2015. április 16., csütörtök

Gazda József: „A Harmadik ág”

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Gazda József: „A Harmadik ág” - a világban szétszórt magyarság sorskrónikája 

A magyar szétszórattatás lelki térképét rajzolta meg Gazda József művészeti közíró, aki a 267. Hétvezér Est következő vendége lesz.

Ma is a Háromszéki Kovásznán élő székely író az emlékezetben és a szóbeliségben megőrzött történelem („oral history”) eszközeivel írja meg a nemzet „harmadik ága”, a világban szétszórt magyarság sorskrónikáját. Az utóbbi évtizedekben a világ 54 országában járt magyarokat keresve Új-Zélandtól Brazíliáig. A földkerekség sok szögletében jegyezte föl a világban hagyott nyomainkat, múltunkat és jelenünket. A Hét Krajcár Kiadó gondozásában megjelent kétkötetes, több mint 1200 oldalas, hatalmas ívű munkájában kiáltja az író: „Hol vagytok magyarok?” .

„Az idők árján” című első könyvben a hazátlanná válás kényszerű körülményeiről, a politikai elnyomás, megtorlás, az országcsonkolás, a diktatúra, majd a jobb megélhetés, a karrier reményének folyamatairól ír a szerző. Az emigráció történetét nézve az első hullám a Rákóczi szabadságharc után következett be, majd folytatódott 1848-49-ben, a 20. század fordulóján az ambiciózusabb szegények áradata özönlött ki, aztán Trianon következett, 1944-ben majd egymilliós nemzetrész sodródott a szovjet invázió előtt a fronttal, majd az 1956-os emigráció következett, a 60-as években Délvidéket, a 80-as években Erdélyt hagyták el sokan, sorolja Gazda József. Majd következik a mai idők egész magyar nemzetet érintő leszorítottsága, amelyben a világmaffia a szegényebb országokat prédának tekinti, s az emberek a munkanélküliség elől menekülnek. A második, „Félszáz ország” című kötet a szerző találkozásairól szól. Azt írja „ennyi helyen szóródtak szét levelei a magyar fának.
Elmagyarázza, mi a „harmadik ág”: „a magyar fa belegyökerezik a történelembe, az időbe, valahová, amit szülőföldnek nevezünk és olyan ágakat hajt, amelyek szétterebélyesednek és kinyúlnak a magyar hazának a földjéről. A magyarság beláthatatlan messzeségekbe nyúló gyökérzetű fája három ágra szakadt: az első ág a csonka országban élő magyarság, a második ág az elszakított területeken, a kilenc környező országban élő magyarság, a harmadik ág pedig a „nyugati emigráció” gyűjtőnéven emlegetett magyarság, amely több mint 50 országban él a világ minden táján. A szerző beszámol a könyv anyagának összegyűjtése közben Sidneytől Buenos Airesig szerzett döbbenetes tapasztalatairól, amelyek az emigrációban élő, magyarságukhoz sok esetben az anyaországban élőknél sokkal jobban ragaszkodó „elbujdosott” magyarok körében szerzett. E könyvvel és a benne megszólalók szavaival üzeni minden magyarnak: „a magyar egy nagyon individuális, hihetetlenül tehetséges nép, amelyet akár hová dobnak is, mindig talpra tud állni. Éljen bárhol is a nagyvilágban, sorsunk a saját kezünkben van, csak akkor tudunk megmaradni, ha akarunk és ha teszünk is érte.”

Itt hallgatható meg a Kossuth Rádió,Vasárnapi Újság -ban Perjés Klára, Gazda Józseffel készített riportja, amely 2013. Október 13-án hangzott el a Székelyek Nagy Menetelése előtt:
 
Az előadás ideje: 2015. április 21. kedd 18 óra 
Az előadás helye: Székesfehérvár, MissTee Teabolt, Ady Endre.u.32. I. em.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2 megjegyzés:

  1. Gazda Józseffel 2015. április elején a kovásznai Kőrősi Csoma Sándor Napokon (a tudományos konferencián) találkoztunk. Örülünk, hogy a kovásznai rendezvény lelke, főszervezője, motorja Székesfehérvárra is ellátogat!

    VálaszTörlés
  2. Hát még mi, András! :) Öröm látni, hogy követed eseményeinket.
    Sok szeretettel üdvözöllek mindnyájunk nevében!
    Ferenc (az öreghegyi) - egy a sajtószolgálat munkatársaiból

    VálaszTörlés