Megemlékezéseink az 1956-os
Forradalom alkalmából
Illusztris vendége volt október 20-án a Fejér Szövetségnek a 293. Hétvezér Est megnyitóján, a közelgő 1956-os Nemzeti Ünnep előestéjén. Körünkben köszönhettük Vitéz Szabó Ferenc nemzetőr altábornagyot, egykori pesti forradalmárt, az Egyesült Királyságban működő 56-os Politikai Szervezetek Szövetségének Elnökét. Családja keszthelyi, de ő csak négy évig élt a Balaton-parti városban még gyerekkorában, aztán a fővárosba költöztek, ott érte a forradalom is, immár műegyetemistaként. Ismerte a Corvin közi, a Széna téri pesti srácokat, és éppen a hozzájuk hasonló fiatal gyerekeket tartja a forradalom igazi hőseinek, ők vették fel ugyanis a harcot a Budapestre zúduló több ezer orosz tankkal.
Azt mondja, az Egyesült Királyságba menekült magyar emigránsok őrzik még 56 szellemiségét, de félő, hogy a generációváltással egyre kevesebben tekintik majd magukat a forradalom örököseinek. - A Jászai Mari téri „Fehér-házban” voltam a forradalmi erők parancsnoka műszaki egyetemistaként- mesélte. Sokat járőröztünk, így ismertem meg a főbb forradalmi csoportokat a város különböző pontjain, de a Parlamentben is voltak kapcsolataink. A forradalom nagyon békésen indult. Bár az Október 23-i Forradalmi események nem minden előzmény nélkül indultak el. Már a tavasszal egyre több követelés fogalmazódott meg, különös tekintettel az egyetemi ifjúság körében. Az 1949-ben kivégzett Rajk László 1955 júliusi rehabilitálása, a kommunista rendszer korábbi törvénytelenségeinek felülvizsgálata, majd Rajk László és társainak újra temetése azonban felgyorsította az eseményeket. A műegyetemisták számára az akkori rektor megtiltotta a tiltakozó nagygyűlésen való részvételt. Kihirdették, hogy aki az egyetem épületéből kilép, azt a karhatalmi erők lelövik. Az egyetemisták azonban úgy gondolták, hogy mindenkit nem mernek lelőni, ezért aztán tömegesen csatlakoztak a már egyre növekvő több tízezres, sőt már százezres tüntető tömeghez. Az 1956-os forradalom 16 pontja volt az a követelés lista, amelynek első változatát a Szegeden megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) fogalmazta meg 1956.október 20-án. Majd a Budapesti Műszaki Egyetemen az ország egyetemeinek küldötteiből alakult diák gyűlés résztvevői öntötték végleges formába október 22-én. Az ifjúság 16 pontja, 1956. október 22.A Műegyetemisták közösen a tüntetőkkel együtt, nem akartak, nem provokáltak erőszakot, azonban elterjedt a sortüzek híre, és megváltozott minden. A szabadságharc eltiprása után, 1957 januárjában egy ismerősöm közölte velem, hogy engem már keresnek, el kell hagynom az országot - elevenítette fel Szabó Ferenc, - aki végül Angliába került. A Manchesterhez közeli Bradfordban lelt otthonra, s mivel ide érkezett a legtöbb magyar emigráns, a város lett a magyar klubok székhelye. Vitéz Szabó Ferenc, aki ma is hihetetlenül friss, energikus rengeteg, ma már történelemmé lényegült személyes, de objektív élményéről mesélt a megemlékezése során. Az ünnepi megemlékezésen befejezésként arra kértük Szabó Ferenc nemzetőr altábornagyot, hogy a közeljövőben egy egész estét betöltő Hétvezér Est alkalmával ossza meg velünk, a hallgatóságával személyes emlékeit. Sir Szabó Ferenc – akit Erzsébet királynő 2009-ben tüntetett ki ezzel a született angolok között is igen ritka és megtisztelő címmel – örömmel fogadta felkérésünket és a közeljövőre tervezett utazásai és egyéb közéleti kötelezettségei mellett vállalta, hogy 2016-ban Fehérvárra visszatérve eleget tesz kérésünknek.
 |
| A FEJSZE és az MVSZ mécseseit, koszorúját Dr. Boór Ferenc, Sajó Mária és Keresztes Imre helyezte el |
 |
| Képviselőink által elhelyezett mécsesek mellé néhány óra múlva már több is társult |
Az 56-os hősökre történő ünnepi megemlékezések során, október 22-én a Fejér Szövetség képviselői – csatlakozva a Ciszterci Szent István Gimnázium, mint szervező házigazda által megrendezett városi ünnepi megemlékezéshez – a Magyar Király Szálló falán elhelyezett 56-os Emléktáblánál – arra emlékeztetve helyezték el koszorújukat és gyújtották meg az emlékezés mécseseit, hogy Székesfehérvár első 56-os megemlékezésén ezen a helyen mondta el ünnepi beszédét Rácz Sándor (1923-2013), a Nagy-budapesti Központi Munkástanács néhai elnöke, a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnöke.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése