A közmédia számára nem létező a Rákóczi Szabadságharc?

Patrubány Miklós: 1989 nem sajátíthatja ki június 16-át

Részt vett az Oktogontól a Kossuth térre tartó Rákóczi-emlékmeneten Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, majd a Rákóczi-szobornál tartott ünnepségen mondott, több ízben nyílt színi tapssal jutalmazott beszédében leszögezte, hogy a Rákóczi-szabadságharc kitörésének napját, június 16-át nemzeti ünneppé kell tenni. A Morvai Krisztina védnöksége alatt zajló rendezvényen öt év után első ízben szólalt fel szabadon Budaházy György.

A Rákóczi-emlékmeneten résztvevő MVSZ-elnök mindvégig maga vitte az MVSZ által 2003-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulóján kibocsátott Rákóczi-emlékzászlót, melyet a Kossuth téren ünnepélyesen átadott a betyárruhába öltözött László Ferencnek, a Rákóczi-emlékmenet szervezőjének.

Patrubány Miklós elmondta, hogy a Magyarok Világszövetsége soha nem fog beleegyezni abba, hogy 1989. június 16-ával fölülírják a Rákóczi-szabadságharc kitörésének évfordulóját.  „Mi, Rácz Sándortól, a TIB egyik alapító és egyetlen vétójoggal rendelkező tagjától, néhai tiszteletbeli elnökünktől pontosan tudjuk, hogy milyen erők mozdultak meg Nagy Imre miniszterelnök és vértanú társainak újratemetése kapcsán, miként azt is, hogy az utolsó napokban kiknek és hogyan sikerült a „magyar ifjúság” képviselői számára szólási lehetőséget szerezni.” Ennek alapján is kijelenthetjük, hogy 1989 a maga magyarországi rendszerváltásával nem a magyar nép akaratából nőtt ki, hanem sokkal inkább a háttérben meghúzódó globalista hatalom szándékából következett be. Már csak ezért sem engedhetjük a II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem vezette 1703 és 1711 között, 8 éven keresztül zajló szabadságharc fölé 1989. június 16. napját.

A Magyarok Világszövetsége 2003. június 16-án Borsiban, II. Rákóczi Ferenc szülőfalujában Rákóczi-emlékzászlót bocsátott ki, amelynek példányait aztán eljuttatta Rodostóba, Yerres-be (Franciaország), Kassára, és száznál is több azt igénylő magyar közösség számára. „Ezen túlmenően magam méltattam már II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem életművét születésnapján (Borsiban), a holta után egy ideig szívét őrző Yerres-ben, szobrának avatásakor (Sátoraljaújhelyen) – de ez mind nem elég!  Mától kezdve magam is harcosává válok annak, hogy június 16-a, mint a Rákóczi-szabadságharc kitörésének napja nemzeti ünneppé váljék!” – mondta az MVSZ elnöke.

A Kossuth téri ünnepségen beszédet mondott Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is. A jelenlevők nagy tapssal fogadták Budaházy Györgyöt, akit 5 év után most jelenhetett meg először nyilvános politikai rendezvényen. Erdélyből, pontosbban a partiumi Bihardiószegről érkezett Gellért Gyula református lelkész, aki falujában megalapította a hagyományőrző Bóni András kurucezredet.

Külön kell szólni Kelemen Csaba egri színművészről, aki II. Rákóczi Ferencnek öltözve, a menet élén lovagolt, majd a Kossuth téren szabadon elmondta a vezérlő fejedelm zászlóbontó üzenetét, valamint Sinkovits-Vitay András, Meister Éva és a partiumi Rózsa Molnár Henrietta versmondásáról.

Archívum: II. Rákóczi Ferenc emlékünnepség Borsiban, a vezérlő fejedelem szülőfalujában, két évvel ezelőtt

MVSZ Sajtószolgálat

8374/140616