = jász, lásd a Jász tanulmányom

[40]  Ókori Lex. Arábia

[41] Az elszánt (Hágár) védelmező (Kahám) jelentésű Hágár-Kahám, Jemenben (Sába) az ország ura, hadisten. Nevét tévesen (?) fekete kőnek fordítva, a mekkai Kaaba kövével hozták kapcsolatba. (Mit Encikl. I.k. 502. o.)

[42] Ókori Lex. Arábia

[43]Nevét lásd a  Mitológiai Encikl. (Gondolat, Bp. 1988.) I.k.489.o. az Al csak névelő. … . A feltárt szentély i.e.V.sz.-i.

[44] Eduard Glaser német történész szerint a mekkai Kaaba elnevezése a templom jelentésű dél-arab/ etiopiai, mikrab szóból ered. ...  A legrégibb sábai feliratokon (Kr.e. 11.sz.) szerepel az uralkodói mukarrib cím. (Magy. Kat. Lex.: szabeusok)

[45] Ptolemaiosz  II.sz-i írásaiban találjuk, „Macoraba” néven.

[46] Gen 10.9 (Nimród) nagy vadász (volt az Úr előtt,) ...

LXX (görög): Nebród gygas kynegos (görög betükkel) ... Vulgata (lat): - robustus venator, ... Romania (román): viteaz vînător, ... APB (ang): giant hunter with hounds, ... Tyndale (ang): myghtie hunter, ... Brenton (ang):  giant hunter, ... Rotherham (ang): hero of hunting, ... BBE (ang): very great bowman, ... Giguet (fr.): grand chasseur, ... Martin (fr):  puissant chasseur, ... SE (sp): poderoso cazador, ... ReinaValera (sp): vigoroso cazador, ... Italian: potente cacciatore, ... Portugese : poderoso caçador, ... Estonian „Vägev kütt, ... Luther (ném): 1545 gewaltiger Jäger, .. Lithuan: smarkus medžiotojas, ... Croatian: silan lovac.

[47] Gen 21.20. .... Isten vele volt, felnőtt és íjas vadász lett.

Darby (fr):  et habita dans le désert et devint tireur d'arc. ... SE (sp.):  y habitó en el desierto, y fue tirador de arco. 

Portugese: -  morando no deserto, tornou-se flecheiro. ... Italian:  e dimorò nel deserto, e fu tirator d’arco.

ELB (ném): wurde ein Bogenschütze. ... Danis:  Og blev en Bueskytte. ... Norvegian:  blev han bueskytter.

[48] http://studybible.info

[49] Lásd a Germánia Veteris térképét, ill. Ókori Lex. Venetoi címszót.

[50] A venét Antenort, összefüggésbe hozták az preszláv vend és ant néppel, pláne, hogy Procopius szerint a ,,szlávok HUNNUS szokásokat tartanak.” … Az Atillai-birodalom idejére tehető az angolszász invázió, melyet követően, az angol királylistán elszaporodtak az Attila név Etele változatai. Ethelred, Ethelfled, Ethelbald, Ethelfrith, Ethelric, Ethelwald, Ethelstan, Ethelread, Ethelwulf, Ethelberht,   Ethelwealh,  Ethelhere,  Ethelweard

[51] A dán-norvég bue = angol bow =  német bogen = íj. A svéd szótárban skyt = szkíta, és a vele szinte egyező skytt = lövész, vadász. Vagyis a svéd skytte, = ném. schütze, és ang. shot = lövés, szó, a szkíta népnévről jött.

[52] Az i.e.III.sz.-i Septuagintában

[53] Létezett egy Kutyafejű (Künokefaloi) nevű görög nép, az Akadémia kiadó Ógörög-magyar  szótára szerint.

[54] -(a wessexi) Cynric (534-560)  címe: CYNRIC CERDICING GEVVISSÆ CYNING (cyning = király) … - Cynegils avagy Kengils (611-643) címe: CYNEGILS GEVVISSÆ CYNING, …  - Cenwalh avagy Cenwealh avagy Coenwalh (643-645) címe: CENVVALH  GEVVISSÆ CYNING, … … -(a kenti) Hengest (448-488) címe:  HENGEST CANTVVARE CYNING, … …  

 - és egy Hun (nevű kelet-angol) (749-754) címe: HVN ANGLORUM ORIENTALIUM Ælfwald fia.

[55] A görög nyelvű biblikus szüvegek Hágárt Agarnak írják.

[56] LXX :  agroikos antropos (vadember), ... Vulgata:hic erit ferus homo, ... Luther, 1545: ein wilder Mensch

APB: rugged man, ... Tyndale: vylde man, ... Brenton: wild man, ... Rotherham: a wild ass of a man, ...

Giguet (fr.):  un homme rude, ... Martin (fr.): un homme farouche (ádáz) comme un âne sauvage, ... SE (sp): será hombre fiero;

... Portugese: Ele será como um jumento selvagem entre os homens; ... Croatian:  divlje magare (egybe vadember, külön vad csikó)

Romanian: un măgar sălbatic printre oameni, ... Bulgar:    като диво (vad) магаре (szamár)

[57] (arab) THARAKA = (semita) TARECH, TIRUCH = keleti TARAK-TEREK- és TARASZ-TERESZ = vándor, kivándorló, kiköltöző. (Horvát I. Jászokról, Mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról, Pest, 1829.  54. §)

forrás: osmagyar.kisbiro.hu

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

További részletek a forrás oldalon itt: http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=lista&topics=kitekinto

és az ott ajánlott irodalmakban.
Kapcsolódó honlapunkról letölthető korábbi írások:
Körmagyar
Székiség vezérelve