Ha kedd, akkor Hétvezér Est…Kónya István: A lant története, vándorútja Európában Bakfark és Tinódi nyomdokain járva
Kónya István, az első magyar diplomás lantművész lesz a 290. Hétvezér Est vendége. Kónya István húsz éve harcol a középkori hangszer hazai elismertségéért, ugyanis a mai napig nem tanítható a Kárpát-medencében intézményes keretek között a reneszánsz és a barokk lant. A művész tíz éves előkészület után a közelmúltban három kötetet jelentetett meg, amelyekkel elsősorban az a szándéka, hogy méltó helyre emelje az elfeledett hangszert, de a kiadványok a reménybeli lantoktatás számára is megfelelő tankönyvül szolgálhatnak majd. Soroljuk fel ezeket a könyveket: Lantkönyv – a Lant vándorútja Európában, Reneszánszlant-metodika, valamint Reneszánszlant-antológia címmel, amelyek pótolni szándékoznak zenei életünk hiányosságát és méltó helyre tenni az elfeledett hangszert. „A kiadványokkal szeretném elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Művészeti életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette azt a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között” – mondja a művész egy vele készített interjúban. A művésznek, aki 1993 óta tanítja a lantot idehaza, Hollandiába kellet utaznia anno, hogy ő maga elsajátíthassa a lanton játszás metodikáját, technikáját.
A Lantkönyv gerincét az európai lantok története teszi ki, gazdag képanyaggal, korabeli metszetekkel, irodalmi utalásokkal. „Azért tartom fontosnak a hangszer bemutatását, hogy a hazai közönség is megismerhesse az európai zenetörténet talán legfinomabb hangszerét. A könyv a pengetős hangszerek európai történetét tekinti át az ókori görögöktől napjainkig. Ennek a vonulatnak több évszázadon keresztül a lant volt a legnépszerűbb hangszere, a „hangszerek királynője”, ahogy a reneszánszban nevezték. Sokkal többet jelentett csupán hangszernél, hosszú évszázadokra az énekes költők fő kísérőhangszere, amely azután szimbolizálta a költőket, a költészetet és végül sokszor a zenét is” mondja Kónya István.
A Lantkönyv érdemben foglalkozik a magyar nyelvterület lanttörténetével és azzal a térséggel, ahol a lant mint énekeink kíséretének legfontosabb hangszere három évszázadon keresztül előfordult. Zenetörténetünk legjelentősebb lantosai – a „Pannónia Orpheuszának” titulált Bakfark Bálint, legnagyobb históriás énekesünk Tinódi Lantos Sebestyén, a nálunk kevésbé ismert, Pozsonyban született és nevelkedett Hans Newsidler, a németországi, 16. századi lantművészet egyik legjelentősebb lantkomponistája – is bemutatkoznak a könyvben.
A művész szinte minden régi zenei fesztivál szereplője, hazai és külföldi fellépéseit felsorolni is nehéz. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa a rendkívül gazdag fellépéseiből. A hazaiak közül néhány: Gödöllői Barokk Napokon, Soproni Régi Zene Napokon, Budapesti Barokk Fesztiválon, Kelet-Európai Régi Zene Fesztiválon, Holland- Magyar Barokk Zenei Fesztiválon, Budapesti Régi Zene Fórumon, a Brit Régi Zene Fesztiválon (Budapest). a Zempléni Művészeti Napok, a Misztrál Fesztivál, a Budavári Mesterségek Ünnepe, a Savaria Karnevál, a Szegedi Egyházzenei és a Budapesti Tavaszi Fesztivál gyakori vendége. Külföldi fellépéseiből: a Monteverdi Operafesztivál, a Capella Leopoldina Graz és az Armonico Tributo Austria a Styriarte Fesztiválon (Ausztria); Concerto Piccolo Wien a Zwettl-i Nemzetközi Orgonafesztivál. Utrecht's Barokk (Amsterdam, Utrecht); Hrvatski Barokni Ansambl (Zagreb), Ensemble Gloriant (Bremen, Leiden, Rotterdam), Orchestra Sweelinck (Amsterdam), Koninklijk Conservatorium Orchestra (Hága), Enseble Antiqua Ruhr (Olaszország), Collegium Musicum Fluminense (Rijeka) és a "le Petit Consor" (Paris). Számos rádió, televízió műsor és hanglemezfelvétel közreműködője. Két szólóalbuma jelent meg; a "Három évszázad lantmuzsikája" (2000) című lemeze reneszánsz és barokk lantművek válogatásán keresztül áttekintést ad a hangszer európai történetéről, összefoglaló kísérő tanulmánnyal. "Silvius Leopold Weiss: Barokk Lantszvitek" (2002) című CD-jén a lanttörténet legnagyobb szabású játékos-komponistája életművéből szólaltat meg 3 szvitet. Igazi zenei és zenetörténeti csemegében lesz részük, akik ellátogatnak ezen az esten a Miss Tee teázóba. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.
Az előadás ideje: 2015. szeptember 29. kedd 19.00 óra
Az előadás helye: Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése