 |
| Kovács László felvétel a képre kattintva indul |
Ma van Petőfi Sándor fehéregyházi eltűnésének 166. évfordulója. Az eseményről a Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor ezt követő szibériai életszakaszának szentelt magyarságtudományi füzettel emlékezik meg, amelynek két nappal korábbi bemutatóján furcsa dolgok történtek. Nem kis megrökönyödést okozott a Petőfi Sándor szibériai életének elhallgatott, bizonyító erejű dokumentumait tartalmazó MTF-25 kötet könyvbemutatóján megjelent Kovács László. A Petőfi Szibériába történt elhurcolását legádázabban tagadó MTA-kiszolgáló megjelent az MVSZ székházában tartott sajtótájékoztatón és bár rosszat sejtve, nyúlcipőben érkezett, különösebb bántódása nem esett…
 |
| A sajtótájékoztató résztvevői felvétel a képre kattintva indul |
Patrubány Miklós, Fuksz Sándor és Kiss Endre József sajtótájékoztatóval egybekötött könyvbemutató keretében ismertette a 25. magyarságtudományi füzetet, amely Petőfi Sándor
szibériai életszakaszának számos, eddig nem publikált vagy
elhallgatott, bizonyító erejű dokumentumát tartalmazza. Az utolsó
széksorok egyikében ülő, régészből lett Petőfi-kutatót felismerték, és
Patrubány Miklós – testi épségét házigazdaként szavatolva – mikrofonhoz
hívta. Kovács László sietett leszögezni, hogy ő nem képviseli a
Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), jóllehet az elmúlt 25 esztendőben az
MTA Petőfi tagadásának elsőszámú szekértolója volt. Az MTA korábbi
elnöke, Pálinkás József egy levelében, amelyet Patrubány
Miklóshoz, az MVSZ elnökéhez intézett, egy válogatott, az MTA által
ajánlott Petőfi-irodalomjegyzéket közölt, amelyben a hivatkozott tíz
műből hatnak a szerzője Kovács László.
A
manipulációktól vissza nem riadó MTA-kedvenc itt is igazolta hírnevét.
Elmondta, hogy elsősorban az érdekli, miként szerezhette meg a Magyarok
Világszövetsége Barátosi Lénárt Lajos eddig publikálatlan
kéziratos naplóját, amelyet 1911 és ’14 között vezetett, amikor egy
szibériai expedíció tagjaként felkereste és megtalálta Petőfi Sándor
sírját és hazahozta onnan 80, saját kézzel írott versét. Az igazi Kovács
László-mutatvány ezután következett. Kijelentette, hogy Barátosi Lénárt
Lajos egy munkakerülő volt, akinek a negyvenes években jutott eszébe
előállni a kitalált szibériai Petőfi-történettel.
Kovács
László frappáns választ kapott Fuksz Sándortól, aki az MTF-25-ben
közölt napló jegyzeteiből felolvasta, hogy 1914 és ’40 között Barátosi
Lénárt Lajos mely újságokban adott hírt szibériai útjáról és ottani
felfedezéséről. A lista hosszú volt. Kovács László lelepleződése pedig
ehhez mérten éles.
A könyvbemutató sajtótájékoztató teljes felvétele itt tekinthető meg.
MVSZ Sajtószolgálat
8703/150731
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése